„Zirc és környéke villamosításának története” változatai közötti eltérés

A lap 2011. július 27., 13:50-kori változata

 id. Wittmann János

     Zircen az első áramfejlesztő telepet Becske Zoltán magánzó (mai nevén vállalkozó) hozta létre a Reguly Antal utca 74. alatt 1920-ban. Becske Zoltánnak itt volt lakása és telephelye, ahol egyéb tevékenysége
mellett szikvizet is gyártott.
     A kertjében eredt az akkor még bővizű bakonyi ősforrás, amely egyben a Cuha-patak eredő forrása is. Ezt a bővizű forrást használta Becske Zoltán áramfejlesztésre saját szükségletére, lakásán és üzemén kívül mozijában is. A mozi a József A. u. 2. sz. alatt, a mai Borbála szálló helyén volt, a közösségi épületben. Az áramfejlesztő 110 V 50 Hz-es váltóáramot termelt, teljesítménye nem ismert.
     Becske Zoltán 1923-ban létrehozta az első közcélú villanytelepet 3 x 190/110 V 50 Hz váltakozó feszültséggel (teljesítménye nem ismert). Helye a József A. u. 5. és 6-os számú épületben (ma órás és a református templom). A telep kezelője Pernyész Sándor volt. Kezdetben csak este és éjszaka volt energiaszolgáltatás. 1929-ben a fogyasztók száma 118, az évi energiafogyasztás 25 000 kWó felett volt.
     Zirc mellett Tündérmajorban is volt áramszolgáltatás. Az energiát Zircről 5000 V primerfeszültségű vezetéken juttatták el és a majorban transzformálták le 3 x 190/110 V 50 Hz szekunder feszültségre. A major és a kastély gazdája Walla Ferenc földbirtokos volt.
     Megemlítendő még, hogy a zirci ciszterci apátságnak is volt külön áramfejlesztője, 110 V-os egyenáramú, de csak saját részükre állítottak elő villamos energiát.

Technikai kialakítás

     Az elosztó hálózat faoszlopos, gyám nélküli (mezítlábas) volt, Pvas tartóval, porcelánszigetelőkkel, 6 kvadrátos tömör rézvezetővel épült. A lakóházak csatlakozása általában falra történt, szintén csupasz vezetővel, porcelánszigetelőre. A belső szerelés porceláncsigákon szerelt selyemzsinórral szigetelt sodrott vezetékkel készült, a fővezeték szintén csigákon szerelt szigetelt vezeték volt. A kapcsolókat, foglalatokat porcelántesten rézérintkezőkkel gyártották (Swann foglalat). A dugaszolóajzatok is porcelánból készültek réz érintezőkkel, kétlyukú, védőérintkező nélküli kivitelűek voltak. Az árammérőket lakáson belül (legtöbbször kamrában) helyezték el, legalább két méter magasan, hogy a gyerek ne érje el, ugyanilyen ok miatt a konnektorokat is magasan szerelték.
     Becske Zoltán 1945-ben családjával külföldre távozott és nem tért vissza. Telephelyén az ötvenes években létesült Zirc község első vízműve és az itt feltörő víz évekig ellátta ivóvízzel a települést. A vízmű gépterme is itt üzemelt 1985-ig.
     A '20-as évek vége felé megalakult a térség első regionális áramszolgáltatója Pannónia Áramszolgáltató Rt. (rövidítve PART). Az áramszolgáltató részvényeseinek köre a Tatabányai Kőszénbányák Rt.-ből és a dunántúli földesurakból tevődött össze, pl. Becske Zoltán és sógora, Walla Tibor, a Zirc melletti Kardosrét földesura is részvényes volt.

