Hősök emlékműve - Zirc

     Az első világháborúban hősi halált haltak emlékére az 1920-as években az ország egész területén, ahol az anyagi körülmények engedték, emlékművet, emlékszobrot, emléktáblát építettek, melyen az elhunyt hősök nevét megkörökítették az utókor számára. Az építéshez szükséges pénzt, anyagot az építőbizottságok a lakosság adományaiból gyűjtötték össze.
     Így történt ez Zircen is. Emlékművet építő bizottságot hoztak létre. Sajnos csak az építőbizottság elnökét írta le név szerint a tudósító, így a tagok nevét felsorolni nem tudom. Az építőbizottság elnöke: dr. Szentes Anzelm perjel volt. Tagjai: Zirc lakosaiból választatott meg, akik igyekeztek minél rövidebb idő alatt megépíteni az emlékművet.
     Először is megfelelő helyet kerestek az emlékmű építési helyének. Erre legalkalmasabbnak találták a Kossuth Lajos utcai piacteret (ma Béke tér). Most már megkezdhették a gyűjtő- és tervezőmunkákat. A hősök emlékművének megépítéséhez Zirc lakossága, a Pénztári Rt.-k, szövetkezetek, a Zirci Villamos Művek Rt., a zirci apátság az építőbizottság felkérésére gabonát adományozott, melyet 1924 őszén, 1925 tavaszán gyűjtöttek össze. Beleértve az előbb felsoroltakat is, összesen 373 fő adott valamilyen gabonafélét az emlékmű építéséhez.
     Az összegyűlt gabona súlya 11 tonna 240 kg. Értéke 50 580 000 korona (ötvenmillió ötszáznyolcvanezer korona). 1 kg gabonát átlagban 4500 koronába számoltak.
     1 kg-tól 2500 kg-ig járultak hozzá gabonával az adni szándékozók. A szegényebbek 1—20 kg-ig, a gazdagabbak 1—100
kg-ig, a legtehetősebbek 100 kg-on felül adtak.
     100 kg gabonát adott: a Zirci Fogyasztási Szövetkezet, Rommer József, dr. Tóth Aurél, Lambert György, dr. Szemmelveisz Károly.
     250 kg gabonát adott: a Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, Zirci Villamos Művek Rt.
     400 kg gabonát adott: a Zirci Járási Takarék Pénztár.
     500 kg gabonát adott: a Zirc Vidéki Takarék Pénztár Rt.
     2500 kg gabonát adott: a Zirci Apátság
     A felsorolt adatokat a Veszprém Megyei Levéltárban őrzött „Hősök Emlékműve gabona hozzájárulás főkönyve" című
könyvben található.
     Zirc képviselő-testülete valószínűleg már 1923—1924. évben is foglalkozott a hősök szobrának építésével, de sajnos írásos anyag csak 1925-ben található róla.
     Zirc képviselő-testülete 1925. május 6-án foglalkozott (a fellelhető írás szerint) először a hősök emlékművének ügyével.
Mégpedig a szobrászművész által felhasznált anyag és emléktáblák árának ki nem fizetése miatt.
     Hogyan épült? Ki építette?
A hősök emlékművének alapzat- és oszlopépítését a Kossuth Lajos utcai piactéren 1925. évben építette:
Kasper József kőműves- és ácsmester vállalkozó, idős Hack János kőműves pallér (munkavezető), Kasper János kőműves, Volf János kőműves.
     Az emlékmű kövét az apátság adta a Pintér-hegyen lévő kőbányából.
A követ Ádámi János kőfaragómester faragta meg Szalay Alfréd utcai műhelyében, és így szállították le az emlékmű
építési helyére.
    A Hungáriát ábrázoló, ihletett alkotású szobrot Montinelli Jenő szobrászművész készítette budapesti műtermében, majd leszálították Zircre. Ő készíttette a neveket tartalmazó táblákat is, melyeket itt helyeztek el a kőoszlop falára. A piactér a község közterülete, 418 négyszögöl, ebből a hősök emlékművének területe 62 négyszögöl volt.
     Az emlékmű elhelyezése ellen Rósenberger Mór panaszszal fordult a képviselő-testülethez, hogy neki rontja az
üzleti tevékenységét, mert kocsival nem tudják a boltját megközelíteni. A képviselő-testület a panaszt egyhangúlag
elutasította.
     Zirc és Vidéke újság az 1920-as években nem jelent meg, így közleményeket sem tudtak helyben közzé tenni. Ismeretlen tudósító jelentette Zircről a Veszprém Vármegye újságnak 1925. augusztus 2-án. „A zirci hősök díszes
műemlékének szoborbizottsága dr. Szentes Anzelm perjel elnöklésével ülést tartott s elhatározta, hogy az emlékművet
méltó ünnepség keretében szeptember 8-án leplezik le."
     1925. szeptember 6-án a Veszprém Vármegye újságban jelent meg: „Zirc község lakossága a hősi halottainak állított
emlékművet szeptember 8-án délután ünnepség keretében leplezi le. Este 9 órakor pedig az Elekromozi és a Punk Ferenc féle vendéglő helyiségeiben nyilvános táncmulatságot tart a hősök emlékművének alapjajavára."
     Az 1925. szeptember 20-i Veszprém Vármegye újságban jelentik Zircről: „Folyó hó 8-án leplezték le Montinelli
Jenő budapesti szobárszművész Hungáriát ábrázoló ihletett alkotású szobrát, mely Zirc község lakóinak áldozatkészségéből 95 millió koronába került. Ebből a szobrászművésznek 8 millió ötszázezer koronát fizettek ki. Délután 3 órakor Létray Gyula karmester vezetésével a vegyeskar a magyar „Hiszekegy" eléneklésével nyitotta meg az ünnepséget. Hazafias lélekből fakadó ünnepi beszédet dr. Szentes Anzelm perjel mondott, ami után dr. Magyar Károly, a vármegye főispánja nemesveretű szavakban méltatta az ünnep jelentőségét, majd Gubicza Ferenc, a kerület képviselője emelkedett szólásra, dr. Bibó Károly alispán pedig ihletett szavakkal a vármegye koszorúját helyezte a szoborra. Ezután Link Nándor bíró szép beszéddel Zirc község lakóinak gondjaiba és pártfogásába vette a szobrot. A zirci előkelőségeken kívül jelen volt Kozma Ferenc ezredes, a honvédelmi miniszter képviselője, és Zoltványi Imréd bakonybéli apát. Megelőzőleg 7-én ünnepélyes gyászmise volt, amelyet dr. Venner Adolf zirci apát cereblált."
     Az idézett újságcikkek írásából tagadhatatlanul kiolvasható, hogy a zirci hősök emlékművét 1925. évben építették
meg és még 1925. szeptember 8-án ünnepélyes keretek között leleplezték és felszentelték, majd a község lakossága pártfogásába vette az emlékművet, melynek névtábláján 66 fő hősi halált halt személy nevét örökítették meg.
     A hősök szobrának felavatása után közel három évig nem foglalkoztatta az elöljáróságot, de Zirc közönségét sem a szobor környéke. Majd az 1928. január 25-én tartott képviselő-testületi ülésen Szokoly János főjegyző előterjeszti, hogy az 1927. évi költségvetésben a hősök szobrára 1680 pengőt irányzott elő, amelyet azonban a község ki nem adott, miután a kerítés készítésére vonatkozóan előterjesztést nem tett. Nem tett előterjesztést azért, mert az előirányzott összegből készíttette el a hősök sírjait a temetőben 1280 pengő értékben. A felhasznált összeget a községnek megtérítette. A számadásban ezen összegből 1000 pengőt helyeztem hátralékba, melyből előreláthatólag a kerítés vasbetonból elkészíthető lenne. (Előzőleg ideiglenes drótkerítés védte a szobrot.) A főjegyző javasolja, hogy a bekerítésre pályázatot hirdessen meg a képviselőtestület, és a beérkezett rajzok és költségvetések alapján hozzon végleges határozatot.
Kerscbaumayer Henrik vaskerítést ajánl. Dr. Rimaszombati Imre stílszerű kerítést tart alkalminak és azért óhajtja azt, miszerint a pályázati hirdetményben az kifejezésre juttassék.

