Zirci Római Katolikus Legényegylet

A Könyvtár wikiből
1900-1946

Története:

A múlt században élt Adolf Kolping - aki maga is cipészként dolgozott, mielőtt a papi hivatást választotta volna - alapította meg a katolikus legényegyletek mozgalmát. Célja volt a fiatal iparosság szakmai és szellemi fejlődésének segítése, az önképzés és a keresztény életszemlélet módszereinek felhasználásával egészséges, erkölcsileg biztos alapokon álló emberek nevelése.

Megalakulás:

A fent leírtak szellemében alakították meg 1900. december 8-án Zircen is a legényegyletet Rázgha Balduin lelkész irányításával az iparos ifjúság lelkes tagjai. Megalakulását általános rokonszenv kísérte az egész községben. Bizonyítéka az, hogy mind többen csatlakoztak, úgy mint rendes tag és úgy mint pártolótag. Az egyesület ugyanis ismeretterjesztő előadásaival, szép vallásos és hazafias ünnepségeivel, jól sikerült színielőadásaival, tisztességes szórakozásaival, tagjainak valláserkölcsi és hazafias szellemben való nevelésével fontos tényező lett Zirc életében. A templom és az iskola mellett a magyar kultúrának - bátran lehet mondani - legfőbb terjesztője volt Zircen működése időszakában.

A kezdeti évek munkájáról nincsenek adataink. Először a Zircz és Vidéke 1905. február 19-i első számában jelzik, hogy gyűlést tartottak az Iparoskör helyiségében a világi elnök, Hudicsek Alajos irányításával. 1905.március 5-én pedig bált rendeztek, ahol Vízer Gábor és Hudicsek Alajos harmóniumon működött közre, Párkányi Norbert felolvasott, eljátszották a Nyomdahiba c. bohózatot, a táncnál pedig Lencse cigány húzta a talpalávalót. Szintén 1905 júliusában zenés összejövetelt tartottak Hoffer József vendéglőjében, abból az alkalomból, hogy új székházukat megnyitották /helye ismeretlen/. Dr. Markovits Bálint plébános, egyházi elnök mondta a megnyitó szövegét. Kezdettől fogva megemlékeztek az egyleti tagok a nemzeti ünnepekről. Így volt ez 1905. október 8-án is, amikor az aradi tizenhármak emlékére jöttek össze.

Az 1906. január 14-i évi rendes közgyűlés, amelyet dr.Markovits Bálint és Hudicsek Alajos vezetett le, új megbízottakat választott az alábbiak személyében: 2. elnök Munkácsy György porvai plébános, pénztáros Kratochwill Béla, jegyző és titkár Vízer Gábor, könyvtáros Vízer Móric, dékán Lambert János, 2. dékán Megáll Gyula. Ugyanők tervbe vették egy februári mulatság megrendezését, melyet a vigalmi bizottság szervez meg a kávéház termeiben. 1906. március 18-án, Szent József napján - aki az egylet védőszentje volt - ünnepélyt tartottak, melyet közös szentmise előzött meg. Ez az ünnepi megemlékezés egyébként minden évben visszatérő programja volt a legényegyletnek.

Rendszeresen szerepeltek színdarabok előadásával is.

1908 februárjában szintén farsangi estélyt rendeztek, a zenét Lencse Elizeus és bandája játszotta. Előtte azonban még megemlékeztek Adolf Kolpingról, a mozgalom alapítójáról, elveiről, a vallásról és erkölcsről, munkásságról és szorgalomról, egységről és szeretetről, vidámságról és tréfáról.

1909 szeptemberétől dr.Láng Ince lett az egyházi elnök. Ezen a télen vetített képekkel színesített előadásokat hallgathattak az érdeklődők az egyletben /pl. Cséplő Pál olaszországi műemlékeket mutatott be/.

1910. január 12-én a zirciek csatlakoztak a Legényegyletek Országos Szövetségéhez és ezután már tagdíjat is fizettek.

Az első jegyzőkönyv 1910. február 2-án íródott a 10. rendes közgyűlésről. Egyházi elnök ekkor: dr.Magyarász Bálint, őt váltotta Láng Ince dr. Titkár Viner Gábor. Tagság összlétszáma 116 fő. A legényegylet tartott évenként évet záró rendes közgyűlést, több választmányi gyűlést, szükség szerint rendkívüli gyűlést.

