Zirc és környéke villamosításának története

A Könyvtár wikiből
id. Wittmann János


     Zircen az első áramfejlesztő telepet Becske Zoltán magánzó (mai nevén vállalkozó) hozta létre a Reguly Antal utca 74. alatt 1920-ban. Becske Zoltánnak itt volt lakása és telephelye, ahol egyéb tevékenysége mellett szikvizet is gyártott.
     A kertjében eredt az akkor még bővizű bakonyi ősforrás, amely egyben a Cuha-patak eredő forrása is. Ezt a bővizű forrást használta Becske Zoltán áramfejlesztésre saját szükségletére, lakásán és üzemén kívül mozijában is. A mozi a József A. u. 2. sz. alatt, a mai Takarészövetkezet helyén volt, a közösségi épületben. Az áramfejlesztő 110 V 50 Hz-es váltóáramot termelt, teljesítménye nem ismert.
     Becske Zoltán 1923-ban létrehozta az első közcélú villanytelepet 3 x 190/110 V 50 Hz váltakozó feszültséggel (teljesítménye nem ismert). Helye a József A. u. 5. és 6-os számú épületben (ma a református templom és az egykori órás). A telep kezelője Pernyész Sándor volt. Kezdetben csak este és éjszaka volt energiaszolgáltatás. 1929-ben a fogyasztók száma 118, az évi energiafogyasztás 25 000 kWó felett volt.
     Zirc mellett Tündérmajorban is volt áramszolgáltatás. Az energiát Zircről 5000 V primerfeszültségű vezetéken juttatták el és a majorban transzformálták le 3 x 190/110 V 50 Hz szekunder feszültségre. A major és a kastély gazdája Walla Ferenc földbirtokos volt.
     Megemlítendő még, hogy a zirci ciszterci apátságnak is volt külön áramfejlesztője, 110 V-os egyenáramú, de csak saját részükre állítottak elő villamos energiát.

Technikai kialakítás

     Az elosztó hálózat faoszlopos, gyám nélküli (mezítlábas) volt, Pvas tartóval, porcelánszigetelőkkel, 6 kvadrátos tömör rézvezetővel épült. A lakóházak csatlakozása általában falra történt, szintén csupasz vezetővel, porcelánszigetelőre. A belső szerelés porceláncsigákon szerelt selyemzsinórral szigetelt sodrott vezetékkel készült, a fővezeték szintén csigákon szerelt szigetelt vezeték volt. A kapcsolókat, foglalatokat porcelántesten rézérintkezőkkel gyártották (Swann foglalat). A dugaszolóajzatok is porcelánból készültek réz érintezőkkel, kétlyukú, védőérintkező nélküli kivitelűek voltak. Az árammérőket lakáson belül (legtöbbször kamrában) helyezték el, legalább két méter magasan, hogy a gyerek ne érje el, ugyanilyen ok miatt a konnektorokat is magasan szerelték.
     Becske Zoltán 1945-ben családjával külföldre távozott és nem tért vissza. Telephelyén az ötvenes években létesült Zirc község első vízműve és az itt feltörő víz évekig ellátta ivóvízzel a települést. A vízmű gépterme is itt üzemelt 1985-ig.
     A '20-as évek vége felé megalakult a térség első regionális áramszolgáltatója Pannónia Áramszolgáltató Rt. (rövidítve PART). Az áramszolgáltató részvényeseinek köre a Tatabányai Kőszénbányák Rt.-ből és a dunántúli földesurakból tevődött össze, pl. Becske Zoltán és sógora, Walla Tibor, a Zirc melletti Kardosrét földesura is részvényes volt.