     A 4. jkv. 346/928 vh. alapján a képviselők az előadó főjegyző határozati javaslatát elfogadták és dr. Rimaszombati
Imre képviselő indítványával kiegészítve a szükséges további intézkedések megtételére a főjegyzőt felkérik.
Aláírás: Amberg Ferenc bíró
     346-928. szám.
„ Versenytárgyalási hirdetmény Zirc község képviselő-testületének 4. jegyzőkönyvi számú határozata alapján a Hősök szobrának vasbeton kerítéssel való ellátásának munkálataira pályázatot hirdetek. Pályázók ajánlataikat tervrajzzal, részletes költségvetésés műszaki leírással kötelesek kiegészíteni. Tekintettel arra, hogy a kerítésnek stílszerűnek kell lennie, ajánlatos, hogy a szobrot és terepet megtekintsék. A terv kivitele legfeljebb 1000 pengőbe kerülhet. A terveket a község nem
díjazza.
     Pályázók felhívatnak, hogy pályázataikat „Ajánlat a zirci hősök szobrának bekerítési munkájára" felírással ellátva lepecsételt, zárt borítékban 1928. április első napjának déli 12 óráig a főjegyzői hivatalhoz nyújtsák be. Az ajánlatok 55 800 — 927. K. M. r. 18. paragrafus mellékletét képző I. számú minta felhasználásával teendők. Az ajánlati költségvetésbe az ajánlati összeg számokkal és betűkkel kiírandó.
     Az ajánlathoz az ajánlati összeggel 5 százalékát kitevő bánatpénznek valamely közhivatalnak történt letételéről szóló elismervény csatolandó.
     Ajánlattevők vállalkozási képességüket iparigazolványnyal és azt, hogy betegséglyzői díjjal hátralékban nincsenek, a Munkásbiztosító Pénztár igazolványával igazolni kötelesek.
     Az ajánlatok 1928. április elsején du. 6 órakor fognak bizottságilag felbontatni. Az ajánlatok felbontásánál az ajánlattevők jelen lehetnek. Ajánlattevők ajánlataikkal a munka törvényhatóság jóváhagyásáig kötelezettségben maradnak. Ajánlattevőket a község ajánlataiknak el- vagy el nem fogadásáról írásban értesíti. A község fenntartja magának a jogot, hogy a beérkezett ajánlatok közül szabadon választhasson, esetleg mindannyit visszautasíthassa. Az el nem fogadott ajánlatok benyújtói semmiféle kártérítést nem követelhetnek. A szerződés és nyugták II. és III. fokozatú illetéke a vállalkozókat terheli. Egyébként a közszállításokra vonatkozó általános és különös feltételek az irányadók.
Zirc, 1928. február hó 24.
Szokoly János s. k. főjegyző

Forrás:

Dombi Ferenc: A zirci hősök szobrának története. In.: Zirc és Vidéke 1995. 10., 11.; 1996. 01., szám