Zirci Római Katolikus Legényegylet

 1900-1946

     A múlt században élt Adolf Kolping - aki maga is cipészként dolgozott, mielőtt a papi hivatást választotta volna - alapította meg a katolikus legényegyletek mozgalmát. Célja volt a fiatal iparosság szakmai és szellemi fejlődésének segítése, az önképzés és a keresztény életszemlélet módszereinek felhasználásával egészséges, erkölcsileg biztos ala-pokon álló emberek nevelése.

     A fent leírtak szellemében alakították meg 1900.december 8-án Zircen is a legényegyletet Rázgha Balduin lelkész irányításával az iparos ifjúság lelkes tagjai. Megalakulását általános rokonszenv kísérte az egész községben. Bizonyítéka az, hogy mind többen  csatlakoztak, úgy mint rendes tag és úgy mint pártolótag. Az egyesület ugyanis ismeretterjesztő előadásaival, szép vallásos és hazafias ünnepségeivel, jól sikerült színielőadásaival, tisztességes szórakozásaival, tagjainak valláserkölcsi és hazafias szellemben való nevelésével fontos tényező lett Zirc életében. A templom és az iskola mellett a magyar kultúrának, bátran lehet mondani, legfőbb terjesztője Zircen működése időszakában. 
     A kezdeti évek munkájáról nincsenek adataink. Először a Zircz és Vidéke 1905-február 19-i első számában jelzik, hogy gyűlést tartottak az Iparoskör helyiségében a világi elnök, Hudicsek Alajos irányításával. 1905.március 5-én pedig bált rendeztek, ahol Vízer Gábor és Hudicsek Alajos harmóniumon működött közre, Párkányi Norbert felolvasott, eljátszották a Nyomdahiba c. bohózatot, a táncnál pedig Lencse cigány húzta a talpalávalót. Szintén 1905 júliusában zenés összejövetelt tartottak Hoffer József vendéglőjében, abból az alkalomból, hogy új székházukat megnyitották /helye ismeretlen/. Dr.Markovits Bálint plébános, egyházi elnök mondta a megnyitó szövegét. Kezdettől fogva meg emlékeztek az egyleti tagok a nemzeti ünnepekről. így volt ez 1905.október 8-án is, amikor az aradi tizenhármak emlékére jöttek össze.
     Az 1906. január 14-i évi rendes közgyűlés, amelyet dr.Markovits Bálint és Hudicsek Alajos vezetett le, új megbízottakat választott az alábbiak személyében: 2.elnök Munkácsy György porvai plébános, pénztáros Kratochwill Béla, jegyző és titkár Vízer Gábor, könyvtáros Vízer Móric, dékán Lambert János, 2.dékán Megáll Gyula. Ugyanők tervbe vették egy februári mulatság megrendezését, melyet a vigalmi bizottság szervez meg a kávéház termeiben. 1906.március 18-án, Szent József napján - aki az egylet védőszentje volt - ünnepélyt tartottak, melyet közös szentmise előzött meg. Ez az ünnepi megemlékezés egyébként minden évben visszatérő programja volt a legényegyletnek.
     Rendszeresen szerepeltek színdarabok előadásával is.
     1908 februárjában szintén farsangi estélyt rendeztek, a - zenét Lencse Elizeus és bandája játszotta. Előtte azonban
még megemlékeztek Adolf Kolpingról, a mozgalom alapítójáról, elveiről- a vallásról és erkölcsről, munkásságról és szorgalomról, egységről és szeretetről, vidámságról és tréfáról.
     1909 szeptemberétől dr.Láng Ince lett az egyházi elnök. Ezen a télen vetített képekkel színesitett előadásokat
hallgathattak az érdeklődők az egyletben /pl.Cséplő Pál olaszországi műemlékeket mutatott be/.
     1910.január 12-én a zirciek csatlakoztak a Legényegyletek Országos Szövetségéhez és ezután már tagdíjat is fizettek. 
     Az első jegyzőkönyv 1910. február 2-án íródott a 10. rendesközgyűlésről.
Egyházi elnök ekkor: dr. Magyarász Bálint, őt váltotta Lang Ince dr. Titkár. Viner Gábor. Tagság összlétszáma 116 fő.
A legényegylet tartott évenként évet záró rendes közgyűlést, több választmányi gyűlést, szükség szerint rendkívüli gyűlést.

A legényegylet felépítése:
1. Pártolótagok
2. Rendes tagok
3. Alapítótagok
4. Tiszti kar: a felsorolt három tagságból választatott ki.
Volt elnökség, választmányi tagok, póttagok.

Az elnökség felépítése:
Az egylet pártfogását az apát úr őméltósága szokta vállalni felkérésre.
Választottak: egyházi elnököt, világi elnököt, pénztárost, jegyzőt, dékánt, könyvtárost, házgondnokot, szükség szerint
intézkedéshez bizottsági tagokat.