A regionális áramszolgáltatás kiépítése

     A Pannónia Áramszolgáltató Rt. 1928-ban megkezdte Veszprém megyében is a villamos hálózatok építését. Természetesen Zirc környékén is, és vele párhuzamosan a transzformátorállomások építése is megindult. A transzformátorállomások villamos szerelését és a hálózatokat más-más cég végezte. A zirci traszformátorállomás építésének befejezése 1930-ban történt. Az állomás 30 kV primer és 10 kV szekunder feszültségre épült. Teljesen belső szereléssel - ez alatt azt kell érteni, hogy minden szakaszoló, megszakító, a transzformátorok (30/10 kV és a 30/0,4 kV-os) a túláramvédő BEDRAN kapcsolóig bezárólag - belül volt elhelyezve (a külső tér később létesült). A zirci épített 30/10 kV-os állomás az Ányos Pál utca, mai Köztársaság utca és régi szeméttelep között épült meg.
     A húszas évek vége felé, a Becske-féle erőtelep már túlterhelt lett. A Pannónia Rt. felkészült a nagyfokú energiaellátásra. 1929-ben megvették Becske Zoltán áramfejlesztőjét hálózattal, épületeivel, áramszolgáltatói jogával együtt, és ezek után már a Pannónia Rt. szolgáltatta az energiát Zircnek és környékének.
     Kezdetben Zircen 3 db kisfeszültségű transzformátorállomás volt:
     - 1. sz. a zirci épített transzformátorházban volt 30/0,4 kV feszültséggel;
     - 2. sz. a mai Takarékszövetekezettel szemben (a mai mozi előtt), akkori nevén az egyleti;
     - 3. sz. az alsó temető keleti oldalán (akkori nevén malmi).
     A 2. és 3. faoszlopos kivitelben 10/0,4 kV feszültséggel létesült.
     A hálózat azért alakult így, mert a PÁRT megvette, illetve megszerezte az áramszolgáltatás jogát az apátságtól. Az apátság kiemelt fogyasztónak számított, pl. ha az (áramszünet) üzemzavar a megállapított időn túl volt, vagy tartós feszültségesés jött létre, akkor az áramszolgáltatónak kötbért kellett fizetni részükre. Ezért volt a 30/0,4 kV transzformátor sínről táplálva, hogy a 10 kV hálózatok üzemzavara ne befolyásolja az apátság energiaellátását. Az állomásból kiinduló 0,4 kV-os hálózat az apátsági templomig 70 kvadrátos sodrott rézvezetékből épült a feszültségesés csökkentése miatt (a hossza kb. 500 méter lehetett).
     A Pannónia Rt. által bevezetett újdonságok a szolgáltatásban:
     - A szekunder fezsültség 3 x 380/220 V feszültségű lett, és már nappal is volt áramszolgáltatás.
     - Volt olyan lehetőség kéttarifás mérők felszerelésével, hogy a nappali fogyasztás a kettes (alsó) tarifán olcsóbb lett. A kéttarifás mérőt, a közvilágítási vezetékről behúzott harmadik szál vezető működtette, vagyis ameddig a közvilágítás égett, addig a mérők a drágább I. tarifán mérték az energiafogyasztást.
     Akkoriban a házartásokban a rádió és a villanyvasaló olyan ritka volt, mint a fehér holló, vagyis alig volt a háztartásokban nappali energiavételezés.
     - Az áramszolgáltató belső berendezésszerelést is végzett. A lakásszerelésnél lehetőség volt a kölcsöntörlesztésre is, a részlettörlesztést az áramszámlával együtt havonta a körzetszerelők inkasszálták.
     - Az újonnan bekapcsolt fogyasztókkal az áramszolgálató szerződést kötött bizonyos mennyiségű energia elfogasztására. Amennyiben a szerződött mennyiség nem lett elfogyasztva, úgy természetesen jóváírták.

Technikai újdonságok

     - A külső 30 kV-os primer hálózatok már kezdetben vasbeton oszlopos kivitelben, álló szigetelővel és sodrott aludur vezetővel készültek.
     - A 10 kV-os hálózatok faoszlopos (mezítlábas) kivitelben, de nedves, vizes helyen, út és vasút keresztezésénél vasbeton gyámos megoldásban, álló porcelán szigetelőkkel és 10 kvadrátos sodrott rézvezetővel készültek.
     - A 0,4 kV-os hálózatokat szintén faoszlopos, vasúti kereszteződéseknél vasbeton gyámos kivitelben, sodrott és sima rézvezetővel, álló szigetelőkkel szerelték.
     - A lakások szerelésénél kezdetben annyi változás történt, hogy a fővezetéket már 16 mm-es bergmanncsővel kellett szerelni. Majd a harmincas évek folyamán, már a teljes berendezések bergmanncsővel és GI. (gumi szigetelésű) vezetékkel készültek. A kapcsolók, foglalatok, dugaszolóajzatok már bakelitből is készültek. Nagyon divatos volt a porcelánsúlyos húzócsigás lámpatestek szerelése, de egyben veszélyes is.