A legényegylet felépítése:

  1. Pártolótagok
  2. Rendes tagok
  3. Alapítótagok
  4. Tiszti kar: a felsorolt három tagságból választatott ki.

Volt elnökség, választmányi tagok, póttagok.

Az elnökség felépítése:

Az egylet pártfogását az apát úr őméltósága vállalta felkérésre.

Választottak: egyházi elnököt, világi elnököt, pénztárost, jegyzőt, dékánt, könyvtárost, házgondnokot, szükség szerint intézkedéshez bizottsági tagokat.

1910-ben a 10. évfordulóra egy díszes egyleti zászlót rendelnek 450 koronáért. Ipari kiállítást szerveznek, melyen 47 iparos kiállító 30 iparág mestermunkáit mutatta be. A kiállítást két nap alatt 707 látogató tekintette meg.

A zászló felszentelését és az ipari kiállítás megnyitását augusztus 20-án ejtették meg. A kiállítás 2 napig tartott. Belépési díj a kiállításra első nap 50 fillér, második nap 20 fillér. A befolyt összeget a házalapra és a ház bérleti díjára fordították.

Az 1911. február 2-án megtartott évi rendes közgyűlésen összesen 116 tagot regisztráltak. Könyvtáruk 650 kötetet tartalmazott, kötött és fűzött formában. A tisztikar összetétele a következő volt: 2. egyházi elnök Bosnyák Pongrácz, világi elnök Holló Antal, titkár Vízer Móric, pénztárnok Károlyi János, könyvtárnok Kaufmann Imre, 2. könyvtárnok Neuhauzer György, 1. és 2. dékán Márhoffer Miklós és Kaufmann József.

Az 1911. december 10-i választmányi ülésen felvetették, hogy több könyvüket köttetni kellene, de várják meg, amíg a helyi nyomdában elkészül a könyvkötő berendezés, és akkor ott végeztessék el a munkát.

1912 őszén változott a vezetés, dr.Magyarász Ferenc lett az egyházi elnök, aki egyúttal a vigalmi bizottságot is vezette.

1913 novemberében az egyleti otthon egy szobáját átengedték tanoncotthon céljaira, remélve, hogy a fiatalok így minél előbb megismerik és megkedvelik az egyleti életformát. Decemberben pedig nagyszabású ünnepséget rendeztek Adolf Kolping születésének 100. évfordulója tiszteletére.

1914 júniusában sportcsapatot alakítottak, ennek tagjait főleg a futball vonzotta. A sportfelszerelést megveszik, de a tagoknak ki kell fizetni. Felkérik a jelen levő Kazsay György urat a csapat technikai vezetésére és oktatására.

Ezután hosszú szünet következett - kitört az I. Világháború, majd az azt követő események miatt szünetelt az egyleti élet. A legényegylet az első világháború előtti utolsó jegyzőkönyvét 1914. év június hó 18-án jegyezte fel, még az özv. Punk Ferencnétől bérelt Kossuth L. utcai egyesületi helyiségében. Közben eltelt hét év. Valószínű, hogy akik a háború sodrába nem keveredtek bele, és az 1918, 1919, 1920-as évek viharát átvészelve itthon tudtak maradni, azok azért lélekben, tudatban folytatták az egyleti életet, de gyakorlatban a háború előtti évekhez hasonlóan nem tudtak tevékenykedni. Csak 1921 januárjától vannak ismét adataink a legényegyletről.

Két világháború között

Tehát 1921. február 23-án rendkívüli választmányi ülést tartottak, melyen kijelölték a programokat, foglalkozásokat. Kedden könyvtári nap volt, péntekenként előadásokat, felolvasásokat hallgattak, vasárnaponként pedig a szórakozásé volt a központi szerep.

Úgy is felfoghatjuk, hogy folytatták az 1900. évben megkezdett legényegyleti életet, de úgy is gondolhatjuk, hogy újból alakult meg az egylet a régi tagokból. A rendkívüli közgyűlésen megjelentek 37-en. Dr. Magyarász Ferenc 1914-ben volt egyházi elnök nem volt jelen. Közülük 1914-ben a volt egyleti titkár, Wéber József úr, Holly Antal világi elnök úr távolléte miatt megnyitja a gyűlést. Felkéri Kaufmann Antal urat korelnöknek a gyűlés levezetésére. Kaufmann Antal úr korelnök üdvözli a megjelenteket és átadja a szót Wéber Józsefnek, aki röviden ismerteti a legényegylet életre hívását, a régebbi választmányi és tiszti kar álláspontját. Megállapítják, hogy a katolikus legényegylet sem közgyűlési, sem pedig belügyminiszteri rendelettel feloszlatva nem lett.