     1910-ben a 10. évfordulóra egy díszes egyleti zászlót rendelnek 450 koronáért. Ipari kiállítást szerveznek, melyen 47
iparos kiállító 30 iparág mestermunkáit mutatta be. A kiállít ást két nap alatt 707 látogató tekintette meg. 
     A zászló felszentelését és az ipari kiállítás megnyitását augusztus 20-án ejtették meg. A kiállítás 2 napig tartott. Belépési díj a kiállításra első nap 50 fillér, második nap 20 fillér. A befolyt összeget a házalapra és a ház bérleti díjára fordították.

Székházuk építésének története:

     Mint fenntiekből kiderül, a legényegyletnek megalakulásakor és a rá következő években sem volt saját egyleti háza. Ezért magánházakban, kocsmahelyiségekben kellett meghúzódnia és működését folytatni. 
     A vezetőségben és a tagokban azonban, kezdettől fogva megvolt az akarat és a vágy, hogy saját egyesületi házat szerezzenek, mely igazi családi otthonává legyen a tagoknak, amelyben még intenzívebben szolgálhatják a legényegylet
magasztos célját.
     1910-ben elkezdtek egy házalapra tőkét gyűjteni, amely szépen gyarapodott. 867 korona gyűlt össze. Az egyházi elnök
Lang Ince dr. előterjeszti, hogy már több lakás ajánltatott az egyletnek, de olyan megfelelőt, mint a Kossuth Lajos utcában, a Punk-féle házban van, nem talált. Beszélt is már a tulajdonosnővel, aki hajlandó a legényegylet részére a lakást kiadni. Az 1910 március 7-én kiküldött szűkebb körű rendkívüli ülésen szerződést kötnek a legényegyleti lakáson özvegy Punk Ferencnével a Kossuth utcai lakásra 750 korona évi bérért. A legényegyleti ház ünnepélyes megnyitása: 1910. április 17. 1910. március 20-án a legényegyleti választmányi ülést már az új helyiségben tartották. Mivel a házrész több
helyiségből állt, határozatot hoztak a nem használt helyiségek bérbeadásáról. A különálló lakást 1 konyha, 1 szoba, lakatosműhely, és a fennmaradt kertet Bélán József 200 koronáért kivette bérbe. A különbejáratú szobát Holly Antal
veszi bérbe 160 koronáért. A padlás-bérbeadás ügyében Holly Antal Kiss József gőzmalmi üzletvezetővel beszél.
     Holly Antal 1913. október 1-jével felmondja a bérleti díjat a különbejáratú szobára. Az elnök célszerűnek tartaná, ha az
egylet a visszaadott helyiségben tanoncotthont létesítene, hogy a tanonc a szabadidejét ne az utcán töltse, hanem az
otthonban, és így hozzászokjék az egyleti élethez.
     Az egyházi elnök, dr. Magyarász Ferenc felhívására a rendkívüli gyűlés 1913. szeptember 8-án kimondja, hogy a
Holly úr által visszaadott lakást tanoncotthon részére átengedi, de a felügyeletet magának fenntartja. A tanoncotthon működtetésére szabályzatot állítanak össze. Az otthont a legényegylet által választott tisztikar vezeti, és látja el a vasárnapi
ügyeleteket. A tanoncotthon tagjaira havi 10 fillér tagdíjbefizetés kötelező.
     A tanoncotthon ünnepélyes megnyitása november 5-én volt.
     Az 1914. március 22-én tartandó választmányi gyűlésen Czobor Béla mint elnöki megbízott jelenti, hogy Grottó Móric
zirci lakos az egyesülettel egy házban lévő Weisz-féle üzlethelyiség bérbevétele végett a háztulajdonossal érintkezésbe lépett, s a bérbevett helyiséget ezután szívesen felcserélné a tanoncotthon helyiségével. Az ajánlott csere a felügyelet szempontjából az egyesületre nézve kedvezőnek bizonyult. A választmány a csere elfogadását helyesli.
     Az 1914. júlis 18-i választmányi gyűlésen az egyházelnök, dr. Magyarász Ferenc jelenti, hogy a legényegylet rendes tagok sorából egy sportcsapat alakult meg, a futball játékot kívánja folytami. A sportfelszerelést megveszik, de a tagoknak
ki kell fizetni. Felkérik a jelen levő Kazsay György urat a csapat technikai vezetésére és oktatására.

Mindenből kivették a részüket, és gyűjtögették a pénzt a leendő
házalapra és a ház bérletének kifizetésére.
Itt sajnos közbeszólt az első világháború és hosszabb időre
megállt a legényegylet működése.