„Dr. Csizmazia Darab József életműve” változatai közötti eltérés
(→Tanulmányai) |
|||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
==Tanulmányai== | ==Tanulmányai== | ||
| − | Az elemi iskolát Balatonfüreden, a középiskolát Veszprémben, a piarista gimnáziumban végezte, majd 1938-ban a szarvasi Tessedik Sámuel Középfokú Gazdasági Tanintézetben képesített gazda végzettséget szerzett. A második világháború után, 1947-ben befejezte tanulmányait a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen. 1950-ben felsőfokú növénynemesítői képesítést szerzett. | + | Az elemi iskolát Balatonfüreden, a középiskolát Veszprémben, a piarista gimnáziumban végezte, majd 1938-ban a szarvasi Tessedik Sámuel Középfokú Gazdasági Tanintézetben képesített gazda végzettséget szerzett. A második világháború után, 1947-ben befejezte tanulmányait a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen. 1950-ben felsőfokú növénynemesítői képesítést szerzett. 1960. június 9-én megvédte doktori disszertációját, 1975-ben pedig kandidált. |
| − | + | ||
==Munkássága== | ==Munkássága== | ||
A lap 2018. október 25., 20:45-kori változata
(Balatonfüred, 1918. július 15. - Budapest, 2013. szeptember 6.) agrármérnök, tudományos kutató, szőlőnemesítő. Apja: Csizmazia Darab József gazdálkodó. Felesége: Bárkány Blanka agrármérnök. Gyermekei: József (1918), Gyula (1919), Lenke (1921).
Tanulmányai
Az elemi iskolát Balatonfüreden, a középiskolát Veszprémben, a piarista gimnáziumban végezte, majd 1938-ban a szarvasi Tessedik Sámuel Középfokú Gazdasági Tanintézetben képesített gazda végzettséget szerzett. A második világháború után, 1947-ben befejezte tanulmányait a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen. 1950-ben felsőfokú növénynemesítői képesítést szerzett. 1960. június 9-én megvédte doktori disszertációját, 1975-ben pedig kandidált.
Munkássága
1948 és 1980 között a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet (Budapest–Eger) tudományos osztályvezetője. Itt kezdett el szőlőnemesítéssel foglalkozni. Fő kutatási területe a rezisztens borszőlőfajták előállítása. A filoxéra járvány után Magyarországon elterjedt amerikai szőlők lecserélése volt a cél, mivel ezek a szőlőfajták direkttermők voltak és erjedés után a bornak magas volt a metil-alkohol tartalma. Az első hibridek Vas és Zala megyébe kerültek: a Zalagyöngye és a Göcseji zamatos. Külföldi kutatóntézeteknek és termelőknek adta ki vizsgálatra az egyes fajtákat, mások is szívesen használták nemesítői alapként az őáltala előállított keresztezéseket. Az általa nemesített szőlőfajták: Gyöngyrizling; Bíborfrankos; Turán; Aletta; Bianca; Göcseji zamatos; Viktor; Zalagyöngye; Füredgyöngye; Isaura; Lakhegyi mézes; Vértes csillaga; Medina; Nero.
Csizmazia Darab József aranyjelvényes bélyeggyűjtő is volt. A szőlő- és bortémájú bélyegek gyűjtésére 1948-ban tért át, mely gyűjteményével több hazai és külföldi kiállításon is megjelent. Bejegyzett bélyeggyűjtőként kezdeményzte a Magyar Postánál a magyar borvidékekről egy sorozat kiadását, mellyel a szőlőnemesítés eredményeként megszületett magyar szőlőfajtákat kívánta bemutatni. A bélyegeket Varga Pál grafikus tervezte és készítette. A bélyegsorozat egyedülálló a világon.