A hét évi kényszerszünet előttről megmaradt vezetőség jogosult a kezdeményező lépéseket megtenni a legényegylet újraindítása végett. Wéber József úr, volt egyleti titkár indítványozza, hogy először válasszanak egyházi elnököt. A gyűlés egyhangúlag a jelen lévő dr. Várkonyi Fidél zirci plébános urat választotta egyházi elnökké. Az elnök megköszöni megválasztását és a tagság bizalmát. Biztosítja a jelenlévőket, hogy minden tőle telhetőt megtesz a legényegylet további jó működéséért, a fiatalság neveléséért. Szent Józsefnek, az egyesület védnökének pártfogásába ajánlja az egyesületet.

Indítványára a gyűlés megválasztja vezetőségét. Egyházi elnök: dr. Várkonyi Fidél plébános úr. Világi elnök: Drkosch Adolf úr. Pénztáros: Xeravits József úr. Jegyző (titkár): Wéber József úr. Helyettes jegyző: Kaufmann József úr. Könyvtáros: Holly Emil úr. Helyettes könyvtáros: Punk János úr. Dékán: Kaufmann István úr. Igazgató választmányi rendes tagoknak a pártolótagok sorából: Scherer János, Károlyi János, Brüchner Károly, Kersch Károly. Póttagoknak: Pacher Vilmos, Stolcz Ödön urakat, a rendes tagok sorából: Hebling Sándort, ifj. Wizer Józsefet választották meg.

Még így is csonka a választmány. Több kell. Pártolótagnak önállóan, saját elhatározásból sokan jelentkeztek. Megállapították a tagsági díjak fizetését is. Míg 1910-ben a rendes tagok 35 fillért fizettek, addig most 1921-től már havonta 10 koronát. A pártolótagok évi 40 korona tagsági díjat fizetnek. Szülő László pártolótag indítványozza, hogy az egyesület vegyen fel tagjai közé nem katolikus keresztény ifjakat is. Mivel a szabályzat kimondja, hogy csak katolikus tagokat lehet felvenni, így az indítványt elutasítják. Elég gyenge a pénzügyi ellátása is a legényegyletnek a hosszú kényszerszünet után.

1921. február 3-án rendkívüli választmányi gyűlésen beszámoltatták Czobor Béla urat, a volt pénztárnokot a vagyoni helyzetről. A pénztárnok ismerteti, hogy a bevétel 1914-ben 120 korona 57 fillér, a kiadás 128 korona 50 fillér. Túlfizetés 7 korona 93 fillér. A túlfizetés visszaadásáról lemond az egylet javára. Ismerteti továbbá, hogy 1000 korona hadi kölcsön lett jegyezve. További gond, hogy a hosszú állásidő alatt leromlottak a volt helyiség berendezései is, ezért javításra szorulnak. A bútorzat rendbehozatalát a tagság vállalta. Azért meglepetések is érik a szegényesen újrakezdő legényegylet tagságát. Az egyházi elnök bemutatja a Zirc vidéki takarékpénztár betétkönyvét, melybe 118 korona 60 fillér van elhelyezve. Ezután megköszöni Czobor Béla volt pénztáros fáradozását, amiért a viharos időkben vigyázott a vagyonra. Hebling Sándor bejelenti, hogy az egyesület javára rendezett mulatságból a sportegyesület pénztáránál 843 korona tőkéje van, mely bármikor átvehető. Megbízzák Xeravits József úr pénztárost a 843 korona átvételére. Megkezdődött a tagok toborzása is.

A legényegylet hivatalos működése újból 1921. év február 15-én veszi kezdetét. Új helyre költöztek, mivel dr. Békefi Remig apát az egylet rendelkezésére bocsájtotta a volt vörösőr szobát. Sőt, támogatásának jeleként még annak fűtéséhez anyagilag is hozzájárult. Ezután már a tagtoborzással is szép eredményt ért el a választmány. Rendes tagnak 64 fő jelentkezett, ebből 25 fő közben más ok miatt visszalépett. Maradt 39 fő. Pártolótagnak 141 fő jelentkezett. Szabó Ottmár mint alapítótag 300 koronát adományozott az egyesületnek.

Az otthon ünnepélyes megnyitására 1922. január 6-án került sor, amikor az Ami fenntart minket c. színdarabot is előadták. Az alább felsorolt személyek vették át az egylet vezetését: egyházi elnök dr.Horváth Szaléz, világi elnök Wolf János, pénztárnok Xeravits József, 1. és 2. jegyző Wéber József és Piedl András, könyvtárnok Neuhauser György, 1. és 2. dékán ifj.Vízer József és Szita László.

Ház- és sportszabályzatot állítottak össze a játékok zavartalan biztosítására. A jegyzőkönyv szerint a szabályzat betartását, betartatását mindenkivel szemben nagyon szigorúan megkövetelték. Kaufmann István sportintéző 1922. március 14-én sportpálya létesítése céljára egy kérvényt a községi elöljárósághoz elküldött további intézkedés végett.

Felszerelték a legényegyleti helyiséget biliárdjátékkal, kártya- és sakkjátékkal, batyuzójátékkal stb. Könyveket vásároltak, folyóiratokat rendeltek meg. Sokat ajándékba kaptak nagyméltóságú személyektől. Könyvállványt készítettek a helyiségbe. Felszerelték különböző nagyságú petróleumlámpákkal, asztalokkal, székekkel. 1922. július 23-án Wizer József úr dékán örömmel jelenti, hogy az egyesület fejlesztésére Walla Ferenc földbirtokos a tündéri agyagipargyár termékeiből ajándékozott egy darab korsót és négy darab ivópoharat. Hamutartókat is vásároltak az asztalokra. Teljes sportfelszereléssel látták el a sport minden működő csapatát. Az 1922. évi pénzügyi beszámolóból látszik, hogy az egyesület jól gazdálkodott.

Xeravits József ismerteti a pénzügyi elszámolást.

Bevétel: 102 486 korona 57 fillér. Kiadás: 100 897 korona 82 fillér. Maradvány: 1588 korona 75 fillér. A sportpénztárnak Udvardy Antal úr jelenti, hogy sportjátékokból: Bevétel: 59 044 korona. Kiadás: 54 944 korona. Maradvány: 4100 korona.

Többszöri próbálkozás után, a sok év elmúltával, végre 1923. március 1-jén a tagok közül alakult dalárda is megkezdte működését Létray Gyula kántortanító vezetésével. Csak nagyon kevesen jelentkeztek. Azért 1923. július 15-én már 12 tagja van a dalárdának.

Jelentős dátum Zirc életében és a legényegylet működésében, a sport további menetében 1923. március 25-e. Főleg a legényegylet vezetőségének kezdeményezésére 1923. március 25-én, vasárnap, megalakult a Zirci Sportegylet, amely a sport minden ágának művelését tűzte ki célul. Az egyházi elnök javaslatára ezután a legényegylet tagjai is a Zirci Sportegylet vezetése alatt sportolnak. A sportfelszerelést a legényegylet hajlandó átadni, ha megkeresés érkezik ez iránt. A volt sportszakosztály készpénzét pedig beutalják a legényegyleti pénztárba. Dr. Horváth Szaléz főtisztelendő úr, egyházi elnök indítványozza, hogy az egylet létesítsen a kebelében Kezdő Iparosok Alapját, hogy azáltal az egylet tagjait józan takarékosságra és a jövőjükre való gondolkodásra szoktassák. Célja a kezdő iparosoknak önállósulásuk alkalmával pénzbeni vagy természetbeni támogatást nyújtani. Kasper József úr világi elnök a zirci középiskola ügyét ajánlja a választmánynak. Rendkívül fontos, hogy minél előbb a megvalósulás stádiumában jusson. Sajnos elég soká váratott magára a megvalósulás.

Alakítottak egy sport intézőbizottságot is, melynek tagjai Kaufmann István, Udvardy Antal és Pacher Lajos. Megállapodtak, hogy minden szerdán ismeretterjesztő előadást rendeznek. 1922 tavaszán egyébként öt ilyen jellegű rendezvény volt:

  • 1922. március 13. - dr.Horváth Szaléz: Bűnbánat az ősegyházban. A régi keresztények élete.
  • 1922. március 15. - F. Zalai Mihály: Petőfi Sándor élete és művészete.
  • 1922. március 26-27. - Mészáros Gellért: Jókai Mór
  • 1922. április 2. - Varga Virgil: Az anyag megmaradásának, az energia megmaradásának és átváltozásának törvénye.

