„Fábián Gábor” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
a
1. sor: 1. sor:
[[Image:Fábián_Gábor.jpg|thumb]]
+
{{InfoboxSzemély
([[Vörösberény]], 1795. dec. 28. - Arad, 1877. dec. 10.) író, műfordító. Somogyi Gedeon unokaöccse, [[Fábián József]] fia.  
+
|név=Fábián Gábor
 +
|kép=Fábián_Gábor.jpg
 +
|település=Vörösberény
 +
|dátum=1795. december 28.
 +
|elhunyt=Arad
 +
|halálozási idő=1877. december 10
 +
|foglalkozása=író, műfordító
 +
}}
 +
([[Vörösberény]], 1795. december 28. - Arad, 1877. december 10.) író, műfordító. Somogyi Gedeon unokaöccse, [[Fábián József]] fia.  
  
=== Élete  ===
+
== Élete  ==
  
 
Veszprémben, Pozsonyban és Pápán tanult, 1821-ben ügyvédi vizsgát tett Pesten. 1826-1838 között a Bohus család uradalmi ügyvédje Világoson. A Magyar Tudós Társaság 1832-ben levelező-, 1835-ben rendes tagjává választotta, 1862-től a Kisfaludy Társaság tagja. A szabadságharc idején sajtóbizottsági elnök, az aradi vészbíróság tagja, országgyűlési képviselő, majd a hétszemélyes törvényszék bírája. A bukás után fogságba került, majd Aradra internálták. 1867-1869-ben ismét országgyűlési képviselő volt. 1869-től visszavonulva csak a költészetnek élt. Írói pályáján nagy hatással volt rá édesapja, a nagy műveltségű vörösberényi, majd tótvázsonyi lelkész, valamint anyai nagybátyja. Költeményei, filológiai és esztétikai dolgozatai, latin, perzsa és modern nyelvekből való fordításai révén vált neve ismertté.  
 
Veszprémben, Pozsonyban és Pápán tanult, 1821-ben ügyvédi vizsgát tett Pesten. 1826-1838 között a Bohus család uradalmi ügyvédje Világoson. A Magyar Tudós Társaság 1832-ben levelező-, 1835-ben rendes tagjává választotta, 1862-től a Kisfaludy Társaság tagja. A szabadságharc idején sajtóbizottsági elnök, az aradi vészbíróság tagja, országgyűlési képviselő, majd a hétszemélyes törvényszék bírája. A bukás után fogságba került, majd Aradra internálták. 1867-1869-ben ismét országgyűlési képviselő volt. 1869-től visszavonulva csak a költészetnek élt. Írói pályáján nagy hatással volt rá édesapja, a nagy műveltségű vörösberényi, majd tótvázsonyi lelkész, valamint anyai nagybátyja. Költeményei, filológiai és esztétikai dolgozatai, latin, perzsa és modern nyelvekből való fordításai révén vált neve ismertté.  
  
=== Munkái ===
+
== Munkái ==
  
:Hafiz Divánjából. Pest, 1824.  
+
*Hafiz Divánjából. Pest, 1824.  
:Ossián énekei. Buda, 1833.  
+
*Ossián énekei. Buda, 1833.  
:Arad vármegye leírása, historiai, geographiai és statisztikai tekintetben. Pest, a835.  
+
*Arad vármegye leírása, historiai, geographiai és statisztikai tekintetben. Pest, a835.  
:M. T. Cicero összes leveleiből időrendes sorozatban. Pest, 1861-1864.  
+
*M. T. Cicero összes leveleiből időrendes sorozatban. Pest, 1861-1864.  
:Fábián Gábor levelezése. (Közli: KARA Győző.) = ItK, 1893. 2. sz.
+
*Fábián Gábor levelezése. (Közli: KARA Győző.) = ItK, 1893. 2. sz.
  
=== Irodalom ===
+
== Irodalom ==
  
:ZICHY Antal: Emlékbeszéd ~ felett. Pest, 1888. (MTA emlékbeszédek, 5. Köt. 1. Füz.)  
+
*ZICHY Antal: Emlékbeszéd ~ felett. Pest, 1888. (MTA emlékbeszédek, 5. Köt. 1. Füz.)  
:JANCSÓ Benedek: ~ élete és irodalmi működése. Arad, 1885.  
+
*JANCSÓ Benedek: ~ élete és irodalmi működése. Arad, 1885.  
:A fiatal Vörösmarty levelezése íróbarátaival. Bp., 1987.
+
*A fiatal Vörösmarty levelezése íróbarátaival. Bp., 1987.
  
 
== Külső hivatkozás  ==
 
== Külső hivatkozás  ==

A lap 2014. február 5., 20:38-kori változata

Fábián Gábor
180px
Született: Vörösberény
1795. december 28.
Elhunyt: Arad
1877. december 10
Pályafutása
Foglalkozása: író, műfordító


(Vörösberény, 1795. december 28. - Arad, 1877. december 10.) író, műfordító. Somogyi Gedeon unokaöccse, Fábián József fia.

Élete

Veszprémben, Pozsonyban és Pápán tanult, 1821-ben ügyvédi vizsgát tett Pesten. 1826-1838 között a Bohus család uradalmi ügyvédje Világoson. A Magyar Tudós Társaság 1832-ben levelező-, 1835-ben rendes tagjává választotta, 1862-től a Kisfaludy Társaság tagja. A szabadságharc idején sajtóbizottsági elnök, az aradi vészbíróság tagja, országgyűlési képviselő, majd a hétszemélyes törvényszék bírája. A bukás után fogságba került, majd Aradra internálták. 1867-1869-ben ismét országgyűlési képviselő volt. 1869-től visszavonulva csak a költészetnek élt. Írói pályáján nagy hatással volt rá édesapja, a nagy műveltségű vörösberényi, majd tótvázsonyi lelkész, valamint anyai nagybátyja. Költeményei, filológiai és esztétikai dolgozatai, latin, perzsa és modern nyelvekből való fordításai révén vált neve ismertté.

Munkái

  • Hafiz Divánjából. Pest, 1824.
  • Ossián énekei. Buda, 1833.
  • Arad vármegye leírása, historiai, geographiai és statisztikai tekintetben. Pest, a835.
  • M. T. Cicero összes leveleiből időrendes sorozatban. Pest, 1861-1864.
  • Fábián Gábor levelezése. (Közli: KARA Győző.) = ItK, 1893. 2. sz.

Irodalom

  • ZICHY Antal: Emlékbeszéd ~ felett. Pest, 1888. (MTA emlékbeszédek, 5. Köt. 1. Füz.)
  • JANCSÓ Benedek: ~ élete és irodalmi működése. Arad, 1885.
  • A fiatal Vörösmarty levelezése íróbarátaival. Bp., 1987.

Külső hivatkozás

Veszprém megyei életrajzi lexikon



Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái