Hősök emlékműve - Zirc

     Az első világháborúban hősi halált haltak emlékére az 1920-as években az ország egész területén, ahol az anyagi körülmények engedték, emlékművet, emlékszobrot, emléktáblát építettek, melyen az elhunyt hősök nevét megkörökítették az utókor számára. Az építéshez szükséges pénzt, anyagot az építőbizottságok a lakosság adományaiból gyűjtötték össze.
     Így történt ez Zircen is. Emlékművet építő bizottságot hoztak létre. Sajnos csak az építőbizottság elnökét írta le név szerint a tudósító, így a tagok nevét felsorolni nem tudom. Az építőbizottság elnöke: dr. Szentes Anzelm perjel volt. Tagjai: Zirc lakosaiból választatott meg, akik igyekeztek minél rövidebb idő alatt megépíteni az emlékművet.
     Először is megfelelő helyet kerestek az emlékmű építési helyének. Erre legalkalmasabbnak találták a Kossuth Lajos utcai piacteret (ma Béke tér). Most már megkezdhették a gyűjtő- és tervezőmunkákat. A hősök emlékművének megépítéséhez Zirc lakossága, a Pénztári Rt.-k, szövetkezetek, a Zirci Villamos Művek Rt., a zirci apátság az építőbizottság felkérésére gabonát adományozott, melyet 1924 őszén, 1925 tavaszán gyűjtöttek össze. Beleértve az előbb felsoroltakat is, összesen 373 fő adott valamilyen gabonafélét az emlékmű építéséhez.
     Az összegyűlt gabona súlya 11 tonna 240 kg. Értéke 50 580 000 korona (ötvenmillió ötszáznyolcvanezer korona). 1 kg gabonát átlagban 4500 koronába számoltak.
     1 kg-tól 2500 kg-ig járultak hozzá gabonával az adni szándékozók. A szegényebbek 1—20 kg-ig, a gazdagabbak 1—100
kg-ig, a legtehetősebbek 100 kg-on felül adtak.
     100 kg gabonát adott: a Zirci Fogyasztási Szövetkezet, Rommer József, dr. Tóth Aurél, Lambert György, dr. Szemmelveisz Károly.
     250 kg gabonát adott: a Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, Zirci Villamos Művek Rt.
     400 kg gabonát adott: a Zirci Járási Takarék Pénztár.
     500 kg gabonát adott: a Zirc Vidéki Takarék Pénztár Rt.
     2500 kg gabonát adott: a Zirci Apátság
     A felsorolt adatokat a Veszprém Megyei Levéltárban őrzött „Hősök Emlékműve gabona hozzájárulás főkönyve" című
könyvben található.
     Zirc képviselő-testülete valószínűleg már 1923—1924. évben is foglalkozott a hősök szobrának építésével, de sajnos írásos anyag csak 1925-ben található róla.
     Zirc képviselő-testülete 1925. május 6-án foglalkozott (a fellelhető írás szerint) először a hősök emlékművének ügyével.
Mégpedig a szobrászművész által felhasznált anyag és emléktáblák árának ki nem fizetése miatt.
     Hogyan épült? Ki építette?
A hősök emlékművének alapzat- és oszlopépítését a Kossuth Lajos utcai piactéren 1925. évben építette:
Kasper József kőműves- és ácsmester vállalkozó, idős Hack János kőműves pallér (munkavezető), Kasper János kőműves, Volf János kőműves.
     Az emlékmű kövét az apátság adta a Pintér-hegyen lévő kőbányából.
A követ Ádámi János kőfaragómester faragta meg Szalay Alfréd utcai műhelyében, és így szállították le az emlékmű
építési helyére.
    A Hungáriát ábrázoló, ihletett alkotású szobrot Montinelli Jenő szobrászművész készítette budapesti műtermében, majd leszálították Zircre. Ő készíttette a neveket tartalmazó táblákat is, melyeket itt helyeztek el a kőoszlop falára. A piactér a község közterülete, 418 négyszögöl, ebből a hősök emlékművének területe 62 négyszögöl volt.
