Hősök emlékműve - Zirc

A Könyvtár wikiből

Az emlékmű története

     Az első világháborúban hősi halált haltak emlékére az 1920-as években az ország egész területén, ahol az anyagi körülmények engedték, emlékművet, emlékszobrot, emléktáblát építettek, melyen az elhunyt hősök nevét megkörökítették az utókor számára. Az építéshez szükséges pénzt, anyagot az építőbizottságok a lakosság adományaiból gyűjtötték össze.
     Így történt ez Zircen is. Emlékművet építő bizottságot hoztak létre. Az építőbizottság elnöke: dr. Szentes Anzelm perjel volt. Tagjai: Zirc lakosaiból választatott meg, akik igyekeztek minél rövidebb idő alatt megépíteni az emlékművet.
     Először is megfelelő helyet kerestek az emlékmű építési helyének. Erre legalkalmasabbnak találták a Kossuth Lajos utcai piacteret (ma Béke tér). Most már megkezdhették a gyűjtő- és tervezőmunkákat. A hősök emlékművének megépítéséhez Zirc lakossága, a Pénztári Rt.-k, szövetkezetek, a Zirci Villamos Művek Rt., a zirci apátság az építőbizottság felkérésére gabonát adományozott, melyet 1924 őszén, 1925 tavaszán gyűjtöttek össze. Beleértve az előbb felsoroltakat is, összesen 373 fő adott valamilyen gabonafélét az emlékmű építéséhez.
     Az összegyűlt gabona súlya 11 tonna 240 kg. Értéke 50 580 000 korona (ötvenmillió ötszáznyolcvanezer korona). 1 kg gabonát átlagban 4500 koronába számoltak.
     1 kg-tól 2500 kg-ig járultak hozzá gabonával az adni szándékozók. A szegényebbek 1—20 kg-ig, a gazdagabbak 1—100
kg-ig, a legtehetősebbek 100 kg-on felül adtak.
     100 kg gabonát adott: a Zirci Fogyasztási Szövetkezet, Rommer József, dr. Tóth Aurél, Lambert György, dr. Szemmelveisz Károly.
     250 kg gabonát adott: a Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, Zirci Villamos Művek Rt.
     400 kg gabonát adott: a Zirci Járási Takarék Pénztár.
     500 kg gabonát adott: a Zirc Vidéki Takarék Pénztár Rt.
     2500 kg gabonát adott: a Zirci Apátság
     A felsorolt adatok a Veszprém Megyei Levéltárban őrzött „Hősök Emlékműve gabona hozzájárulás főkönyve" című
könyvben találhatók.
     Zirc képviselő-testülete valószínűleg már 1923—1924. évben is foglalkozott a hősök szobrának építésével, de sajnos írásos anyag csak 1925-ben található róla.
     Zirc képviselő-testülete 1925. május 6-án foglalkozott (a fellelhető írás szerint) először a hősök emlékművének ügyével.
Mégpedig a szobrászművész által felhasznált anyag és emléktáblák árának ki nem fizetése miatt.
     Hogyan épült? Ki építette?
A hősök emlékművének alapzat- és oszlopépítését a Kossuth Lajos utcai piactéren 1925. évben építette: Kasper József kőműves- és ácsmester vállalkozó, idős Hack János kőműves pallér (munkavezető), Kasper János kőműves, Volf János kőműves.
     Az emlékmű kövét az apátság adta a Pintér-hegyen lévő kőbányából.
A követ Ádámi János kőfaragómester faragta meg Szalay Alfréd utcai műhelyében, és így szállították le az emlékmű
építési helyére.
    A Hungáriát ábrázoló, ihletett alkotású szobrot Montinelli Jenő szobrászművész készítette budapesti műtermében, majd leszálították Zircre. Ő készíttette a neveket tartalmazó táblákat is, melyeket itt helyeztek el a kőoszlop falára. A piactér a község közterülete, 418 négyszögöl, ebből a hősök emlékművének területe 62 négyszögöl volt.
