A zirci apátsági templom

A Könyvtár wikiből

Az apátsági templomot 1732-ben kezdték építeni a sziléziai Heinrichauból érkező ciszterci szerzetesek. Az építéshez felhasználták az – akkor már romos állapotban lévő – középkori épületeket is. Felszentelése 1752-ben történt meg. A különlegesen szép, országosan is kiemelkedő jelentőségű templom főoltára Magyarország legnagyobb, barokk stílusban készült oltárépítménye. A templom büszkélkedhet a kor egyik legjelentősebb művészének, Franz Anton Maulbertschnek két festményével is. Egyedülálló a templom két orgonája: a szentély-orgona a szerzetesek imáját kísérte, míg a karzat német romantikus hangszere a liturgiát szolgálta, s szolgálja ma is. A 2005-ben befejeződött restaurálás óta a templombelső eredeti pompájában látható. Természetesen nem csupán műemlék, idegenforgalmi látványosság: az 1982-ben, alapításának nyolcszázadik évfordulóján basilica minor rangot nyert templom egy élő szerzetesközösség liturgikus otthona, s egyben Zirc városának plébánia-temploma is. A török hódoltság és a protestantizmus következtében 1541 és 1700 között alig pislákolt a szerzetesélet Magyarországon. A ciszterciek is csak a 18. század elején kezdhették újra megvetni lábukat magyar földön. Három középkori apátság, Zirc, Pásztó és Szentgotthárd visszaállítására történt kísérlet. Ezek közül csak Zircnek sikerült igazi apátsággá fejlődnie. 1750-ben a zirci konvent elérte a tizenkettes létszámot, és attól kezdve teljes két évszázadon keresztül töretlen volt fejlődése. Amikor 1923-ban megalakult a Ciszterci Rend Zirci Kongregációja, 169 fogadalmas tagja volt, akik mind a zirci apát alá tartoztak. 1950-ig a magyar ciszterciek második virágkorukat élték. Békefi Remig apát (1911-1924) megindította a szerzetesek szellemi és lelki megújulását. Zircen és az apátság budapesti tanulmányi házában, a Bernardinumban, a rend növendékei egyre alaposabban felkészültek a szerzetesi, lelkipásztori és tanári életre. Képzésük előbb hat, később kilenc teljes évet kívánt. Hagyó-Kovács Gyula jószágkormányzó irányításával kiváló mezőgazdasági munka folyt az apátság előszállási birtokán, amelynek jövedelme Werner Adolf apátsága alatt (1924-1939) lehetővé tette a bajai gimnázium bővítést, és 1928 és 1939 között az új budai, pécsi és székesfehérvári gimnázium felépítését. Zircen a gregorián ének bevezetésével elmélyült a liturgikus élet. Több rendtag értékes művekkel gazdagította a magyar lelki irodalmat. A rend öt gimnáziumában nemcsak oktatás folyt, hanem a szerzetestanárok az iskolai előadásokon kívül is sok időt szenteltek a diákok nevelésére, lelki vezetésére. Különösen eredményes munka folyt a gimnáziumokban felállított, jól működő cserkészcsapatokban. Érettségi után számos diákot a Gondviselés a Ciszterci Rendbe szólított. A végzett diákok közül sok kiváló közéleti férfi és alkotó ember került az ország életébe, akik a Ciszterci Diákszövetségbe tömörülve ápolták egykori iskolájuk szellemét, és segítették a rend munkáját.

