Siposs Antal

SIPOSS Antal (Ipolyság, 1839. jan. 17.–Révfülöp, 1923. jún. 18.) zeneszerző, zongoraművész.

Élete

A Nemzeti Zenedében Thern Károly tanítványa, 1858-ban tanítói oklevelet szerzett. Már tanítványként, hangversenyeken feltűnést keltett egyéni zongorajátékával. 1858-ban Liszt Ferenc magával vitte Weimarba, ahol két esztendeig tanította. Hazatérve, 1861-ben Szirákon zenetanárként helyezkedett el a Degenfeld grófi családnál. 1874-ben magán-zeneiskolát létesített. A zenei élet vezető egyénisége volt. A Droppler fivérekkel hangverseny-utakon vett részt, amelyeken a korabeli magyar zenét népszerűsítette. Az Országos Dalár Egyesület egyik megalapítója, A Zenetanárok Nyugdíjegyesületének elnöke. Népdalátiratokat, zongoraműveket írt. 1896-tól a révfülöpi üdülők névsorában találjuk nevét. Feltételezések szerint az 1880–1890-es években Czigány Károly szőlőjét (rajta kis épülettel) vásárolta meg, ahol nyaranta folyamatosan lakott. A budapesti Kerepesi temetőben nyugszik.

Művei

• Ínség-bazár emlék. Pest, 1864.
• Mezei dalvirágok. Pest, 1865.
• Polka Brillante. Magyar barkarolla. Pest, 1865.
• Három magyar ábránd. Pest, 1863.
• Szondy gyászdala. Esztergom, 1885.
• Komáromi emlék. Hn. 1886.

Irodalom

• Siposs Antal zongoraművész halála. = Tapolcai Újság, 1923. jún. 24., júl. 1.
• LESZLER József: Nótakedvelőknek. Budapest, 1986.
• P. MIKLÓS Tamás: A magyar zeneköltészet lelkes apostola. (~ élete 1839–1923). = Villa Filip, 1998. 2. sz.
• P. MIKLÓS Tamás: Ki kicsoda Révfülöp történetében. I. rész. = Villa Filip, 2000. 2. sz.