Sümeghy József

SÜMEGHY József (Csabrendek, 1892. január 4. – Budapest, 1955. november 11.) geológus, tanár.

Élete

A Győri Főreáliskolában, 1910-ben érettségizett, egyetemi tanulmányait Kolozsvárott végezte. Az 1. világháborúban katona, 1920-ban megszerezte a doktorátust. Ugyanakkor kinevezték a Szegedre települt kolozsvári egyetem ásvány-földtani tanszékére. 1925-ben állami ösztöndíjjal Párizsban dolgozott, 1926-ban a Földtani Intézetbe került, ahol először geológus, majd főgeológus, végül a síkvidéki osztály vezetője. Eredeti kutatási területe a Nyugat-Dunántúl volt, de a 20-as évek végétől síkvidéki geológiával foglalkozott. Elsőként vizsgálta az Alföld geotermikus viszonyait. E munkásságának összefoglalását az 1944-ben megjelent Tiszántúl c. monográfiája adja. 1950-ben a síkvidéki területek egységes újratérképezésének vezetője. Harminc éven át rendszeresen gyűjtötte az adatokat a Kisalföld és az Alföld mélyföldtanához.

Művei

• A baltavári lelőhely rétegtani helyzete. = Földtani Közlöny, 1927.
• Zalaegerszeg környékének levantei képződményei. = Földtani Közlöny, 1925.
• Pannonia-korú faunák az Alföldről. = Földtani Közlöny, 1927.
• A Nagykunság felszíni képződményei. = MÁFI évi jelentése, Budapest, 1937.
• A Balaton gyógytényezői. Budapest, 1935.
• Tiszántúl. Budapest, 1944.
• A magyarországi pliocén és pleisztocén. (Disszertáció.) Budapest, 1955.

Irodalom

• KRETZOI Miklós: Sümeghy József emlékezete. = Földtani Közlöny, 1957.
• BALLENEGGER Róbert: A magyar talajtani kutatás története 1944-ig. (Társszerző.) Budapest, 1963.
• Magyar agrártörténeti életrajzok. 3. Köt. Budapest, 1989.