A zirci rendtagok a lelkipásztori munkából is kivették részüket. Az apátság bakonyi és Fejér megyei birtokain fekvő községek plébániáin kívül elláttak további öt Zirchez közel fekvő plébániát is. A főváros XI. kerületében, közel a ciszterciek által vezetett Szent Imre gimnáziumhoz, az 1917-ben felállított Szent Imre lelkészséget 1923-ban önálló plébániává szervezték, és az hamarosan mintaszerű munkát végzett ciszterci plébánosok vezetésével. Ikertornyos, tágas temploma 1938-ban készült el. A szerzetestanárok írásaikkal, tanfolyamokkal és előadásokkal bekapcsolódtak székvárosuk társadalmi és kulturális életébe. Többen tudományos kutatómunkát is folytattak. A második világháború nagyobb személyi veszteséget nem okozott a rendtagok között, következményei azonban igen súlyosan érintették őket. A szovjet rendszer szerint irányított állami diktatúra a magyarországi cisztercieket 1945-ben megfosztotta birtokaitól, 1948-ban iskoláitól, 1950-ben összes rendházától és ingatlanától. 1950 nyarán öt rendházból éjszaka meglepetésszerűen kényszertartózkodási helyre hurcolták a rendtagokat. Szeptember 7-én betiltották a rend minden működését, növendékek felvételét, a rendtagok bármiféle összejövetelét és összetartását. Ugyanabban az évben október végén letartóztatták Endrédy Vendel zirci apátot (1939-1981), majd tizennégy évre elítélték. 1956-ig tartották fogságban ismeretlen helyen. Sigmond Lóránt novíciusmester megbízott "provizorként" az üldöztetések ellenére nagy figyelmességgel viselte gondját testvéreinek, továbbá a rendi utánpótlás nevelését is folytatta 1961-ig, amíg őt is le nem tartóztatták. 1945 és 1963 között több mint 30 rendtag szenvedett hosszabb-rövidebb ideig fogságot, internálást vagy börtönbüntetést.

Az enyhülés első jele volt, hogy az állam 1982-ben megengedte a zirci apátság alapításának 800-adik évfordulóján a rendtagok ünnepi összejövetelét, és 1987-ben engedélyezte, hogy Kerekes Károly, akit a Szentszék zirci apátnak nevezett ki, külföldön apáttá benedikáltassa magát. 1989-ben az alaposan megtépázott és létszámban megfogyatkozott szerzetesrendek újrakezdhették életüket. A rend egykori birtokán egy nagyvenyimi épületben néhány fiatallal megkezdődött az újoncképzés, a noviciátus. 1990 első hónapjaiban Zircen négy ciszterci szerzetes újra indította a szerzetesi életet. A következő években a zirci apátság visszavette egykori pécsi, székesfehérvári, majd a budai és egri gimnáziumát. 1994-ben a zirci apátság épületének mintegy harmada, 2002-ben csaknem egésze visszakerült a rend használatába. A növendékek teológiai képzése Zircen és Veszprémben, tanári képzésük az ország különböző egyetemein folyik. 2013-ban adták át a felújított épületet, mely az apátság többi részével együtt teljes renováláson esett át. Az apátsághoz tartozó Látogatóközpont, melyet szintén 2013-ban nyitottak meg, helyet ad az egyház- és rendtörténeti kiállításnak. A 800 éve – kisebb-nagyobb megszakításokkal – Zircen élő szerzetesek korábbi és jelenlegi mindennapjaiba nyerhet betekintést a Tisztelt Látogató. A közösség tagjai nyilatkoznak hivatásukról, feladataikról, életükről. A személyes megszólalások mellett a tárgyi emlékek is beszélnek: az apátság évszázadainak leletei, műtárgyak, liturgikus alkotások kerültek kiállításra az egyes tárlókban. Nyomon követhető a ciszterci szerzetesek történelme egészen az apátság 1182-es alapításától napjainkig; a rend magyarországi tevékenységeinek, feladatainak változásai, fejlődése. A tájékozódást segítik az interaktív, érintőképernyős információs felületek, valamint az audioguide-os vezetés is. Az apátsági épületegyüttes helyet ad még a MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma állandó és időszaki kiállításainak, valamint a Ciszterci Műemlékkönyvtárnak.

THM 0002590845.jpg
"A Zirci Ciszterci Apátság, (Bazilika Minor, Nagyboldogasszony templom) amellett, hogy templomi rangját betöltve szentmisék és egyéb keresztény programok otthona, fontos turisztikai vonzerővel is bír. Évszázadok óta Zirc éke, a város jellegzetes látványát adja két tornya, és meghatározója a város miliőjének, történelmének, közösségi és kulturális életének."

A Zirc Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság határozata alapján


Forrás