     Az emlékmű elhelyezése ellen Rósenberger Mór panaszszal fordult a képviselő-testülethez, hogy neki rontja az
üzleti tevékenységét, mert kocsival nem tudják a boltját megközelíteni. A képviselő-testület a panaszt egyhangúlag
elutasította.
     Zirc és Vidéke újság az 1920-as években nem jelent meg, így közleményeket sem tudtak helyben közzé tenni. Ismeretlen tudósító jelentette Zircről a Veszprém Vármegye újságnak 1925. augusztus 2-án. „A zirci hősök díszes
műemlékének szoborbizottsága dr. Szentes Anzelm perjel elnöklésével ülést tartott s elhatározta, hogy az emlékművet
méltó ünnepség keretében szeptember 8-án leplezik le."
     1925. szeptember 6-án a Veszprém Vármegye újságban jelent meg: „Zirc község lakossága a hősi halottainak állított
emlékművet szeptember 8-án délután ünnepség keretében leplezi le. Este 9 órakor pedig az Elekromozi és a Punk Ferenc féle vendéglő helyiségeiben nyilvános táncmulatságot tart a hősök emlékművének alapjajavára."
     Az 1925. szeptember 20-i Veszprém Vármegye újságban jelentik Zircről: „Folyó hó 8-án leplezték le Montinelli
Jenő budapesti szobárszművész Hungáriát ábrázoló ihletett alkotású szobrát, mely Zirc község lakóinak áldozatkészségéből 95 millió koronába került. Ebből a szobrászművésznek 8 millió ötszázezer koronát fizettek ki. Délután 3 órakor Létray Gyula karmester vezetésével a vegyeskar a magyar „Hiszekegy" eléneklésével nyitotta meg az ünnepséget. Hazafias lélekből fakadó ünnepi beszédet dr. Szentes Anzelm perjel mondott, ami után dr. Magyar Károly, a vármegye főispánja nemesveretű szavakban méltatta az ünnep jelentőségét, majd Gubicza Ferenc, a kerület képviselője emelkedett szólásra, dr. Bibó Károly alispán pedig ihletett szavakkal a vármegye koszorúját helyezte a szoborra. Ezután Link Nándor bíró szép beszéddel Zirc község lakóinak gondjaiba és pártfogásába vette a szobrot. A zirci előkelőségeken kívül jelen volt Kozma Ferenc ezredes, a honvédelmi miniszter képviselője, és Zoltványi Imréd bakonybéli apát. Megelőzőleg 7-én ünnepélyes gyászmise volt, amelyet dr. Venner Adolf zirci apát cereblált."
     Az idézett újságcikkek írásából tagadhatatlanul kiolvasható, hogy a zirci hősök emlékművét 1925. évben építették
meg és még 1925. szeptember 8-án ünnepélyes keretek között leleplezték és felszentelték, majd a község lakossága pártfogásába vette az emlékművet, melynek névtábláján 66 fő hősi halált halt személy nevét örökítették meg.
     A hősök szobrának felavatása után közel három évig nem foglalkoztatta az elöljáróságot, de Zirc közönségét sem a szobor környéke. Majd az 1928. január 25-én tartott képviselő-testületi ülésen Szokoly János főjegyző előterjeszti, hogy az 1927. évi költségvetésben a hősök szobrára 1680 pengőt irányzott elő, amelyet azonban a község ki nem adott, miután a kerítés készítésére vonatkozóan előterjesztést nem tett. Nem tett előterjesztést azért, mert az előirányzott összegből készíttette el a hősök sírjait a temetőben 1280 pengő értékben. A felhasznált összeget a községnek megtérítette. A számadásban ezen összegből 1000 pengőt helyeztem hátralékba, melyből előreláthatólag a kerítés vasbetonból elkészíthető lenne. (Előzőleg ideiglenes drótkerítés védte a szobrot.) A főjegyző javasolja, hogy a bekerítésre pályázatot hirdessen meg a képviselőtestület, és a beérkezett rajzok és költségvetések alapján hozzon végleges határozatot.