A transzformátorok és hálózatok védelme

     - A transzformátorállomások primer oldalát pertinax betétes porcelánházas nagyfeszültségű biztosítóval védték. Előnye
volt, hogy a betétet cserélni és amperitását változtatni lehetett. (Állítólag volt olyan szerelő, aki a faoszlopon feszültség
alatt - 10 kV - cserélte ki a patront.)
     - A transzformátort a szekrényből induló 0,4 kV-os hálózat hibáitól olajteknős FILAX kapcsoló védte.
     - A trafóoszlopról elágazó veztékek védelme WECHMAR vagy DGL 5-ös biztosítóval történt.
     - A 0,4 kV-os hálózat egyéb szakaszain DGL 5-ös vagy DGL 3-as biztosítós szigetelővel lett megszerelve.
     - A szekunder hálózat túlfeszültség-védelme katód típusú védővel volt ellátva, amely védőföldeléssel ellátott oszlopra
lett felszerelve.

Közvilágítás

     - A közvilágítási lámpák falikaros kivitelben készültek és természetesen az oszlopokon nyertek elhelyezést. Swan foglalattal, csapszeges égővel.
     A közvilágítást Szauter típusú kapcsolóóra vezérelte. A kapcsolóóra olyan kivitelezésű volt, hogy az évszaknak megfelelően naponta egy-két perccel előbb vagy utóbb kapcsolt, a nappalok időszakának rövidülésével vagy hosszabbodásával.

Szervezeti felépítés

     Az áramszolgáltató a területén körzeti egységeket alakított ki. Zircen két körzeti székhely volt Zirc I. és a Zirc II.
     - Zirc I. körzethez tartozott: Zirc, Olaszfalu, Eplény és Nagyesztergár községek. A Zirc I. első körzeti szerelője 1923-
1929-ig Tornai Károly, 1929-1936-ig Fehér Ferenc, 1936-1940-ig Valent András, 1940-1947 januárig Kürthy Béla, 1947-1948 augusztusig Wittmann Károly, 1949 augusztusától a kirendeltség megalakult.
     - A Zirc II. körzethez Borzavár, Porva, Bakonybél, Pénzeskút községek tartoztak. Zirc II. körzeti szerelője 1929-1938-ig Proksa Ferenc, 1938-1948-ig Dalmadi István volt. 1949-ben beolvadt a zirci kirendeltségbe.
     Meg kell említeni, hogy Proksa Ferenc, a Zirc II. körzetszerelője értékes adatokat közölt a kezdeti időkről. Tőle tudjuk
pl., hogy Tornai Károly kiváló sportoló volt (futás, magasugrás). A körzeti szerelők általában azokból az emberekből kerültek ki, akik a villamos hálózatok építésében részt vettek. Nem egy volt köztük, aki segédmunkásként került oda, de mire befejeződött a hároméves villamosítás, szakemberré vált és szakmunkás bizonyítványt kapott. A körzetszerelők teendői
közé tartozott a körzetükben a villamos berendezések, hálózatok üzemvitele, karbantartása, új fogyasztók bekapcsolása,
belső berendezések szerelése, villanyszámlák inkasszója stb. A teendők ellátásához kerékpárt használtak, amiért átalánydíjas használati pénzt kaptak.
     A körzeti szerelők segédet, tanulót (inast) alkalmazhattak. Általában azok a fiatal szerelők maradtak meg nálunk, akik
már fiatalon megszokták az itteni viszonyokat, a zord időjárást, a változó éghajlati viszonyokat, nyáron a meleget, télen a
hideget. Az üzemzavarok is mindig akkor keletkeztek, amikor villámlott vagy rakódott a zúzmara, vagyis mindig a legrosszabbkor.
     A körzeti szerelők a belső szerelések után jutalékot kaptak, a munkadíj 20 százalékát. Ez az állapot 1949-ig állt fenn,
az államosítást követő átszervezésekig, ugyanis ezután már nem végeztetett belső szerelést az áramszolgáltató.
     Itt kell megemlékezni a körzeti szerelők feleségének tevékenységéről. Amikor körzetszerelő férjük nem volt otthon, a
napközbeni hibabejelentést, üzemzavart, egyéb üzenetet továbbították férjüknek és természetesen az elmaradt villanyszámlát is befizethették náluk.
     Meg kell emlékezni azokról az emberekről, akik Zircen tanultak vagy dolgoztak ezekben az időkben:
     - Valent András idejében: Soós László, Deutsch László,
     - Kürthy Béla idején: Wittmann Károly, Hebling Vilmos, Wittmann János, Kiss János.
     - Wittmann Károly idején: Wittmann János, Kiss János.
     A kirendeltség megalakulásával megszűnt a Zirc II. és a bakonybéli körzet, ezek beleolvadtak a kirendeltségbe. Az államosítást követően az áramszolgáltatás országos átszervezése megindult.