     Az emlékmű elhelyezése ellen Rósenberger Mór panaszszal fordult a képviselő-testülethez, hogy neki rontja az
üzleti tevékenységét, mert kocsival nem tudják a boltját megközelíteni. A képviselő-testület a panaszt egyhangúlag
elutasította.
     Zirc és Vidéke újság az 1920-as években nem jelent meg, így közleményeket sem tudtak helyben közzé tenni. Ismeretlen tudósító jelentette Zircről a Veszprém Vármegye újságnak 1925. augusztus 2-án. „A zirci hősök díszes
műemlékének szoborbizottsága dr. Szentes Anzelm perjel elnöklésével ülést tartott s elhatározta, hogy az emlékművet
méltó ünnepség keretében szeptember 8-án leplezik le."
     1925. szeptember 6-án a Veszprém Vármegye újságban jelent meg: „Zirc község lakossága a hősi halottainak állított
emlékművet szeptember 8-án délután ünnepség keretében leplezi le. Este 9 órakor pedig az Elekromozi és a Punk Ferenc féle vendéglő helyiségeiben nyilvános táncmulatságot tart a hősök emlékművének alapjajavára."
     Az 1925. szeptember 20-i Veszprém Vármegye újságban jelentik Zircről: „Folyó hó 8-án leplezték le Montinelli
Jenő budapesti szobárszművész Hungáriát ábrázoló ihletett alkotású szobrát, mely Zirc község lakóinak áldozatkészségéből 95 millió koronába került. Ebből a szobrászművésznek 8 millió ötszázezer koronát fizettek ki. Délután 3 órakor Létray Gyula karmester vezetésével a vegyeskar a magyar „Hiszekegy" eléneklésével nyitotta meg az ünnepséget. Hazafias lélekből fakadó ünnepi beszédet dr. Szentes Anzelm perjel mondott, ami után dr. Magyar Károly, a vármegye főispánja nemesveretű szavakban méltatta az ünnep jelentőségét, majd Gubicza Ferenc, a kerület képviselője emelkedett szólásra, dr. Bibó Károly alispán pedig ihletett szavakkal a vármegye koszorúját helyezte a szoborra. Ezután Link Nándor bíró szép beszéddel Zirc község lakóinak gondjaiba és pártfogásába vette a szobrot. A zirci előkelőségeken kívül jelen volt Kozma Ferenc ezredes, a honvédelmi miniszter képviselője, és Zoltványi Imréd bakonybéli apát. Megelőzőleg 7-én ünnepélyes gyászmise volt, amelyet dr. Werner Adolf zirci apát cereblált."
     Az idézett újságcikkek írásából tagadhatatlanul kiolvasható, hogy a zirci hősök emlékművét 1925. évben építették
meg és még 1925. szeptember 8-án ünnepélyes keretek között leleplezték és felszentelték, majd a község lakossága pártfogásába vette az emlékművet, melynek névtábláján 66 fő hősi halált halt személy nevét örökítették meg.
     A hősök szobrának felavatása után közel három évig nem foglalkoztatta az elöljáróságot, de Zirc közönségét sem a szobor környéke. Majd az 1928. január 25-én tartott képviselő-testületi ülésen Szokoly János főjegyző előterjeszti, hogy az 1927. évi költségvetésben a hősök szobrára 1680 pengőt irányzott elő, amelyet azonban a község ki nem adott, miután a kerítés készítésére vonatkozóan előterjesztést nem tett. Nem tett előterjesztést azért, mert az előirányzott összegből készíttette el a hősök sírjait a temetőben 1280 pengő értékben. A felhasznált összeget a községnek megtérítette. A számadásban ezen összegből 1000 pengőt helyeztem hátralékba, melyből előreláthatólag a kerítés vasbetonból elkészíthető lenne. (Előzőleg ideiglenes drótkerítés védte a szobrot.) A főjegyző javasolja, hogy a bekerítésre pályázatot hirdessen meg a képviselőtestület, és a beérkezett rajzok és költségvetések alapján hozzon végleges határozatot.