Kerscbaumayer Henrik vaskerítést ajánl. Dr. Rimaszombati Imre stílszerű kerítést tart alkalminak és azért óhajtja azt, miszerint a pályázati hirdetményben az kifejezésre juttassék.

     A 4. jkv. 346/928 vh. alapján a képviselők az előadó főjegyző határozati javaslatát elfogadták és dr. Rimaszombati
Imre képviselő indítványával kiegészítve a szükséges további intézkedések megtételére a főjegyzőt felkérik.
Aláírás: Amberg Ferenc bíró
    346-928. szám.
„ Versenytárgyalási hirdetmény Zirc község képviselő-testületének 4. jegyzőkönyvi számú határozata alapján a Hősök szobrának vasbeton kerítéssel való ellátásának munkálataira pályázatot hirdetek. Pályázók ajánlataikat tervrajzzal, részletes költségvetésés műszaki leírással kötelesek kiegészíteni. Tekintettel arra, hogy a kerítésnek stílszerűnek kell lennie, ajánlatos, hogy a szobrot és terepet megtekintsék. A terv kivitele legfeljebb 1000 pengőbe kerülhet. A terveket a község nem
díjazza.
     Pályázók felhívatnak, hogy pályázataikat „Ajánlat a zirci hősök szobrának bekerítési munkájára" felírással ellátva lepecsételt, zárt borítékban 1928. április első napjának déli 12 óráig a főjegyzői hivatalhoz nyújtsák be. Az ajánlatok 55 800 — 927. K. M. r. 18. paragrafus mellékletét képző I. számú minta felhasználásával teendők. Az ajánlati költségvetésbe az ajánlati összeg számokkal és betűkkel kiírandó.
     Az ajánlathoz az ajánlati összeggel 5 százalékát kitevő bánatpénznek valamely közhivatalnak történt letételéről szóló elismervény csatolandó.
     Ajánlattevők vállalkozási képességüket iparigazolványnyal és azt, hogy betegséglyzői díjjal hátralékban nincsenek, a Munkásbiztosító Pénztár igazolványával igazolni kötelesek.
     Az ajánlatok 1928. április elsején du. 6 órakor fognak bizottságilag felbontatni. Az ajánlatok felbontásánál az ajánlattevők jelen lehetnek. Ajánlattevők ajánlataikkal a munka törvényhatóság jóváhagyásáig kötelezettségben maradnak. Ajánlattevőket a község ajánlataiknak el- vagy el nem fogadásáról írásban értesíti. A község fenntartja magának a jogot, hogy a beérkezett ajánlatok közül szabadon választhasson, esetleg mindannyit visszautasíthassa. Az el nem fogadott ajánlatok benyújtói semmiféle kártérítést nem követelhetnek. A szerződés és nyugták II. és III. fokozatú illetéke a vállalkozókat terheli. Egyébként a közszállításokra vonatkozó általános és különös feltételek az irányadók.
Zirc, 1928. február hó 24.
Szokoly János s. k. főjegyző
     Az 1928. február 23-án kiírt vasbeton kerítés versenytárgyalási pályázatára — mely a Veszprém vármegyei hivatalos lap
XXX. évfolyam 11. számában 1928. március 15-én jelent meg — vagy senki nem jelentkezett, vagy a zirci főjegyzői hivatal az
esetlegesen beadott pályázatok ármegjelölését vagy a rajzok kivitelét nem találta alkalmasnak és ezért a pályázatokat a vasbeton kerítés építésére nem fogadta el. Ennek hatására 1928. augusztus 18-án Zirc képviselő-testülete ülést tartott Szokoly János főjegyző elnökletével. Szokoly János főjegyző mint előadó kéri a képviselő-testületet, hogy a hősök szobrát körülvevő, szemet és szépérzéket sértő kerítés helyett az elöljáróság a költségvetés keretében előirányzott összeg terhére új, modern és a kívánalmaknak megfelelő betonkerítést építtessen.
     Határozat: 67 jkv. 2757/1928. sz. v. h.