1923-ból ismerjük a fizetendő tagdíjak összegét, vagyis rendes tagoknak havi 40, pártolóknak 60, alapítóknak pedig egyszer s mindenkorra 1000 koronát kellett fizetni. Elhatározták, hogy bevezetik az ún. hétfői estéket, amikor ismeretterjesztő előadások mellett énekek, felolvasások, szavalatok hangzanak majd el. Szintén fontos esemény volt 1923-ban, hogy március 25-én megalakult az önálló Zirci Sportegylet a legényegyletiek aktív támogatásával. Létrehoztak egy alapot a kezdő iparosok megsegítésére. Kezdeményezték, hogy az egylet is támogassa középiskola létesítését Zircen, s Kasper József világi elnök javaslatára különbizottságot alakítottak e célból. Az év említésre méltó kultúrprogramjai a következők voltak: február 12-én a Tolonc c. népszínmű bemutatója, november 25-én táncmulatság, december 16-án Petőfi ünnepély, 31-én szilveszteri est. Ezek mellett természetesen lezajlottak a március 15-i forradalom és a Szent József nap ünnepi megemlékezései is. Pontos szerepük volt immár a rendszeresen megtartott húsvét előtti lelkigyakorlatoknak.

1924 folyamán nyolc hétfői estélyt tartottak, ahol többek között az elektromossággal, a csillagos éggel, a repülőgépekkel és Zirc földrajzával ismerkedhetett meg a hallgatóság. Két színielőadás is volt, a Molnár és gyermeke valamint a Szent Péter esernyője c. darabok kerültek színre. Nagyot léptek előre a színvonalas ismeretterjesztő előadások ügyében, mivel sikerült egy jó minőségű vetítőgépet vásárolniuk. Dr. Horváth Szaléz 1924. március 5-én javaslatot tett egy vetítőgép beszerzésére, mivel anyagilag nem úgy állt az egylet, hogy saját erőből meg tudná vásárolni. Így segítségükre siettek nemes lelkű férfiúk, kik a vetítőgép árát 5 000 000 (ötmillió) koronát kamatmentes kölcsönként az egylet vezetőségének részére biztosították. A ciszterci rend tagjai előlegezték meg az egyletnek azzal a feltétellel, hogy a visszafizetést apránként, a megtartott előadások bevételeiből fedezzék. Az adományozók a következők voltak: Szabó Otmár, Neuhold Özséb, dr. Horváth Szaléz, dr. Horváth Konstantin, Mészáros Ervin és dr.Sántha Olivér.

1924. május 21-én dr. Békefi Remig József apát úr 66 évesen elhunyt. A legényegyletnek 12 éven át volt védnöke. Emlékét jegyzőkönyvileg örökítették meg. Temetésén az egyleti tagok mint rendezők vettek részt.

1924. július 8-án a választmány tagjai tisztelegtek az újonnan (megválasztott) kinevezett dr. Werner Adolf apát úrnál. Kérték pártfogását a legényegylet felett. Őméltósága a kérésnek eleget tett, vállalta a pártolást. 1924. augusztus 15-én a búcsú napján a Punk-féle vendéglőben tartott mulatság bevételeiről és kiadásairól Piedl András vigalmi elnök számolt be.

Összbevétel: 2 940 000 korona Kiadás: 1 782 400 korona Tiszta jövedelem: 1 157 600 korona. Jól szervezett mulatság volt. Kellett a pénz az új, elképzelt székház építéséhez.

1924. decemberben megérkezett az előzőleg megrendelt vetítőgép is. Felújították a berendezési tárgyakat, játékokat. Egymillió háromszázezer koronába került a biliárdasztal huzatolása, felújítása.

1924-ben már a dalárda is 36 tagot számlál. Mihalik János jelenti az 1924. évről

Áthozat 1923. évről: 377 860 korona 26 fillér

Bevétel 1924 év/1925 1/4 év: 12 935 099 korona 74 fillér

Kiadás: 11 132 960 korona

Maradvány: 13 312 960 korona 00 fillér

Kiadás: 11 132 960 korona 00 fillér

Maradvány: 2 180 000 korona 00 fillér

Önállóan, amit kerestek, abból gazdálkodtak.

1925-ben lett volna 25 éves jubileuma a legényegyletnek, de az akkori nehéz gazdasági viszonyokra hivatkozva elhalasztották 30 évesre.

Az 1925. év munkájának értékelését 1926. év január 31-én tartották meg az évi rendes közgyűlésen. 25 év telt el a legényegylet életéből. Időközben több alapszabály elavult, módosításra, kiegészítésre, törlésre szorult. Ilyen volt pl. a tagsági díjak fizetéséről szóló alapszabály módosítása az akkori gazdasági viszonyokhoz viszonyítva. Korona helyett ezután pengőben számolták a tagdíjat.

