Nagy Lidia

NAGY Lidia (Kiskunfélegyháza, 1911. jún. 20.–Vp., 1987. júl. 1.) ének, zenetanár.

Élete

Népes családban a 8. gyermek volt, de utána még nyolc született. Ének-zenetanári képesítéssel 1939-ben kezdett tanítani. 1941-ben a visszacsatolt Újvidéken előbb magyar nyelvű gimnáziumban, később tanítóképzőben tanár. Az iskolában kórust és zenekart vezetett, szervezte az Éneklő Ifjúság hangversenyeit, a városi filharmonikus zenekar első hegedűseként dolgozott. 1944 nyarán Budapestre menekült. 1945-ben Dombóvárra küldték, ahol később tanítóképzőben tanított. 1949-ben büntetésből Tárkánypusztára helyezték. Itt néhány évig a puszta mindenese volt. 1952 után Veszprémben élt, a Dózsavárosi Általános Iskolában tanított, ahol 1953-ban ének-zenei tagozat indult. 1956 őszén önálló ének-zenei tagozatú általános iskolát szervezett, amelynek első igazgatója volt. 1958-ban megszervezte a Veszprémi Munkás-vegyeskart, amelyet 1963-ig vezetett. A kiskunfélegyházi temető családi sírjában nyugszik.