     A képviselet az elöljáróság részére a felhatalmazást megadja és a szükséges intézkedések megtételére utasítja.
Aláírás: Amberg Ferenc bíró.
     Ezek után pár nap múlva 1928. augusztus 21-én újból írtak ki versenytárgyalási pályázatot a vasbeton kerítés építésére, mely pályázat újból a Veszprém vármegyei hivatalos lap XXX. évfolyam 35. számában 1928. augusztus 30-án jelent meg. Beérkezési határidő: 1928. szeptember 10., de. 11 óra, a főjegyzői hivatalba. Fő szempontjai az előző pályázattal egyezőek.
     Hogy ki nyerte el a vasbetonból készítendő kerítésre a pályázatot, arra szóba jött Kapser József kőműves és ácsmester, idős Hack János kőműves (pallér) munkavezető, valamint Kasper János és Volf János kőművesek. Nem kizárt az építésből vidéki vagy helybéli más mesterember sem. (Ez még további kutatást igényel.) Egyelőre így kell elfogadni.
     Hogy melyik évben, 1928 őszén vagy 1929 év első felében készült-e a díszes kerítés, azt nem tudni. Ami biztos, 1929. augusztus 17-én valaki postára adott egy képeslapot, amelyen a hősök szobrát már az újonnan épített díszes vasbeton kerítés veszi körül, de még a kovácsolt vasból készült díszes kis bejárati ajtó nem volt felszerelve.
     A postai bélyegző remélem hivatalosnak tekinthető. Az 1937. évi képeslapon már látni lehet a díszes bejárati vasajtót.
A helyi kábeltévé is megemlékezett a 70 éves hősök szobráról a fent leírt képeslap és fényképek bemutatásával, valamint
szöveg hozzáolvasásával.
    Az 1925. évben épített hősök szobra, majd az 1929. évben épített stílszerű, a tájba és a szobor méltóságához illő vasbeton kerítés elkészülte után Wolf Károly lakatosmester Deák F. utcai lakos elkészítette kovácsolt vasból a díszes veretű kétszárnyú bejárati ajtót. Ezután a szoborkert zárhatóvá vált.
     Szép formában állandóan rendbetartva emlékeztette Zirc közönségét, az ide látogatókat a világháborúban elesett hősökre. 1945 után e jó és szép szokásról lassan le kellett mondani, majd ki-ki a maga jószántából vitt és helyezett el virágot, koszorút az emlékműnél. Ennek a lemondásnak ellenére a szoborkert azért mindig gondozott volt.
     A község fejlődése során a magán- és állami építkezések nagy fejlődésnek indultak. Ehhez építkezési területre volt szükség a község külső és belső területein egyaránt. Így több területet át kellett rendezni a községben. Így került sor a volt piactér átrendezésére községfejlesztés és községrendezési okból. Erre a piactérre tervezte felépíteni a járási pártszékházat és egy nagyobb rendezett tér kialakítását a község vezető testülete. E területen a rendezési terv munkálatai 1964. év nyár elején meg is kezdődtek.
     Először el kellett távolítani a piactéri árusítóhelyeket, szét kellett bontani a botanikuskert e részre eső kőkerítését,
több díszbokrot, több vastag törzsű fát kellett kivágni a tervezett pártszékház építésének helyén. Majd az építkezés miatt
a térről el kellett távolítani a hősök szobrát, szétbontották a Széchenyi utcai kőkerítést, később áthelyezték a régi benzinkutat is a mai MOL benzinkút helyére.
     E választási időszakban Zirc vezető testülete kilenc végrehajtóbizottsági tagból és 48 tanácstagból állott. A jegyzőkönyvek szerint a tanácsüléseken 40—80 fő érdeklődő zirci polgár vett részt. Ebből következtetek arra, hogy Zirc lakosságával ismertették a rendezési tervet, melyben a hősök szobrának áthelyezése és a tér rendezése is szerepelt.