Kerscbaumayer Henrik vaskerítést ajánl. Dr. Rimaszombati Imre stílszerű kerítést tart alkalminak és azért óhajtja azt, miszerint a pályázati hirdetményben az kifejezésre juttassék.

     A 4. jkv. 346/928 vh. alapján a képviselők az előadó főjegyző határozati javaslatát elfogadták és dr. Rimaszombati
Imre képviselő indítványával kiegészítve a szükséges további intézkedések megtételére a főjegyzőt felkérik.
Aláírás: Amberg Ferenc bíró
    346-928. szám.
„ Versenytárgyalási hirdetmény Zirc község képviselő-testületének 4. jegyzőkönyvi számú határozata alapján a Hősök szobrának vasbeton kerítéssel való ellátásának munkálataira pályázatot hirdetek. Pályázók ajánlataikat tervrajzzal, részletes költségvetésés műszaki leírással kötelesek kiegészíteni. Tekintettel arra, hogy a kerítésnek stílszerűnek kell lennie, ajánlatos, hogy a szobrot és terepet megtekintsék. A terv kivitele legfeljebb 1000 pengőbe kerülhet. A terveket a község nem
díjazza.
     Pályázók felhívatnak, hogy pályázataikat „Ajánlat a zirci hősök szobrának bekerítési munkájára" felírással ellátva lepecsételt, zárt borítékban 1928. április első napjának déli 12 óráig a főjegyzői hivatalhoz nyújtsák be. Az ajánlatok 55 800 — 927. K. M. r. 18. paragrafus mellékletét képző I. számú minta felhasználásával teendők. Az ajánlati költségvetésbe az ajánlati összeg számokkal és betűkkel kiírandó.
     Az ajánlathoz az ajánlati összeggel 5 százalékát kitevő bánatpénznek valamely közhivatalnak történt letételéről szóló elismervény csatolandó.
     Ajánlattevők vállalkozási képességüket iparigazolványnyal és azt, hogy betegséglyzői díjjal hátralékban nincsenek, a Munkásbiztosító Pénztár igazolványával igazolni kötelesek.
     Az ajánlatok 1928. április elsején du. 6 órakor fognak bizottságilag felbontatni. Az ajánlatok felbontásánál az ajánlattevők jelen lehetnek. Ajánlattevők ajánlataikkal a munka törvényhatóság jóváhagyásáig kötelezettségben maradnak. Ajánlattevőket a község ajánlataiknak el- vagy el nem fogadásáról írásban értesíti. A község fenntartja magának a jogot, hogy a beérkezett ajánlatok közül szabadon választhasson, esetleg mindannyit visszautasíthassa. Az el nem fogadott ajánlatok benyújtói semmiféle kártérítést nem követelhetnek. A szerződés és nyugták II. és III. fokozatú illetéke a vállalkozókat terheli. Egyébként a közszállításokra vonatkozó általános és különös feltételek az irányadók.
Zirc, 1928. február hó 24.
Szokoly János s. k. főjegyző
     Az 1928. február 23-án kiírt vasbeton kerítés versenytárgyalási pályázatára — mely a Veszprém vármegyei hivatalos lap
XXX. évfolyam 11. számában 1928. március 15-én jelent meg — vagy senki nem jelentkezett, vagy a zirci főjegyzői hivatal az
esetlegesen beadott pályázatok ármegjelölését vagy a rajzok kivitelét nem találta alkalmasnak és ezért a pályázatokat a vasbeton kerítés építésére nem fogadta el. Ennek hatására 1928. augusztus 18-án Zirc képviselő-testülete ülést tartott Szokoly János főjegyző elnökletével. Szokoly János főjegyző mint előadó kéri a képviselő-testületet, hogy a hősök szobrát körülvevő, szemet és szépérzéket sértő kerítés helyett az elöljáróság a költségvetés keretében előirányzott összeg terhére új, modern és a kívánalmaknak megfelelő betonkerítést építtessen.