A rendes tagok évi 6 pengőt (havi 50 fillér), az alapítótagok évi 100 pengőt, a pártolótagok évi 2 pengőt fizetnek. A létszám 1925-ben: alapítótagok: 8 fő, rendes tag: 45 fő, pártolótag: 100 fő volt.

Még egy lényeges módosítást hoztak (szavaztak) meg a záró közgyűlésen. A veszprémi főr. káptalan kifejezés helyett a zirci apátság kifejezést ajánlották. Így tartották helyesnek, hiszen az a következőre vonatkozik: ha az egylet feloszlása közgyűlésileg kimondatnék, az egylet vagyona a zirci apátság gondviselésére bízandó, ki azt gyümölcsözőleg kezeli mindaddig, amíg egy hasoncélú egylet létesül. Ezeken kívül még több alapszabályt módosítottak. Minden változást felterjesztettek a Magyar Királyi Belügyminisztériumhoz jóváhagyás végett.

A közgyűlésen beszámoltatták a tisztségviselőket is. Pl.: Amberg József úr dékán jelenti a tagságnak, hogy a helyiségben a színpadot Holly Emil, Vízer József, Lambert István urak készítették el ingyen, ezért jegyzőkönyvileg köszönetét fejezi ki a tagság nevében.

Tell Mihály úr könyvtáros a következőt olvassa fel: A könyvtár állománya 472 kötet. Ebből 19 darab hitbuzgalmi, 163 darab ismeretterjesztő, 237 darab regény és elbeszélés, 63 kötet költemény és színmű, valamint sok a folyóirat, amelyek közül válogathat az olvasni vágyó személy.

Szülő László úr pénztáros a következőket jelenti az 1925. évi pénzügyi bevételről és kiadásról


Bevétel (korona)
1. Áthozat 1924. évről 1 640 000
2. Rendes tagsági díjakból 1 642 000
3. Pártolótagsági díjakból 2 445 300
4. Színielőadásokból 4 819 100
5. Testvéri egylet vendégszereplésből 7 845 000
6. Játékdíjakból 2 464 400
7. Táncmulatságból 11 850 050
8. Egyleti jelvények eladásából  2 930 000
9. Ház építése 7 331 689
10. Levelezőlapokból 644 000
11. Egyebekből 1 043 311
Összes bevétel: 44 474 850

 


Kiadás (korona)
1. Házmester fizetése 600 000
2. Szövetségi díj 300 000
3. Tűzifára 1 913 200
4. Színpadi felszerelésre 418 400
5. Dobogó vásárlás (1 db) 321 500
6. Új székek vásárlása (8 db) 200 000
7. Bútorjavításra 200 000
8. Apróbb ingóságra 87 300
9. Folyóiratokra 290 000
10. Jelvényekre 2 600 000
11. Biliárdkellékekre 305 500
12. Házépítésre 15 751 462
13. Levelezésre 966 000
14. Nyomdára 574 200
15. Színpadokra 5 140 000
16. Táncmulatságra 7 159 300
17. Kölcsön-visszafizetésre 2 250 000
18. Játékkártyára 100 000
19. Egyebekre 958 385
Összes kiadás:  40 135 247


Összes bevétel: 44 474 850
Összes kiadás:  40 135 247
Maradvány: 4 339 603

A székház ugyan még nem épült ez időben, de az előkészületek is már sok pénzbe kerültek.

A záróközgyűlés utolsó szakasza a tisztikar megválasztása volt 1926. évre.

Név szerint:

Egyházi elnök. dr. Horváth Szaléz főtisztelendő úr. Világi elnök: Kasper József úr, kőműves és ácsmester. Pénztáros: Szülő Endre úr. Jegyző (dékán): Vízer Endre úr. Könyvtáros: Vízer József úr. Segédkönyvtáros: Drkosch Sándor úr. Választmányi tagok: Piedl András, Holly Emil, Kauffmann István, iíj. Stein Ferenc, Szita László, Oremusz József. Tell Mihály, Georgi László urak.

Póttagok: Szemmelveisz Gottfried, Punk János, Pinke Ferenc, Deis József urak.

Az évet záró közgyűlésen részt vett dr. Werner Adolf apát úr mint pártfogó és dr. Lang Ince főiskolai tanár, aki 1910-ben egyházi elnöke volt az egyletnek. Most is Isten segítségét kérte az egylet elé kitűzött célok megvalósítása, főleg az egyleti székház építésével kapcsolatban.