1949 - a zirci kirendeltség megalakulása

     Az államosítás után 1948 augusztusától 1949 áprilisáig Zircen még körzetszerelőség volt. 1949 áprilisától a kirendeltség
megalakult. Vezetője Hajgató Lajos lett, dolgozók: Nemes László, Nemes József, Felhoffer Antal, Rottenbücher András,
Pálinkás László, Kovács Imre, Rémai István, Bujtás András, Bujtás Antal, Baumann Ferenc, Orbán Sándor.
     A kirendeltséghez tartozó községek: Zirc, Olaszfalu, Eplény, Nagyesztergár, Borzavár, Porva, Akli, Pénzesgyőr,  Bakonybél, 1953-tól Lókút (ekkor lett villamosítva). A kirendeltség motorkerékpárt kapott, így már könnyebb, gyorsabb
volt a terület bejárása, viszont a terület is nagyobb lett.

Telephelyek

     A Pannónia Rt. idején a körzetszerlői iroda együtt volt a körzetszerelő lakásával, pl. Valent András idején Zirc, Petőfi u. 19. alatt, Kürthy Béla idején Zirc, Petőfi u. 11/b és 21. sz. házban volt.
     Az áramszolgáltató 1948-ban eladta a Becske Zoltántól vásárolt József A. u. 4. sz. alatti raktárhelységet (a 6. sz. épület
már előbb került eladásra), ezzel egy időben megvette a Dózsa Gy. (ma Kertész) u. 8. sz. házat, és ez időponttól kezdve
itt volt a kirendeltség irodája, raktára és a kirendeltségvezető lakása is.

Technikai színvonal

     A második világháború után már esedékes lett volna a faoszlopok cseréje, ugyanis lejárt a kihordási idejük és különben
is sok volt már a korhadt oszlop, a vezetékek is kifáradtak, agyontoldozgatottak voltak. Ezek cseréje is esedékes lett
volna, de sajnos a háborús veszteségek az áramszolgáltatói is megviselték. A korhadt oszlopok cseréje és a tőkorhadt oszlopok fagyámozása csak 1949-ben kezdődött el, majd fokozatosan javult a hálózatok állapota. Ezen a téren is persze gyorsabb lett volna a folyamat ha nem erre az időszakra esett volna a faluvillamosítás.
     A 35 kV-os állomásban működő megszakítók működése (oldás) esetén azokat szerelőnek kellett visszakapcsolni. Ha
az oldást a szerelők nem észlelték, csak külső értesülés (hibabejelentés) útján szereztek róla tudomást. Ez idő tájt még nem volt önműködő gyors visszakapcsolás, sem visszajelző berendezés. A körzetben a faluvillamosítás 1953-ban fejeződött be Lókút község bekapcsolásával.

