WERNER (Vilmos) Adolf (Tiszafüred, 1867. máj. 14.-Zirc, 1939. febr. 5.) irodalomtörténész, tanár, zirci apát.
Élete
1883-ban lépett a ciszterek közé, a zirci rendházban tanult.
1890-ben pappá szentelték. 1890-től 1895-ig Székesfehérvárott, majd 1904-ig Egerben tanár. 1904 és 1917 között házfőnök és igazgató Baján, 1924-ig Egerben a rend gimnáziumának igazgatója. 1924-től haláláig zirci apát. Kormányzása idején az apátság anyagilag megerősödött, ez lehetővé tette, hogy a középiskolájukat új és modern tanintézetté fejlesszék. Több szociális intézkedést is hozott: A kor szociális követelményeinek megfelelően 1928-ban rendezte a cselédség konvencióját (a szegődményes cselédek természetbeni bére), 1936-tól kezdve bevezette a családi bért is, mégpedig úgy, hogy egy közcseléd évi fizetését 923 pengőre emelte (az országos átlag ekkor 720 pengő körül mozgott). 1930-ban elsőnek rendezte a gazdatiszti nyugdíjat: 35 évi szolgálat után 5400 pengő nyugdíjat fizetett. Jelentős összegeket fordított ínségakciókra, gyermeknyaraltatásra, diákjóléti intézményekre mindazon helyeken, ahol a rendnek gazdasági és kulturális érdekeltsége volt. Az előszállási birtokon éveken keresztül nyaraltatott szegény gyermekeket, s a rend gimnáziumaiban 30 000 pengő tandíjat engedett el a szegény tanulóknak. Rendszeresen támogatta a
Szent Vince Szeretethölgyeinek zirci egyesületét, amely 1932-ben alakult a zirci szegények gondozására, ellátására. A változások, a tanító és nevelőmunka megbecsülést szerzett a rendnek. A Gárdonyi Géza Társaság egyik alapítója. Irodalomtörténeti tanulmányokat írt Gvadányi Józsefről, Kisfaludy Sándorról és Vörösmartyról.
Művei
- Goethe és Kármán. Szombathely, 1890.
- Kisfaludy Sándor levélregénye. 1890.
- A székesfehérvári kath. főgymnásium története. Székesfehérvár, 1896.
Irodalom
- A Ciszterci Rend tört. - HERVAY F. Levente: A Ciszterci Rend története Magyarországon. = LÉKAI Lajos: A ciszterciek. Bp., 1991.
Forrás:
Veszprém megyei életrajzi lexikon
Koósné Stohl Ilona: A ciszterci rend a szegények támogatásáért. In: Zirc és Vidéke, 1992. 02. szám