     Határozat: 67 jkv. 2757/1928. sz. v. h.
     A képviselet az elöljáróság részére a felhatalmazást megadja és a szükséges intézkedések megtételére utasítja.
Aláírás: Amberg Ferenc bíró.
     Ezek után pár nap múlva 1928. augusztus 21-én újból írtak ki versenytárgyalási pályázatot a vasbeton kerítés építésére, mely pályázat újból a Veszprém vármegyei hivatalos lap XXX. évfolyam 35. számában 1928. augusztus 30-án jelent meg. Beérkezési határidő: 1928. szeptember 10., de. 11 óra, a főjegyzői hivatalba. Fő szempontjai az előző pályázattal egyezőek.
     Hogy ki nyerte el a vasbetonból készítendő kerítésre a pályázatot, arra szóba jött Kapser József kőműves és ácsmester, idős Hack János kőműves (pallér) munkavezető, valamint Kasper János és Volf János kőművesek. Nem kizárt az építésből vidéki vagy helybéli más mesterember sem. (Ez még további kutatást igényel.) Egyelőre így kell elfogadni.
     Hogy melyik évben, 1928 őszén vagy 1929 év első felében készült-e a díszes kerítés, azt nem tudni. Ami biztos, 1929. augusztus 17-én valaki postára adott egy képeslapot, amelyen a hősök szobrát már az újonnan épített díszes vasbeton kerítés veszi körül, de még a kovácsolt vasból készült díszes kis bejárati ajtó nem volt felszerelve.
     A postai bélyegző remélem hivatalosnak tekinthető. Az 1937. évi képeslapon már látni lehet a díszes bejárati vasajtót.
A helyi kábeltévé is megemlékezett a 70 éves hősök szobráról a fent leírt képeslap és fényképek bemutatásával, valamint
szöveg hozzáolvasásával.
    Az 1925. évben épített hősök szobra, majd az 1929. évben épített stílszerű, a tájba és a szobor méltóságához illő vasbeton kerítés elkészülte után Wolf Károly lakatosmester Deák F. utcai lakos elkészítette kovácsolt vasból a díszes veretű kétszárnyú bejárati ajtót. Ezután a szoborkert zárhatóvá vált.
     Szép formában állandóan rendbetartva emlékeztette Zirc közönségét, az ide látogatókat a világháborúban elesett hősökre. 1945 után e jó és szép szokásról lassan le kellett mondani, majd ki-ki a maga jószántából vitt és helyezett el virágot, koszorút az emlékműnél. Ennek a lemondásnak ellenére a szoborkert azért mindig gondozott volt.
     A község fejlődése során a magán- és állami építkezések nagy fejlődésnek indultak. Ehhez építkezési területre volt szükség a község külső és belső területein egyaránt. Így több területet át kellett rendezni a községben. Így került sor a volt piactér átrendezésére községfejlesztés és községrendezési okból. Erre a piactérre tervezte felépíteni a járási pártszékházat és egy nagyobb rendezett tér kialakítását a község vezető testülete. E területen a rendezési terv munkálatai 1964. év nyár elején meg is kezdődtek.
     Először el kellett távolítani a piactéri árusítóhelyeket, szét kellett bontani a botanikuskert e részre eső kőkerítését,
több díszbokrot, több vastag törzsű fát kellett kivágni a tervezett pártszékház építésének helyén. Majd az építkezés miatt
a térről el kellett távolítani a hősök szobrát, szétbontották a Széchenyi utcai kőkerítést, később áthelyezték a régi benzinkutat is a mai MOL benzinkút helyére.