A regionális áramszolgáltatás kiépítése

     A Pannónia Áramszolgáltató Rt. 1928-ban megkezdte Veszprém megyében is a villamos hálózatok építését. Természetesen Zirc környékén is, és vele párhuzamosan a transzformátorállomások építése is megindult. A transzformátorállomások villamos szerelését és a hálózatokat más-más cég végezte. A zirci traszformátorállomás építésének befejezése 1930-ban történt. Az állomás 30 kV primer és 10 kV szekunder feszültségre épült. Teljesen belső szereléssel - ez alatt azt kell érteni, hogy minden szakaszoló, megszakító, a transzformátorok (30/10 kV és a 30/0,4 kV-os) a túláramvédő BEDRAN kapcsolóig bezárólag - belül volt elhelyezve (a külső tér később létesült). A zirci épített 30/10 kV-os állomás az Ányos Pál utca, mai Köztársaság utca és régi szeméttelep között épült meg.
     A húszas évek vége felé, a Becske-féle erőtelep már túlterhelt lett. A Pannónia Rt. felkészült a nagyfokú energiaellátásra. 1929-ben megvették Becske Zoltán áramfejlesztőjét hálózattal, épületeivel, áramszolgáltatói jogával együtt, és ezek után már a Pannónia Rt. szolgáltatta az energiát Zircnek és környékének.
     Kezdetben Zircen 3 db kisfeszültségű transzformátorállomás volt:
     - 1. sz. a zirci épített transzformátorházban volt 30/0,4 kV feszültséggel;
     - 2. sz. a mai Takarékszövetekezettel szemben (a mai mozi előtt), akkori nevén az egyleti;
     - 3. sz. az alsó temető keleti oldalán (akkori nevén malmi).
     A 2. és 3. faoszlopos kivitelben 10/0,4 kV feszültséggel létesült.
     A hálózat azért alakult így, mert a PÁRT megvette, illetve megszerezte az áramszolgáltatás jogát az apátságtól. Az apátság kiemelt fogyasztónak számított, pl. ha az (áramszünet) üzemzavar a megállapított időn túl volt, vagy tartós feszültségesés jött létre, akkor az áramszolgáltatónak kötbért kellett fizetni részükre. Ezért volt a 30/0,4 kV transzformátor sínről táplálva, hogy a 10 kV hálózatok üzemzavara ne befolyásolja az apátság energiaellátását. Az állomásból kiinduló 0,4 kV-os hálózat az apátsági templomig 70 kvadrátos sodrott rézvezetékből épült a feszültségesés csökkentése miatt (a hossza kb. 500 méter lehetett).
     A Pannónia Rt. által bevezetett újdonságok a szolgáltatásban:
     - A szekunder fezsültség 3 x 380/220 V feszültségű lett, és már nappal is volt áramszolgáltatás.
     - Volt olyan lehetőség kéttarifás mérők felszerelésével, hogy a nappali fogyasztás a kettes (alsó) tarifán olcsóbb lett. A kéttarifás mérőt, a közvilágítási vezetékről behúzott harmadik szál vezető működtette, vagyis ameddig a közvilágítás égett, addig a mérők a drágább I. tarifán mérték az energiafogyasztást.
     Akkoriban a házartásokban a rádió és a villanyvasaló olyan ritka volt, mint a fehér holló, vagyis alig volt a háztartásokban nappali energiavételezés.
     - Az áramszolgáltató belső berendezésszerelést is végzett. A lakásszerelésnél lehetőség volt a kölcsöntörlesztésre is, a részlettörlesztést az áramszámlával együtt havonta a körzetszerelők inkasszálták.
     - Az újonnan bekapcsolt fogyasztókkal az áramszolgálató szerződést kötött bizonyos mennyiségű energia elfogasztására. Amennyiben a szerződött mennyiség nem lett elfogyasztva, úgy természetesen jóváírták.

Technikai újdonságok

     - A külső 30 kV-os primer hálózatok már kezdetben vasbeton oszlopos kivitelben, álló szigetelővel és sodrott aludur vezetővel készültek.
     - A 10 kV-os hálózatok faoszlopos (mezítlábas) kivitelben, de nedves, vizes helyen, út és vasút keresztezésénél vasbeton gyámos megoldásban, álló porcelán szigetelőkkel és 10 kvadrátos sodrott rézvezetővel készültek.
     - A 0,4 kV-os hálózatokat szintén faoszlopos, vasúti kereszteződéseknél vasbeton gyámos kivitelben, sodrott és sima rézvezetővel, álló szigetelőkkel szerelték.
     - A lakások szerelésénél kezdetben annyi változás történt, hogy a fővezetéket már 16 mm-es bergmanncsővel kellett szerelni. Majd a harmincas évek folyamán, már a teljes berendezések bergmanncsővel és GI. (gumi szigetelésű) vezetékkel készültek. A kapcsolók, foglalatok, dugaszolóajzatok már bakelitből is készültek. Nagyon divatos volt a porcelánsúlyos húzócsigás lámpatestek szerelése, de egyben veszélyes is.

