Beck Ötvös Fülöp

BECK ÖTVÖS Fülöp (Pápa, 1873. június 23. - Budapest, 1945. január 31.) szobrász, érem- és plakett-művész.

A modern magyar szobrászat egyik úttörője. Tanulmányait Budapesten kezdte, Párizsban és Münchenben folytatta. Ötvösnek készült, de Lóránfi Antalnál mintázást is tanult. 1895-ben megbízást kapott az ezredévi kiállítás egyik jutalomérmének mintázására, ezzel első díjat nyert. Ekkor hazatért és Budapesten telepedett le. Első művei főként használati tárgyak, erősen szecessziós jellegűek. Sokszor utazott Olaszországba, az ott tanultak nagy hatással voltak művészetére. Nagyméretű szobrokat is készített, de érem és plakett alkotásai voltak a legelismertebbek, amelyek közül sokat a nagy európai gyűjtemények is megszereztek. A régi mesterek módjára 1908-tól maga faragta kőszobrait, és érmeinek negatívját is saját kezűleg véste gipszbe. Jelentősebb alkotásai: Korányi Frigyes, János bácsi, Balassa Bálint, Petőfi Sándor, Gyulai Pál stb. A pápai Köztársaság-ligeti szoborparkban bronzból készült mellszobra, önportréja van, amelyet a Beck-család ajándékozott a városnak.

Irodalom

• GOMBOSI Gy: Beck Ötvös Fülöp. Budapest. 1938.
• Rippl Rónai és Beck Ötvös Fülöp emlékezései. Budapest. 1957.
• GOSZTONYI József: Beck Ötvös Fülöp érmei és plakettjei. = Éremtani Lapok, 33. 1995.