1927 júniusára elkészült az új egyleti székház nagyterme, 1928. október 14-én tartott ülésen már kitűzték a székház ünnepélyes felavató napját. Az egyházi elnök, dr. Horváth Szaléz 1928. november 18-át ajánlja. A tagság egyhangúlag elfogadja a kitűzött napot az avatás napjának. Hogy az avatáskor hiba ne csússzon be, hét bizottságot állított fel az egyházi elnök, mely 8—12 személyből állott.

A bizottságok a következők:

  1. Propagandabizottság, elnöke: dr. Horváth Szaléz egyházi elnök
  2. Élelmezési bizottság, elnöke: Kersch Károly m.
  3. Elszállásolási bizottság, elnöke: Szülő László m.
  4. Teremberendezési bizottság, elnöke Wenhauser György m.
  5. Éttermi bizottság, elnöke: Szita László m.
  6. Színügyi bizottság, elnöke: Udvardy Antal m.
  7. Fogadóbizottság, elnöke: Kasper József m.

A bizottságok munkájukról minden vasárnap délután beszámoltak az egyházi elnöknek. Közben eltávozott négy fő vigalmi bizottsági tag, helyükbe a következő tagokat választották: Drkosch Sándor, Wágner Mihály, Benis András és Dobos János urakat. A hibátlan előkészítés és többszöri megbeszélés után elérkezett a nagyon várt nap, 1928. november 18.

Az alakulás óta a legényegylet életében még ilyen nagy ünnepség nem volt, mint ez a november 18-i díszközgyűlés. Jelen van sok meghívott előkelőség, pl.: Rott Nándor dr. veszprémi püspök, Virág Ferenc pécsi püspök, a katolikus legényegyletek országos püspök elnöke, Strausz Antal veszprémi kanonok, Pintér József, a Budapesti Központi Legényegylet másodelnöke, Gubicza Ferenc orsz. képviselő, Zalai Mihály alperjel, a zirci apátság meghívottai, Kasper József világi elnök és vele a tagság is. Dr. Horváth Szaléz egyházi elnök. Zirc polgárai. Más egyletek küldöttei zászló alatt.

Az avatás tiszteletére a nagymisét Rott Nándor dr. veszprémi püspök tartja fényes segédlettel. Dr. Werner Adolf zirci apát úr beteg volt, gyengélkedett, ezért helyette az ő megbízásából a székházat Zalai Mihály alperjel áldotta meg, mely után kezdetét vette a székház zsúfoltságig megtelt nagytermében a díszközgyűlés. Először a legényegyleti dalárda énekelte a legényegyleti jeligét: Isten áldja a tisztes ipart!, majd dr. Horváth Szaléz egyházi elnök nyitotta meg az ünnepséget. Méltatta a 28 év eltelt munkáját. Köszönetet mondott az egylet vezetőinek, tagságának és mindazoknak, akik segítették a székház felépítését. Utána Virág Ferenc pécsi püspök országos egyleti elnök mondott hosszú ünnepi beszédet. Dr. Rott Nándor veszprémi püspök örömének adott kifejezést, hogy legényegyleti, családi otthon létesült a katolikus ifjúság számára. Püspök úr után Kasper József világi elnök építőmester mondott zárszót. Megköszönte mindenki segítőkész munkáját. Az ünnepség a dalárda énekével ért véget, majd díszebéd következett az apátságnál. Délután színielőadás, este pedig táncmulatsággal folytatták az ünneplést.

Az 1928. december 28-i ülésen megállapították a játékdíjakat. Pl.: a biliárdjáték percenként 1 fillér, minden kiugrás 2 fillér. Kártyapénz: partin és személyenként 6 fillér. Sakkjáték: játszmánként és személyenként 4 fillér. Dominójáték: 1 fillér kockánként. Több neves közreműködő nevét márványtáblába vésve örökítették meg, melyet jelenleg az apátság zárt folyosóján őriznek.

1929. október 15-én a nagytermet Becskeházi Becske Zoltán 5 évre vette bérbe mozielőadások céljára. 600 pengő évi bérleti díjat és 270 pengő villanyáram-használati díjat fizet. Az udvaron levő kutat is ő hozatta rendbe.

A legényegylet ettől kezdve folyamatosan végezte kulturális, nevelő munkáját és a közönség szórakoztatását.

