Lányok, asszonyok az egykori Zircen 2.

A Helyismeret wikiből

Lányok, asszonyok az egykori Zircen 2. Polgári iskolások

A zirci elemi iskola elvégzése után, mivel az Isteni Szeretet Lányai rendnek nem volt helyben polgári iskolája, a lányok Veszprémben, zárdában tanulhattak tovább. Az Irgalmas Nővérek vezetése alatt álló un. Ranolder Intézetben 1892-től volt polgári tagozat. Az 1900-as évek első évtizedeiben itt tanultak a zirci Teufel, a Kukoda, Streibl, Amberg, Wilde lányok. A szokásos tantárgyakon kívül a lányok tanultak festeni és nagy súlyt helyeztek a kézimunkázásra (úgy is hívták az intézményt, hogy „cérnaegyetem”).

A zirci iparosok, kereskedők, vendéglátósok, gazdák is szerették volna, ha lányaik polgári iskolai végzettséget szereznek. A középosztályokban egyre inkább elvárták, hogy lányaik középfokú iskolát is végezzenek. Zirc község lakóinak számát tekintve államilag nem volt kötelezve polgári iskola létesítésére, de az itt lakóknak nagyon hiányzott ez a továbbtanulási lehetőség. A felmérések szerint évente 40-50 lány és ugyanennyi fiú szeretett volna magasabb iskolai bizonyítványt szerezni. A fiúknak megoldás volt a napi vonatozás Veszprémbe, ahol a piaristáknál, vagy felsőkereskedelmi iskolában tudtak továbbtanulni, a lányok esetében ez nem volt lehetséges. Maradt tehát az, hogy intézetekben vagy családoknál keressenek szállást. Az 1920-as években Zircről néhány kislány Cellbe ment tanulni, ahol az Isteni Szeretet Lányainak volt polgári iskolai tagozata. A zirci szülők nagyon kérték, hogy lányaik helyben, magánúton tudják elvégezni a polgári iskolát. Így az Isteni Szeretet Lányai tanították a lányokat órarendszerű beosztással, de összevont osztályokkal. A tanítás egyik helyszíne az óvoda saroképületében, a másik az apátsági udvar jobb oldalán található tanterem volt. Vizsgáztatni Nyergesújfaluból jöttek a nővérek, ahol hivatalosan működött polgári iskolájuk. Ez a megoldás mintegy 15 évig tartott, de a törvényi rendelkezések megváltozásával 1941-től jogilag csak állami előkészítő tanfolyam működhetett. 1942 szeptemberében megindult Zircen az oktatás. A kiváló tanárokból álló tantestület vezetője dr. Naszályi Emil ciszterci rendi főiskolai tanár volt, három ciszterci rendi gimnáziumi tanár: dr. Bartók Egyed, Rokonai Simon, Szabó Vilmos mellett az Isteni Szeretet Leányai nővérek közül Antal M. Leontin, Bajnok M. Inviolata, Stampfel M. Alice különböző tárgyakat, Riedl M. Ilma rajzot, Tecsői M. Celesztin kézimunkát tanított. A világi tanárok Masszi József igazgató-tanító és Létray Gyula okleveles tanító, apátsági karnagy voltak. A beíratáskor, az adminisztratív munkák végzésében dr. Harangi Lászlóné működött közre.

A tanároknak az iskolaév folyamán kapcsolatuk volt a szülőkkel, figyeltek a lányok egészségi állapotára, tisztiorvos is vizsgálta őket. Három kirándulást szerveztek, az állami és egyházi ünnepeken részt vettek, műsort készítettek, színdarabot, énekes jeleneteket adtak elő. Nagy súlyt helyeztek a vallásos nevelésre, használtak oktatófilmeket, szerveztek szünidei programokat a lányoknak. Rendelkezésükre állt könyvtár is, a Kis Mária Kongregáció könyveit több ajándékkönyvvel kibővítve használhatták a tanulók.

A tanév végi vizsgákat 1943. júniusában tartották, mint a győri állami polgári leányiskola tanulóit a Győrből jött nővérek vizsgáztatták, majd az évzárón az Apát-díjat a tanfolyam legjobb növendéke, Neumann Cecília első osztályos tanuló kapta. A polgári iskola befejezése után a lányok a veszprémi Angolkisasszonyoknál érettségi vizsgát tehettek, ahol vagy kereskedelmi vagy tanítónői szakirányon tanulhattak. Az Irgalmasoknál is lehetett még felsőbb osztályokat elvégezni. A lányok aztán valamilyen szakirányú tanfolyam elvégzése után Zircen munkába állhattak, irodistaként a bíróságon, ügyvédi irodákban, közhivatalban. A postán is dolgoztak zirci lányok, 1913-ban Punk Erzsike jó sikerrel tette le Sopronban a posta távíró-, és távbeszélő vizsgát, de Xeravits Erzsébet és Stadler Mária is dolgozott a postán. Több lány a tanítói, tanári pályát választotta, valamint ápolónőként, boltosként a vendéglőkben és a trafikokban is dolgoztak.

Miután a lányok az iskoláikat elvégezték, 18-19 éves korukra rendszerint elvégeztek egy-egy varró- vagy főzőtanfolyamot, ami után férjhez mentek, vagy még mesterséget tanultak. Lehettek például kalaposnők, szabónők. Ebben az életkorban szinte kötelező volt tánciskolába járni, hogy a bálokon meg tudjanak jelenni, de tanultak énekelni, zongorázni. Részt vettek a korosztályuk számára szervezett egyesületekben, a Mária Kongregáció, a Kalász Lányok tagjai voltak. Zircen különösen sok műkedvelő színházi előadás volt, szívesen szerepeltek ezekben is. Télen korcsolyáztak, nyáron mehettek a strandra, vagy kirándulni, teniszezni.

A lányok otthon sem maradhattak tétlenül, ilyenkor kézimunkáztak. Az otthoni vallásos nevelés példája, hogy péntekenként a kis házi oltárukra virágot vittek, mécsest gyújtottak. Fontos volt a gondoskodásra nevelés, vigyáztak a kisebb testvéreikre, segítettek az idősebb vagy beteg rokon ápolásában. Cuhavölgyi Klára (2023.)

Köszönet a segítségért Németh Gábor könyvtárigazgatónak. A fényképeik közlésének lehetőségéért Czuhavölgyi Mariannát, Lőrincz Margitot, dr. Stadler Jenőt illeti köszönet, a többi kép a családi fényképalbumból való.

Irodalom

  • Beszámoló a zirci polgári leányiskolai előkészítő tanfolyam működéséről az 1942-43. tanévben. (Kisnyomtatvány). Ott Lajos kiadása, 1943. 8 p.
  • Kéri Katalin: Leánynevelés és női művelődés az újkori Magyarországon. Kronosz Kiadó, 2018.
  • Padányi Lajos: Az Isteni Szeretet Leányairól elnevezett római katolikus polgári leányiskola. =Nyergesi Hírmondó, 2011. augusztus
  • Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve. Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján. Park Kiadó, 2019.
  • Zirc és Vidéke korabeli számai