      Ekkor 1964-ben 3 fő kőműves mini építőbrigád, 3—4 fő segédmunkás mint útépítő brigád dolgozott a tanácsnál. Ők készítetlek elő az építkezéshez szükséges terepet. A nagy fák kivágását erdészeti dolgozók végezték el. A pártszékházat a VÁEV építette 1964. évi nyár elejei kezdéssel. Pontos kezdési dátumot nem találtam.
     Az építkezés és a vele kapcsolatos volt piactér átrendezése felsőbb szervek kérésére (és nem utasítására) történt. Ezt bizonyítja a vb 1964. március 2-án készített jegyzőkönyve is.
     A tanács vb-ülésén jelen voltak: Tompos József vb-elnökhelyettes, Hajba Dezső vb-titkár, Kálovits László, Mátravölgyi Ferenc és Brunner Elek vb-tagok. Igazoltan távol voltak: Szurgyi János vb-elnök, Ráhel István, Gróf Ferenc és Rózsa Sándor vb-lagok. Tanácskozási joggal voltak jelen az ülésen: Simon Tibor, a járási tanács vb- előadója, Proksa Ferenc, a községi tanács pénzügyi ÁB-elnöke. A községi vegyes ügyeknél tárgyalták a lent leírtakat.
     Hajba Dezső vb-titkár ismertette a végrehajtó bizottsággal a járási pártbizottság azon kérelmét, hogy a földműves szövetkezet vasboltja előtti téren elhelyezett hősi emlékmű áthelyezésére lenne szükség, miután ennek közelségében épül a járási pártszékház. A szobor ennélfogva útba van. S itt egy megfelelő tér kialakítását jelenleg akadályozza.
     Javaslata: az emlékművet a Rákóczi téri zászlófelvonó környékén elhelyezni. A felmerülő költséget, miután ez községrendezési célból történik, a községgazdálkodási c.ímen beállított hitelből meg tudjuk valósítani.
     Hozzászólás:
Brunner Elek vb-tag: Mikor épül a pártszékház, s a kerítés, amely a jelzett helyet övezi jelenleg, elbontásra kerül-e?
Mátravölgyi Ferenc vb-tag: Az emlékmű áthelyezésével teljes egészében egyetért, javasolta az áthelyezés mielőbbi megoldását.
Hajba Dezső vb-titkár elmondotta, hogy a pártszékház építése még a nyár elején megkezdődik. A parkot körülvevő kőkerítés a Széchenyi utcai részen lebontásra kerül. Javasolta a végrehajtó bizottságnak, hogy a hősi emlékmű áthelyezéséhez a járási tanács vb építési és közlekedési csoportjától kérjék meg a szükséges engedélyt. S hagyja jóvá a felmerülő költségek kifizetését, hogy azok a községgazdálkodási címről történjenek meg.
A tanács végrehajtó bizottságának 1964. március 2-án készített jegyzőkönyve
alapján a vb-ülés határozatképes volt. mivel öl fő vb-tag az
ülésen jelen volt. A vb öt szavazattal, ellenszavazat nélkül meghozta az
alábbi határozatot.
21/1964. sz. vb-halározat: A végrehajtó bizottság kérelmet terjeszt
elő a járási tanács vb építési és közlekedési csoportjához, hogy a volt
piactéren elhelyezett hősi emlékmű elbontásához s egyidejűleg a Rákóczi
téren való felépítéséhez az építési engedélyt adja meg. A szobor
áthelyezését községrendezés indokolja, miután a jelzett helyen pártszékház
és tér kialakítása lesz még ebben az évben megvalósítva. A
felmerülő költségeket a tanácsi költségvetés községgazdálkodási címről
kell biztosítani. Felelős: Hajba Dezső vb-titkár. Határidő: 1964. május
1.
Az 1964. évi március 16-án kelt jegyzőkönyv alapján idős Szurgyi
János vb-elnök megerősíti, hogy a 21/1964. sz. vb-határozat alapján a
hősi emlékmű áthelyezésére az engedély iránti kérelmet felterjesztették
a járási tanács vb építési és közlekedési csoportjához.
Az ügy a hősök szobrának áthelyezéséről tovább bonyolódik. Ez jól
kiolvasható a tanács vb 1964. július 6-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.
Úgy tűnik, hogy a járási tanács vb építési és közlekedési csoportja
nem adta meg az engedélyt a hősök szobrának a Rákóczi térre
való áthelyezésére. Sajnos írásos anyagot nem találtam az emlékműnek
a Rákóczi térre való áthelyezésének meg nem engedéséről. Előfordulhat,
hogy csak szóban vagy telefonon beszéllek az ügyről.
Ezután 1964. július 6-án újból a tanács vb foglalkozott az áthelyezés
ügyével, ahol Magyar hősök szobrának nevezik az áthelyezni szándékolt
szobrot.
Az ülés előadója, Hajba Dezső vb-titkár javasolta a végrehajtó bizottságnak,
hogy 21/1964. számú határozatát akként módosítsa, hogy a
botanikus kert melletti Magyar hősök szobrának ne a Rákóczi térre, hanem
a Kossuth utcai templom melletti térre rendelje el az áthelyezését,
illetve átépítését. A korábbi határozat meghozatala után községrendezési
szempontból olyan indokok merültek fel, hogy a templom melletti
térre való áthelyezés városképi szempontból és a lakosság hangulatát, a
helyi Népfront javaslatát figyelembe véve előnyösebb. Az új helyre való
áttelepítéhez az elsőfokú építésügyi hatóság sem gördít akadályt, sőt
támogatja azt.
Az áttelepítésnek a pénzügyi fedezete rendelkezésünkre áll, a terve
elkészült, a munkát az engedély megadása után még ebben az évben
szeretnénk elvégezni. A javaslattal a vb egyetértett és 7 fő szavazattal,
ellenszavazat nélkül meghozta az alábbi határozatot.
63/1964. sz. vb-határozat: A végrehajtó bizottság 21/1964. sz. határozatát
akként módosítja, hogy a botanikus kert melletti Magyar hősök
emlékművét jelenlegi helyéről (piactérről) a Kossuth utcai kistemplom
melletti térre kell áttelepíteni. Az új hely kijelölése a határozat után városképi
kialakítás, a helyi Népfront javaslata és a lakosság véleményét
figyelembe véve kedvezőbb helyen fog elhelyezkedni, mellyel az elsőfokú
építésügyi hatóság is egyetértett.
Gondoskodni kell az áttelepítés engedélyének megszerzéséről és az
emlékmű áthelyezéséről. Felelős: Hajba Dezső vb-titkár. Határidő:
1964. október 31.
Az 1964. július 20-án tartott vb-ülés jegyzőkönyve alapján Tompos
József vb-elnökhelyettes beszámolójában megerősíti, hogy a 63/1964.
sz. vb-határozat alapján a Magyar hősök szobra áthelyezésére az építési
engedély iránti kérelmet felterjesztették az elsőfokú építési hatósághoz.
Az 1964. július 24-i tanácsi beszámolóban írják le, hogy községfejlesztésre
a Bakonyi Intéző Bizottság 254 000 Ft, azaz kettőszázötvennégyezer
forintot adott a városnak parkosításra. Ezután írják még le,
mint kitűnik, a rendelkezésre álló hitel több, mint a kapacitás, ezért a
javaslatunk, tervünk az, hogy a Bakonyi Intéző Bizottságtól kapott hitelből
végezzük el a botanikus kert melletti térről a szobor áthelyezését
a kistemplom mellé.
Több helyen várost említenek a jegyzőkönyvben, ekkor Zirc még
nem kapott városi rangot. Nem találtam sem elszállítási tervet, rajzot,
sem pedig költségvetési tervet, így jelenleg még homály takarja, hogy
mennyibe is kerülhetett az áthelyezési munka. Reménykedem, hogy
még valahol csak ráakadunk a leírt tervekre.

Forrás:

Dombi Ferenc: A zirci hősök szobrának története. In.: Zirc és Vidéke 1995. 10., 11.; 1996. 01., szám