     E választási időszakban Zirc vezető testülete kilenc végrehajtóbizottsági tagból és 48 tanácstagból állott. A jegyzőkönyvek szerint a tanácsüléseken 40—80 fő érdeklődő zirci polgár vett részt. Ebből következtetek arra, hogy Zirc lakosságával ismertették a rendezési tervet, melyben a hősök szobrának áthelyezése és a tér rendezése is szerepelt.
      Ekkor 1964-ben 3 fő kőműves mini építőbrigád, 3—4 fő segédmunkás mint útépítő brigád dolgozott a tanácsnál. Ők készítetlek elő az építkezéshez szükséges terepet. A nagy fák kivágását erdészeti dolgozók végezték el. A pártszékházat a VÁEV építette 1964. évi nyár elejei kezdéssel. Pontos kezdési dátumot nem találtam.
     Az építkezés és a vele kapcsolatos volt piactér átrendezése felsőbb szervek kérésére (és nem utasítására) történt. Ezt bizonyítja a vb 1964. március 2-án készített jegyzőkönyve is.
     A tanács vb-ülésén jelen voltak: Tompos József vb-elnökhelyettes, Hajba Dezső vb-titkár, Kálovits László, Mátravölgyi Ferenc és Brunner Elek vb-tagok. Igazoltan távol voltak: Szurgyi János vb-elnök, Ráhel István, Gróf Ferenc és Rózsa Sándor vb-lagok. Tanácskozási joggal voltak jelen az ülésen: Simon Tibor, a járási tanács vb- előadója, Proksa Ferenc, a községi tanács pénzügyi ÁB-elnöke. A községi vegyes ügyeknél tárgyalták a lent leírtakat.
     Hajba Dezső vb-titkár ismertette a végrehajtó bizottsággal a járási pártbizottság azon kérelmét, hogy a földműves szövetkezet vasboltja előtti téren elhelyezett hősi emlékmű áthelyezésére lenne szükség, miután ennek közelségében épül a járási pártszékház. A szobor ennélfogva útba van. S itt egy megfelelő tér kialakítását jelenleg akadályozza.
     Javaslata: az emlékművet a Rákóczi téri zászlófelvonó környékén elhelyezni. A felmerülő költséget, miután ez községrendezési célból történik, a községgazdálkodási c.ímen beállított hitelből meg tudjuk valósítani.
     Hozzászólás:
Brunner Elek vb-tag: Mikor épül a pártszékház, s a kerítés, amely a jelzett helyet övezi jelenleg, elbontásra kerül-e?
Mátravölgyi Ferenc vb-tag: Az emlékmű áthelyezésével teljes egészében egyetért, javasolta az áthelyezés mielőbbi megoldását.
Hajba Dezső vb-titkár elmondotta, hogy a pártszékház építése még a nyár elején megkezdődik. A parkot körülvevő kőkerítés a Széchenyi utcai részen lebontásra kerül. Javasolta a végrehajtó bizottságnak, hogy a hősi emlékmű áthelyezéséhez a járási tanács vb építési és közlekedési csoportjától kérjék meg a szükséges engedélyt. S hagyja jóvá a felmerülő költségek kifizetését, hogy azok a községgazdálkodási címről történjenek meg.
    21/1964. sz. vb-halározat: A végrehajtó bizottság kérelmet terjeszt elő a járási tanács vb építési és közlekedési csoportjához, hogy a volt piactéren elhelyezett hősi emlékmű elbontásához s egyidejűleg a Rákóczi téren való felépítéséhez az építési engedélyt adja meg. A szobor áthelyezését községrendezés indokolja, miután a jelzett helyen pártszékház
és tér kialakítása lesz még ebben az évben megvalósítva. A felmerülő költségeket a tanácsi költségvetés községgazdálkodási címről kell biztosítani. Felelős: Hajba Dezső vb-titkár. Határidő: 1964. május 1.