A zirci 36/10 kV-os állomás bővítése

     Az '50-es években a fogyasztás már annyira megnőtt, hogy a zirci 30/10 kV-os transzformátorállomás teljesítményét növelni kellett. A teljesítményt úgy lehetett növelni, hogy az épületből a transzformátort ki kellett hozni. Megépült a szabadtéri rész két darab 35/10 kV-os 2,5 MW-os transzformátorral, az egyik trafó mindig tartalék volt. A község fejlődésével az új bányászlakótelepek és az ipari létesítmények építésével a hálózat folyamatosan bővült. Zirc várossá válásakor, 1984. január 1-jén már 25 db 10/0,4 kV-os transzformátorállomás volt, ebből kilenc darab ipari fogyasztókat, a többi 16 darab kommunális fogyasztókat látott el energiával.

1955: a zirci üzemvezetőség megalakulása

     A zirci kirendeltség 1955-ben megszűnt, helyette üzemvezetőséget hoztak létre.
     A telephelye Zirc, József A. u. 5. sz. bérelt házban lett kialakítva. Itt kapott helyet az üzemvezetőségi iroda, raktár, a
körzetszerelő székhelye és az üzemvezetői lakás.
     Az üzemvezető Piros Ferenc lett, beosztottjai: Műszakiak: Skerl Tibor villamosmérnök, Torma Ferenc, Márki István,
ifj . Retz Róbert, Katyi Károly, Retz László technikusok (természetesen nem egyszerre, hanem egymás után). Művezető:
Nemes László, TMK-főszerelő: Viola István. Ügyfélforgalmi előadó: Nóvák Ferenc. Raktáros: Máj Imre, majd Lambert Jánosné, később Bálint Józsefné. Elektrikus: Hajgató Lajos. Telefonügyeletesek: Skerl Jakab, Szabó Kálmán, Orbán  Sándomé, özv. Szabó Kálmánné, Wittman Károlyné. Gépkocsivezető: Ravasz József.
     Ebben az időszakban az üzemvezetőség gépkocsit és motorkerékpárokat is kapott.
     Az üzemvezetőség létrejöttével közvetlen iparági telefonvonalak létesültek:
     - Veszprém-Zirc, Dudarbánya-Balinkabánya-Székesfehérvár DÉDÁSZ-Veszprém ÉDASZ között.
     - Veszprém-Zirc-Győr ÉDÁSZ.
     - Zirc-Pápa ÉDÁSZ között.
     Ezen vonalak központja Zircen lett kialakítva, ezért volt szükség telefonügyeletre. Az ügyeletre munkaidő után és
munkaszüneti napokon is szükség volt. Az üzemvezetőség megszervezésével újból megalakultak a körzetszerelőségek.
     A zirci üzemvezetőséghez a következő körzetszerelőségek tartoztak:
     - Zirc körzet: főszerelő Wittmann Károly, szerelői: Rémai István, Wittmann János, Srauf László, Szalai Attila, Kalocsa
Lajos, Szemmelveisz Rezső, ifj . Wittmann János, Wittmann György.
     - Bakonybéli körzet: Fehér Lajos körzetszerelő és Szökrényes László szerelő.
     - Dudar körzet: Pálinkás László körzetszerelő és Simon K. Sándor szerelő.
     - Csetény körzet: Borszuk Imre körzetszerelő és Varga Mihály szerelő.
     - Bakonycsernye körzet: Nemesházi Imre körzetszerelő és Schveiger József szerelő.
     - Súr körzet: Baumann Ferenc körzetszerelő és Varga Lajos szerelő.
     - Bakonyszombathely körzet: Hegedűs István körzetszerelő és Fribiczer Dezső szerelő.
     - Réde körzet: Major József körzetszerelő és Wunderlich József szerelő.
     - Csesznek körzet: Szalai Géza körzetszerelő és Herbert József szerelő.
     - Veszprémvarsány körzet: Retz Róbert körzetszerelő és Srauf László szerelő.
     - Bakonyszentlászló körzet: Tóth Ferenc körzetszerelő, Wolf György és Tóth István szerelők.
     Az üzemvezetőségnek TMK csoportja is volt, vezetője: Viola István főszerelő, szerelők: Gyurovszki Lajos, Mars László,
Amberger István, Lakk Ferenc, Solti István, Scwéger Sándor, Werdekker Róbert. A TMK csoport a Dózsa u. 8. sz. alatt, a régi kirendeltségi raktárban kapott helyet, ez a helyiség akkor még az ÉDÁSZ tulajdona volt.
     Az átszervezés folytán az üzemvezetőség gépkocsit, három darab motorkerékpárt kapott. Azok a körzetszerelők, akiknek volt jogosítványa, szintén kaptak motorkerékpárt.