A transzformátorok és hálózatok védelme

     - A transzformátorállomások primer oldalát pertinax betétes porcelánházas nagyfeszültségű biztosítóval védték. Előnye
volt, hogy a betétet cserélni és amperitását változtatni lehetett. (Állítólag volt olyan szerelő, aki a faoszlopon feszültség
alatt - 10 kV - cserélte ki a patront.)
     - A transzformátort a szekrényből induló 0,4 kV-os hálózat hibáitól olajteknős FILAX kapcsoló védte.
     - A trafóoszlopról elágazó veztékek védelme WECHMAR vagy DGL 5-ös biztosítóval történt.
     - A 0,4 kV-os hálózat egyéb szakaszain DGL 5-ös vagy DGL 3-as biztosítós szigetelővel lett megszerelve.
     - A szekunder hálózat túlfeszültség-védelme katód típusú védővel volt ellátva, amely védőföldeléssel ellátott oszlopra
lett felszerelve.

Közvilágítás

     - A közvilágítási lámpák falikaros kivitelben készültek és természetesen az oszlopokon nyertek elhelyezést. Swan foglalattal, csapszeges égővel.
     A közvilágítást Szauter típusú kapcsolóóra vezérelte. A kapcsolóóra olyan kivitelezésű volt, hogy az évszaknak megfelelően naponta egy-két perccel előbb vagy utóbb kapcsolt, a nappalok időszakának rövidülésével vagy hosszabbodásával.

Szervezeti felépítés

     Az áramszolgáltató a területén körzeti egységeket alakított ki. Zircen két körzeti székhely volt Zirc I. és a Zirc II.
     - Zirc I. körzethez tartozott: Zirc, Olaszfalu, Eplény és Nagyesztergár községek. A Zirc I. első körzeti szerelője 1923-
1929-ig Tornai Károly, 1929-1936-ig Fehér Ferenc, 1936-1940-ig Valent András, 1940-1947 januárig Kürthy Béla, 1947-1948
augusztusig Wittmann Károly, 1949 augusztusától a kirendeltség megalakult.
     - A Zirc II. körzethez Borzavár, Porva, Bakonybél, Pénzeskút községek tartoztak. Zirc II. körzeti szerelője 1929-1938-ig Proksa Ferenc, 1938-1948-ig Dalmadi István volt. 1949-ben beolvadt a zirci kirendeltségbe.
     Meg kell említeni, hogy Proksa Ferenc, a Zirc II. körzetszerelője értékes adatokat közölt a kezdeti időkről. Tőle tudjuk
pl., hogy Tornai Károly kiváló sportoló volt (futás, magasugrás). A körzeti szerelők általában azokból az emberekből kerültek ki, akik a villamos hálózatok építésében részt vettek. Nem egy volt köztük, aki segédmunkásként került oda, de mire  befejeződött a hároméves villamosítás, szakemberré vált és szakmunkás bizonyítványt kapott. A körzetszerelők teendői
közé tartozott a körzetükben a villamos berendezések, hálózatok üzemvitele, karbantartása, új fogyasztók bekapcsolása,
belső berendezések szerelése, villanyszámlák inkasszója stb. A teendők ellátásához kerékpárt használtak, amiért átalánydíjas használati pénzt kaptak.
     A körzeti szerelők segédet, tanulót (inast) alkalmazhattak. Általában azok a fiatal szerelők maradtak meg nálunk, akik
már fiatalon megszokták az itteni viszonyokat, a zord időjárást, a változó éghajlati viszonyokat, nyáron a meleget, télen a
hideget. Az üzemzavarok is mindig akkor keletkeztek, amikor villámlott vagy rakódott a zúzmara, vagyis mindig a legrosszabbkor.
     A körzeti szerelők a belső szerelések után jutalékot kaptak, a munkadíj 20 százalékát. Ez az állapot 1949-ig állt fenn,
az államosítást követő átszervezésekig, ugyanis ezután már nem végeztetett belső szerelést az áramszolgáltató.
     Itt kell megemlékezni, a körzeti szerelők feleségének tevékenységéről. Amikor körzetszerelő férjük nem volt otthon, a
napközbeni hibabejelentést, üzemzavart, egyéb üzenetet továbbították férjüknek és természetesen az elmaradt villanyszámlát is befizethették náluk.
     Meg kell emlékezni azokról az emberekről, akik Zircen tanultak vagy dolgoztak ezekben az időkben:
     - Valent András idejében: Soós László, Deutsch László,
     - Kürthy Béla idején: Wittmann Károly, Hebling Vilmos, Wittmann János, Kiss János.
     - Wittmann Károly idején: Wittmann János, Kiss János.
     A kirendeltség megalakulásával megszűnt a Zirc II. és a bakonybéli körzet, ezek beleolvadtak a kirendeltségbe. Az államosítást követően az áramszolgáltatás országos átszervezése megindult.