     Az 1964. évi március 16-án kelt jegyzőkönyv alapján idős Szurgyi János vb-elnök megerősíti, hogy a 21/1964. sz. vb-határozat alapján a hősi emlékmű áthelyezésére az engedély iránti kérelmet felterjesztették a járási tanács vb építési és közlekedési csoportjához.
     1964. július 6-án újból a tanács vb foglalkozott az áthelyezés ügyével, ahol Magyar hősök szobrának nevezik az áthelyezni szándékolt szobrot. Az ülés előadója, Hajba Dezső vb-titkár javasolta a végrehajtó bizottságnak, hogy 21/1964. számú határozatát akként módosítsa, hogy a botanikus kert melletti Magyar hősök szobrának ne a Rákóczi térre, hanem
a Kossuth utcai templom melletti térre rendelje el az áthelyezését, illetve átépítését. A korábbi határozat meghozatala után községrendezési szempontból olyan indokok merültek fel, hogy a templom melletti térre való áthelyezés városképi szempontból és a lakosság hangulatát, a helyi Népfront javaslatát figyelembe véve előnyösebb. Az új helyre való áttelepítéhez az elsőfokú építésügyi hatóság sem gördít akadályt, sőt támogatja azt.
     Az áttelepítésnek a pénzügyi fedezete rendelkezésünkre áll, a terve elkészült, a munkát az engedély megadása után még ebben az évben szeretnénk elvégezni. A javaslattal a vb egyetértett és 7 fő szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta az alábbi határozatot.
     63/1964. sz. vb-határozat: A végrehajtó bizottság 21/1964. sz. határozatát akként módosítja, hogy a botanikus kert melletti Magyar hősök emlékművét jelenlegi helyéről (piactérről) a Kossuth utcai kistemplom melletti térre kell áttelepíteni. Az új hely kijelölése a határozat után városképi kialakítás, a helyi Népfront javaslata és a lakosság véleményét figyelembe véve kedvezőbb helyen fog elhelyezkedni, mellyel az elsőfokú építésügyi hatóság is egyetértett.
     Gondoskodni kell az áttelepítés engedélyének megszerzéséről és az emlékmű áthelyezéséről. Felelős: Hajba Dezső vb-titkár. Határidő: 1964. október 31.
     Az 1964. július 20-án tartott vb-ülés jegyzőkönyve alapján Tompos József vb-elnökhelyettes beszámolójában megerősíti, hogy a 63/1964. sz. vb-határozat alapján a Magyar hősök szobra áthelyezésére az építési engedély iránti kérelmet felterjesztették az elsőfokú építési hatósághoz.
     Az 1964. július 24-i tanácsi beszámolóban írják le, hogy községfejlesztésre a Bakonyi Intéző Bizottság 254 000 Ft, azaz kettőszázötvennégyezer forintot adott a városnak parkosításra. Ezután írják még le, mint kitűnik, a rendelkezésre álló hitel több, mint a kapacitás, ezért a javaslatunk, tervünk az, hogy a Bakonyi Intéző Bizottságtól kapott hitelből végezzük el a botanikus kert melletti térről a szobor áthelyezését a kistemplom mellé.
      Több helyen várost említenek a jegyzőkönyvben, ekkor Zirc még nem kapott városi rangot.
      1964. év nyara, ősze nagy felháborodás váltott ki Zirc lakossága között. A lakosság csak akkor figyelt fel az ott folyó munkálatokra, mikor már elkezdték szétbontani (szétverni) a szobrot körülvevő díszes vasbeton kerítést. A felháborodást a lakosság körében ez váltotta ki. Sok idő nem volt a munkák elvégzésére, mert hamar jött az ősz és rövid volt a határidő, 1964. október 31-e. Addigra át kellett helyezni a szobrot. A kőműves brigád a hely kijelölése után és az eddig elő nem került rajz, valamint az eredeti szobor méretei alapján a kistemplom melletti téren 1964. augusztus 20. felé elkezdték az áthelyezésre szánt szobor oszlopának készítéséhez szükséges földmunkákat, majd ezt követően folyamatosan zsaluzási és betonozási munkákat végeztek.