Új telephely kialakítása

     1965-ben az üzemvezetőségi épület tízéves bérleti ideje lejárt, további meghosszabbításra nem volt lehetőség, ezért új helyet kellett keresni. Több ajánlat közül (a telefonközpontok elhelyezését is figyelembe véve) a Petőfi u. 20-22. sz. házat találták a legalkalmasabbnak, így került megvételre (ma is itt van).
     A költözködés után, 1966-ban újabb átszerveződés kezdődött, összevonták a körzetszerelőségeket, a következők szerint:
     - Zirchez Bakonybélt, vezetője: Wittmann Károly lett, szerelői: Rémai István, Fehér Lajos, Szemmelveisz Rezső, Szalai Attila, Kalocsa Lajos, ifj. Wittmann János, Kovács József, Ravasz József, besegítő: id. Wittmann János, a C típ. mérőállomás szerelője.
     - Dudarhoz Csetényt, vezetője: Pálinkás László lett, szerelői: Simon K. Sándor, Varga Mihály.
     - Súrhoz Bakonycsernye-Ácsteszér, vezetője: Baumann Ferenc lett, szerelői: Schveiger József, Varga József.
     - Bakonyszombathelyhez Réde, vezetője: Hegedűs István lett, szerelői: Major József, Fribiczer Dezső, Wunderlich József.
     - Bakonyszentlászlóhoz Veszprémvarsány-Csesznek, vezetője: Tóth Ferenc lett, szerelői: Herbert József, Srauf László, Tóth István, Wolf György.
     Az átszervezéssel pénzbeszedői körzetek alakultak, független pénzbeszedőkkel:
     Zirc: Tamás Tibor, Csetény: özv. Szabó Kálmánné, Veszprémvarsány: Papp Miklós, Súr: Truszek Márton, utódok: Wittmann Jánosné, Novák Józsefné, Szabadi Józsefné. Üzemvezetőségi takarító: Túri Ferencné.

Technikai fejlesztések

     Az átköltözés után létesült az URH rádió-adóvevő állomás, amely összeköttetést hozott létre az iroda, illetve az épített trafóállomás és a gépkocsik között. Nagy előnye volt, hogy sok időt és kilómétert lehetett megtakarítani, gyorsabb lett az üzemzavar-elhárítás is. Sajnos a Bakonyban nem mindenhonnan lehetett forgalmazni, de az idő folyamán kiderült, hogy hol vannak a jó vételi helyek, például a Kőrishegyen még a külföldi repülőteret is be lehetett fogni. Ezen időszakban a villamoshálózat-szerelésben és anyagaiban is változások történtek:
     - a faoszlopokat felváltotta a vasbeton oszlop, - rézvezeték már régen nem volt-, felváltotta az aludur vezeték, megnőttek a keresztmetszetek,
     - a csapszeges biztosítókat a Kd csavaros biztosítókra cserélték,
     - a szakaszbiztosítók NKI vagy NOL rendszerűek lettek. Ezeket A1, A2 szekrényekben előbb az oszlop felső részén, majd BESZ szekrényben kaptak elhelyezést, az oszlop alján elérhető magasságban,
     - a transzformátorállomások és a biztosítószekrények törzsszámot kaptak, a jobb eligazodás és a munkautasítás miatt.
     A Pannónia Rt. idején íratlan szabály volt, hogy a fogyasztókat lehetőleg minél kevesebb ideig vagy egyáltalán nem volt szabad kikapcsolni, ezért a csupaszvezetőjű csatlakozót is feszültség alatt kellett megszerelni. Az új szakaszszekrények alkalmazásával és az ebben az időben kezdődő „laza" biztosítós hurkolt hálózatok kialakításával csökkenteni lehetett a fogyasztók kiesését, és a munkavégzés biztonsági feltételei javultak.

