Tersztyánszky József

A Helyismeret wikiből

TERSZTYÁNSZKY József, Tersánszky József (Sümeg, 1814. márc. 3.–Nagykanizsa, 1888. dec. 1.) orvos, szakíró, helytörténeti kutató.

Élete

1838-ban Pesten szerzett orvosi és állatorvosi diplomát. Bakonybélben apátsági orvos. 1840-től újra Pesten képezte magát. 1842-ben szemészetből is oklevelet szerzett. 1842–1843-ban Sümegen szemész, és mint vándorszemész működött Zala, Somogy és Vas megyékben. 1843-tól a Nagykanizsai járás tisztiorvosa és iskolaszéki tag. 1840-től nevelési, közegészségügyi és gazdasági cikkeket írt szaklapokba, 25 évig munkatársa volt a Zalai Közlönynek, a Zalai Tanügynek pedig társszerzője.

Művei

  • Községi orvos. Nagykanizsa, 1858.
  • Az epés kórgyógytana. Nagykanizsa, 1858.
  • A jó gazdasszonykodás alapelvei. Nagykanizsa, 1864., 1880.
  • Oenológia. Nagykanizsa, 1865.
  • A jobb szőlőművelés, borkészítés és pincze gazdálkodás korszerű könyve. Nagykanizsa, 1869.
  • Szőlészeti és borászati titkok gyűjteménye. Nagykanizsa, 1874.
  • A gazdászat alapelvei. Nagykanizsa, 1875.
  • A falu bábája. Nagykanizsa, 1876.
  • Útvezető a szőlészetben és a borászatban... Nagykanizsa, 1878.
  • Szabadhegy monográfiája. Nagykanizsa, 1878.
  • Légrád mezőváros monográfiája... Nagykanizsa, 1878.
  • A nép orvosa. Nagykanizsa, 1881.
  • Népszerű oktatás a balesetek alkalmával szükségessé válandott segélynyújtásban. Nagykanizsa, 1881.