Endrődi Béla
A Helyismeret wikiből
ENDRŐDI Béla, 1916-ig Kupricz Béla (Balatonfüred, 1886. júl. 25.–Bp., 1956. máj. 11.) író, újságíró.
Élete
Endrődi Sándor költő fia. A Budapesti Piarista Gimnázi-umban, majd az egyetemen tanult, Juhász Gyula, Babits Mihály és Kosztolányi Dezső köréhez tartozott. Juhász Gyulával Virágfakadás címen lapot indított. 1915-től a Társaság c. képes riportlap szerkesztője, majd a Nemzeti Újság munkatársa, később segédszerkesztője volt. 1948-ban a Petőfi Társaság tagjává választották. Ifjúsági- és gyermekregényei teszik ki írói működésének jelentős részét. Irodalmi tanulmányokat, verseket, könnyed hangjukkal sikert arató regényeket írt.
Művei
- Petőfi és Arany levelezése. Bp., 1909.
- Krampuszkönyv. Bp., 1919.
- Szorít a kalap. Bp., 1920.
- Bobó
- Őszi véletlen. Bp., 1930.
- Szárnyas Pista. Bp., 1938.
- A boldogtalan ember. Bp., 1939.
- Tavaszi tojástánc. Bp., 1946.
- Ötven vers. (Összegyűjtött versei.) Bp., 1947.
- A szemfüles emberkék. Bp., 1948.
Irodalom
- SZIKLAY János: Dunántúli kultúrmunkások. Bp., 1941.