1949 - a zirci kirendeltség megalakulása

     Az államosítás után 1948 augusztusától 1949 áprilisáig Zircen még körzetszerelőség volt. 1949 áprilisától a kirendeltség
megalakult. Vezetője Hajgató Lajos lett, dolgozók: Nemes László, Nemes József, Felhoffer Antal, Rottenbücher András,
Pálinkás László, Kovács Imre, Rémai István, Bujtás András, Bujtás Antal, Baumann Ferenc, Orbán Sándor.
     A kirendeltséghez tartozó községek: Zirc, Olaszfalu, Eplény, Nagyesztergár, Borzavár, Porva, Akli, Pénzesgyőr,  Bakonybél, 1953-tól Lókút (ekkor lett villamosítva). A kirendeltség motorkerékpárt kapott, így már könnyebb, gyorsabb
volt a terület bejárása, viszont a terület is nagyobb lett.

Telephelyek

     A Pannónia Rt. idején a körzetszerlői iroda együtt volt a körzetszerelő lakásával, pl. Valent András idején Zirc, Petőfi
u. 19. alatt, Kürthy Béla idején Zirc, Petőfi u. 11/b és 21. sz. házban volt.
     Az áramszolgáltató 1948-ban eladta a Becske Zoltántól vásárolt József A. u. 4. sz. alatti raktárhelységet (a 6. sz. épület
már előbb került eladásra), ezzel egy időben megvette a Dózsa Gy. (ma Kertész) u. 8. sz. házat, és ez időponttól kezdve
itt volt a kirendeltség irodája, raktára és a kirendeltségvezető lakása is.

Technikai színvonal

     A második világháború után már esedékes lett volna a faoszlopok cseréje, ugyanis lejárt a kihordási idejük és különben
is sok volt már a korhadt oszlop, a vezetékek is kifáradtak, agyontoldozgatottak voltak. Ezek cseréje is esedékes lett
volna, de sajnos a háborús veszteségek az áramszolgáltatói is megviselték. A korhadt oszlopok cseréje és a tőkorhadt oszlopok fagyámozása csak 1949-ben kezdődött el, majd fokozatosanjavult a hálózatok állapota. Ezen a téren is persze gyorsabb lett volna a folyamat ha nem erre az időszakra esett volna a faluvillamosítás.
     A 35 kV-os állomásban működő megszakítók működése (oldás) esetén azokat szerelőnek kellett visszakapcsolni. Ha
az oldást a szerelők nem észlelték, csak külső értesülés (hibabejelentés) útján szereztek róla tudomást. Ez idő tájt még nem volt önműködő gyors visszakapcsolás, sem visszajelző berendezés. A körzetben a faluvillamosítás 1953-ban fejeződött be Lókút község bekapcsolásával.

A zirci 36/10 kV-os állomás bővítése

     Az '50-es években a fogyasztás már annyira megnőtt, hogy a zirci 30/10 kV-os transzformátorállomás teljesítményét növelni kellett. A teljesítményt úgy lehetett növelni, hogy az épületből a transzformátort ki kellett hozni. Megépült a szabadtéri rész két darab 35/10 kV-os 2,5 MW-os transzformátorral, az egyik trafó mindig tartalék volt. A község fejlődésével az új bányászlakótelepek és az ipari létesítmények építésével a hálózat folyamatosan bővült. Zirc várossá válásakor, 1984. január 1-jén már 25 db 10/0,4 kV-os transzformátorállomás volt, ebből kilenc darab ipari fogyasztókat, a többi 16 darab kommunális fogyasztókat látott el energiával.