1970: a zirci üzemvezetőség megszűnése, kirendeltség újbóli megalakítása

     1969. év végén újabb nagy átszerveződés kezdődött. A veszprémi üzemigazgatóságból két önálló üzemigazgatóság jött létre Veszprém és Pápa székhellyel. A zirci üzemvezetőségből két kirendeltség alakult, Zirc és Veszprémvarsányi körzettel.
     A zirci kirendeltség területe: Zirc, Bakonybél, Dudar, Súr körzetek területei.
     Megszűnt a TMK csoport és a C típ. mérőállomás. A zirci kirendeltség a pápai üzemigazgatósághoz került. A zirci kirendeltség vezetője Piros Ferenc lett 1979 novemberéig, nyugdíjba vonulásáig. Utóda Czupper József lett.
     Főszerelő: id. Wittmann János 1985 decemberéig, majd Pálinkás László 1991-ig, azóta ifj. Wittmann János.
     Kirendeltségi szerelők: Wittmann Károly, Pálinkás László, Baumann Ferenc, Szemmelveisz Rezső, Szalai Attila, Simon K. Sándor, Varga Lajos, Kalocsa Lajos, ifj. Wittmann János, Wittmann György, Kovács József, Horák Ferenc, Balogh József, Jakab Károly, Haik István, Nedvesi László, Sinka Tibor, Szi-Keserű Ferenc, Bittmann Ottó, Benczik József, Ravasz József és Ravasz László, Horák György, Bakonyvári Erik, Kukoda Attila.
     A szerelők természetesen nem egyszerre voltak alkalmazásban, mert jöttek-mentek az emberek.
     Kirendeltségi adminisztrátor: Balázsics Lászlóné. Kir. anyagraktáros: Bálint Józsefné 1979. decemberig, majd
később Weidinger Zsuzsanna (Fellegi Józsefné).
     Kirendeltségi takarítók sorrendben: Turi Ferencné, Pacher Józsefné, Weidinger Istvánné, Reiter Lajosné, Biber Istvánné.
     1980-ban a kirendeltségi székhely is átalakításra, bővítésre került, a Keravill üzlet kiköltözött, megszűnt a túlzsúfoltság, több irodahelyiséget lehetett kialakítani.

1981-1984: az új 35/20 kV-os állomás építése

     Az 1980-as év elején a Zircen épített 35/10 kV-os trafóállomás már annyira túlterhelt volt, hogy bővíteni kellett, erre azonban nem volt lehetőség.
     Akadály volt az is, hogy az állomás feszültsége 35/10 kV-os volt, vagyis a bővítéssel együtt a szekunder feszültséget
is emelni kellett. Ebben az időben már csak a zirci állomásból indult ki 10 kV-os távvezeték. Ezért aztán egy új helyen, a Zirc-Nagyesztergár összekötőút déli oldalán épült meg az új 35/20 kV-os állomás. Az építés 1981-ben kezdődött, és 1983. szeptember 22-én lett üzembe helyezve. Az állomás 120/35/20 kV-os típusterv szerint épült, teljesítménye 10 MW. Jelenleg az állomás 35/20 kV-os szinten üzemel. Az állomás 1983. szeptember 22. utáni üzembe helyezésével átvette a régi transzformátorállomás terhelését, kiinduló vonalait, de már 20 kV feszültséggel. A teljes átállás 1984. május 14-én
történt, vagyis a zirci 35/10 kV-os trafóállomás végleg leállt.