     Braun János szobrászművész még a szobron ideiglenes restaurálási munkát végzett el. Halottak napjára koszorút és virágot a hősi halottak hozzátartozói és a környékbeli lakosok már itt az új helyen helyeztek el az emlékmű talapzatánál. Kerítés az emlékmű körül 1964-ben nem épült.
      Az 1965. július 26-án kelt vbülés jegyzőkönyvében olvasható, hogy a magyar hősök szobrának bekerítésére 50 ezer forintot irányoztak elő a háztartási költségvetésből.
     Az 1966. év március 25-én kelt jegyzőkönyv előadója idős Szurgyi János vb-elnök. Tervezik a Kossuth utcában a hősök szobrának bekerítését.
     Az 1966. április 22-én kelt vb-jegyzőkönyvben írják le, hogy községgazdálkodási címen 150 ezer forintot kaptak felújítási hitelként. Több elvégzendő munka között ebből akarják finanszírozni a Kossuth utcai hősök szobra kerítését.
     Az 1966. május 20-án kelt jegyzőkönyv többek között a faluszépítési mozgalom értékeléséről is ír. Előadója, idős Szurgyi János vb-elnök ismerteti, hogy az 1966. március 25-i tanácsülés óta meg lett valósítva a kistemplom melletti hősök szobra kerítésének építése, amelynek belső területe fűmaggal be lett vetve és rózsafával parkosítva lett.
     Az 1966. augusztus 6-i jegyzőkönyvben a tanács építőbrigádjának első féléves beszámolójában olvasható, hogy a magyar hősi emlékműhöz épített kerítés költsége 11 715 forint. A kerítéshez szükséges követ a tsz-műhely melletti Mencel-féle kőbányából hordták az emlékműhöz, ott kifaragták és úgy építették be a jól látható fehér színű követ. Oszlopos megoldással építették, melyeket nagyszemű, díszesre készített láncokkal kötöttek össze.
A faragott kőkerítést építették: idős Simon Ferenc kőművesmester brigádvezető, Hapek Márton kőműves, Primász József
kőműves, Balogh Mihály kőműves.
     A díszes, nagyszemű láncot a ktsz lakatosai készítették 12x12 mm-es négyzetvasból, csavart kivitelben. Készítői: Ott
László lakatosmester, Kadnár Lajos lakatos és kovácsmester, Gfelner Mihály lakatosmester, Horváth Béla lakatos, Szalai
Emil lakatos, Nesztinger János lakatosmester.
     1969-ben a hősök emlékművén még valamilyen kisebb javítást végeztek 2928 Ft értékben, ez az összeg a kiadási könyv
VII. hó 18-i bejegyzése alatt található.
      Az 1987-ben alakult Zirci Városvédő és Szépítő Egyesület elnöksége 1992. február 14-én tartott ülésén foglalkozott a II. világháborús emlékmű megvalósításával. Valószínű, hogy kezdeményezésre a polgármesteri hivatal felmérést, tervrajzot készíttetett Lohrmann Mária építésszel 1992 márciusában. A tervrajzon látható három darab fénykép a szoborról szemből, oldalról és hátulról nézve. Egy darab emlékművet ábrázoló rajz. A tervrajzon le van írva minden, amit az emlékművön el
kell helyezni.
     Ezek után az emlékmű restaurálása folyamatossá vált. 1992. április 6-án írt levélben megrendelték a négy darab sárgaréz tábla elkészítését Selyem Dezső egyéni vállalkozó, Budapest, Muhar u. 8. sz. alatti lakosnál. A négy darab réztábla vésése, antikolása, teljes méretre készítése, leszállítása 337 ezer 500 forintba került. Az összeg 20 százalék áfát tartalmaz. Szállítási határidő: 1992. május 25.