A zúzmara elleni védekezés módszerei

     Bizony, a zúzmaraképződés sok üzemzavart és gondot okozott, főleg itt a Bakony térségében. A zúzmara elhárításának többféle megoldása volt, a Veszprém-Csesznek és a Veszprém-Dudar 35 kV-os hálózaton olvasztással, egyéb középfeszültségű hálózatokon kikapcsolt helyzetben hosszú póznával való leverése vagy feszültség alatt kb. 1-1,5 méteres botokkal való ledobálása.
     A zúzmaradobáláshoz célszerű, hogy párosával legyenek a hálózat két oldalán, ugyanis, ha az egyik ember botja elrepült (nem talált), azt a másik oldalon lévő dobta vissza, így nem kellett annyit a bot után járni.
     A zúzmara-leolvasztás technológiája:
     Dudaron és Cseszneken lévő rövidre záró berendezéssel a Veszprém-Dudar és Veszprém-Csesznek 35 kVos hálózatot rövidre zárták és Veszprémből a hálózat ellenállásának megfelelő feszültséget kapcsoltak a hálózatra, a zárlat hatására a vezeték melegedése folytán a zúzmara lepotyogott.
     A művelet idején gépkocsival járva a hálózat mentén figyelték a leolvadást, és amikor az már eredményes volt, kikapcsolták, és visszaállt a rendes üzemállapot. Az olvasztás ideje alatt az érintett területeken szünetelt az
energiaszolgáltatás. Az olvasztást a két hálózaton külön-külön végezték.
     A dudari és cseszneki rövidre záró működése abból állt, hogy a feszítőoszlop tetején volt egy-egy vonalbontó
oszlopkapcsoló beépítve. Az első művelettel ezt bontották meg.
     Alatta egy külön tengelyen volt egy darab késes szigetelő, mellyel a vonalbontó oszlopról a Veszprém felé eső közben külön kifeszített vezeték bekapcsolása után a feszítőoszlop alján levő telefonnal beszélni lehetett a veszprémi KDSZ szolgálattevőjével. A kifeszített vezeték külön tartóvezetéken porceláncsigában volt szerelve. A telefon lemezszekrényben volt elhelyezve.
     Volt még egy lemezszekrény, ebben volt a kapcsolókat működtető berendezés, a szekrényből kiálló tengely végére helyezett karral, azt jobbra forgatva végződtek a műveletek. Ennek folytán a harmadik műveletként az egykéses oszlopkapcsolót kikapcsolta, negyedik műveletként az oszlop tetején lévő oszlopkapcsolóval Veszprém felé a 35 kV-os hálózatot rövidre zárta és kezdődhetett az olvasztás.
     A rövidre záró berendezés működtető karját balra, azaz visszafelé forgatva a műveletek ellenkező irányban követték egymást.
     A hetvenes évektől már nem volt szükség olvasztásra, mert ráterheltek a hálózatra és így olvasztottak. Az új állomásra történő átállással egy időben megszűntek a zúzmara olvasztásához létesített rövidre záró berendezések a cseszneki várral szembeni déli oldalon, a kisdudari utca keleti oldalán.

Személyzeti adatok

     Az ármaszolgáltató fennállása folyamán elég sok ember mozgott, jött és ment, de szép számmal voltak olyanok, akik évtizedeket töltöttek el ezen a helyen, több olyan dolgozó volt, aki csak ezen a helyen, illetve az áramszolgáltatónál dolgozott. Ezenbelül családok, testvérek famíliák lettek alkalmazottai e cégnek.
     Az alábbi felsorolásban azok neve szerepel, akik legalább tíz évet töltöttek el a zirci egységnél.


Név Születési hely Az áramszolgáltatásban eltöltött idő
Hajgató Lajos Bakonyszombathely 42 év
Id. Wittmann János Zirc 41 év
Wittmann Károly Zirc 36 év
Piros Ferenc sz. Pereszteg 28 év
Rémai István sz. Várpalota 20 év
Nemes László Bakonyszentlászló 17 év
Viola István Zirc 17 év
Bálint Józsefné Mezőkövesd 15 év
Wittmann Jánosné Városlőd 11 év
Balázsics Lászlóné Zirc 31 év
Ravasz József Réde 31 év
Pálinkás László Zirc  40 év
Baumann Ferenc Olaszfalu 43 év
Simon K. Sándor Dudar 30 év


Forrás:

id. Wittmann János: Zirc és környéke villamosításának története. In.: Zirc és Vidéke 1999.12., 2000. 01-04. szám