     1992. április 8-án a veszprémi székhelyű Matyi Kft.-nél megrendelték a zirci első világháborús hősi emlékmű szükség szerinti javítását, tatarozását és az új táblák elhelyezését. Az oszlopokból két kősort lebontottak. Eltávolították a díszes lánckorlátot és a bejárati fém kiskaput. A szobortestet kijavították és háromszor átfestették, felszerelétk az új réztáblákat, majd tereprendezést végeztek. A munka elvégzésének határideje 1992. május 15.
1992. május 18-án megtörtént a Kossuth Lajos úton lévő háborús emlékmű helyreállítási, illetve renoválási munkálatainak műszaki átadása, illetve átvétele. A számla szerint a munka elvégzése 244 048 forintba került.
     A felújított hősi emlékművet, mely most már az I. és II. világháború hősi halottainak emlékét, nevét őrzi, 1992. május 31-én, vasárnap a kistemplomban tartott szentmise után Dudás plébános úr felszentelte, majd Soós László mondott ünnepi beszédet. Több koszorút és sok virágot helyeztek el a szobor talapzatánál Zirc szervezetei és lakossága. Az emékmű 66 fő első, 38 fő második világháborús hősi halott nevét őrzi. Évente a hősök napján, május utolsó vasárnapján az ünnepi megemlékezés ismétlődik.

Felirata:

Az I. világháború hősi halottai:

Bauer Mihály, Bauernfeld János, Bierher Kelemen, Breunrich János, Bulányi Pál, Deutsch József, Dobos József, Gansperger Kálmán, Gábor József, Hachstul János, Hebling József, Herk Ferenc, Herk Nándor, Holl Pál, Holczinger György,  Holczinger Mihály, Horák Mihály, Kaufmann Imre, Karkusz Sándor, Kassa Rezső, Katzer József, Kersch Antal, Keserű Jakab, Klein József, Kirsteuer István, Kirsteuer József, Kovács István, Lambert Konrád, Lencse András, Ling György, Máj János, Máhr Antal, Müller Gergely, Neuhauser András, Neuhauser Ferenc, Neuhauser Lőrinc, Pacher Imre, Piedl Ede, Primász József, Punk Ernő, Punk Ferenc, Rauser Sándor, Rommer György, id. Schwartz Antal, ifj. Schwartz Antal, Dr. Szabadi Géza, Szalczer József, Szemmelweisz András, Szécsi Mihály,Szeidl János, Szita Béla, Szirbek Norbert, Szórádi Gyula, Udvardi József, Waller József, Veinperl József, Vetzl Antal, Veisz Lajos, Veiszmeier Lőrinc, Vessey László, Vittmann Lipót, Volf Rezső, Zsuppán István, Zsuppán János.

A II. világháború hősihalottai, áldozatai:

Benis Béla, Czobor László, Czobor Pál, Eislet Mihály, Eiselt Nándor, Endresz Károly, Gfellner János, Hauser József, Hindler László, Holler József, Horváth Ferenc, D. Hoványi Pál, Karsai Viktor, Kasper Antal, Kohn Sándor, Kukoda Vilmos, Mühlbauer János, Neuhauser István, Pécsi István, Piedl András, Prímász Nándor, Rauscher Nándor, Reinitz Ferenc, Regenye Emil, Scherer Endre, Stéber József, Stankovics József, Szabó Jenő, Szalay István, Szaturi János, Tell Gyula, Udvardi János, Vinkler József, Volf István, Wittmann József, Wittmann Gyula, Zvonarev Miklós
Anyaga: műkő, márvány, bronz


Forrás:

Dombi Ferenc: A zirci hősök szobrának története. In.: Zirc és Vidéke 1995. 10., 11.; 1996. 01., 02.,03., 04., 05., 06., 07., 08., 09.,  szám

Emlékhelyek Veszprém megyében. szerk.: Bándi László., Veszprém 1996.