1931. említésre méltó rendezvénye volt Masszi József tanító sorozata a könyvvitelről és az árkalkulációról. A továbbképző előadásokon sokan vettek részt.

1932-ben nagy sikerű iparkiállítást rendeztek az egylet termeiben, magas volt a résztvevők száma.

1934-ben Székely Artúr, 1935-től pedig Cser Cézár látta el az egyházi elnök tisztjét. Az addig évről-évre halogatott építési kölcsönt nem kellett visszafizetniük, mivel az állam segélyre változtatta át. Nagy tehertől mentesült az egylet ezáltal. 1934-ből származik az a hír is, miszerint az egyleti tagok szakcsoportokat alakítottak a szakismeretekben való előrehaladás céljából. A következő "céhek" jöttek létre /a felsorolás vezetőjüket is jelzi/: szabók - Xeravits József, cipészek - Piedl András, asztalosok - ifj. Lambert István, építőmunkások - Kasper József, vasmunkások - Ivanyics Pál, Wolf Károly, Nesztinger Vilmos, zenekedvelők, zeneértők - Nyári Gyula.

Az 1936-os jegyzőkönyvek érdekes javaslatokat tartalmaztak arra nézve, hogy célszerű lenne valamennyi zirci egyesület könyvtárát felmérni és az eredményt egy közös prospektusban megjelentetni. 1936-ban egyébként minden héten tartottak közművelődési előadásokat. Február 11-én például Ott Lajos beszélt a jellem és a világnézet kialakulásáról, március 12-én pedig Tomai Károly a villamosságról és a rádióról.

1937-től kezdve a jegyzőkönyv egyre inkább csak az ülések személyi módosításait, a szavazások eredményeit tartalmazza, nem tér ki az események ismertetésére. A Zirc és Vidékében is mind kevesebb híradás jelent meg az egyletről.

II. világháború időszaka:

1940. november 10-én még műsoros erdélyi estet rendeztek, melyen szinte valamennyi zirci egylet, szervezet részt vett a házigazdák mellett /Cecilia énekkar, leventék, gazdaifjak stb./

1942. november 29-én egyházközségi sajtóünnepélyt- és legényegyleti sajtókiállítást rendeztek, valamint vásárt. Sajnos ez az időszak már a II. világháború sodrában volt, így nagy akadályokba ütközött az addig jól működő legényegylet. 1944-ben egyéb célokra igénybe vették az egyleti helyiségeket a községi iktatókönyv bejegyzése szerint. Ahogy Kukoda Miklós egyházi elnök, Scherer Endre világi elnök leírja, egy időre a német katonák foglalják el az épületet, majd a nyilas pártvezetőség akadályozta működésüket. Tönkretették a ház berendezéseit. 1945. augusztus 13-án Kukoda Miklós egyházi elnök bejelenti, hogy az egylet két helyiségét szombat és vasárnap (ünnepnapokon) az orosz parancsnokságnak kell átadni, a többi helyiséget az egylet továbbra is használhatja.

Az egyesület a belügyminiszter úr felé írásban leigazolta magát, hogy a vezetőség és a tagok között nyilas, volksbund vagy hasonló állású egyén nincs és nem is volt. Mindennemű politikai párttól elhatárolja magát, de hajlandó együtt működni a régi alapok figyelembevételével.

Az egyesület a Magyar-orosz közművelődési társaságnak működéséhez helyiséget bocsát rendelkezésre. A sokgyermekes anyák részére a gyűjtést az egyleti tagok végzik.

1946-ban az egyesület tagjaival Varga Gyula jegyző úr ismerteti a község időszerű szociális problémáit. Varga Gyula jegyző úr felkéri a választmányt, hogy a legényegylet is a lehetőségéhez képest járuljon hozzá a községi gyermekétkeztetési akcióhoz. Elhatározták, hogy színielőadást tartanak, természetbeni belépődíjat szednek és a befolyt mennyiséget a gyermekétkeztetési akció javára felajánlják.

Az utolsó jegyzőkönyv 1946. március 22-én készült, mely ülésen még részt vettek: Kukoda Miklós egyházi elnök, Scherer Endre világi elnök, Link Lajos, Szirbek Mihály, Szeitl István, Stumpf János, Szegvári István, Kirschtener Mihály, Aschenbrenner Ernő, Hack János, Link Frigyes és Szalcer Rudolf választmányi tagok. Vezetőség: Kukoda Miklós egyházi elnök, Scherer Endre világi elnök, Link Frigyes pénztáros, Hack János dékán. A pénztárkönyv átvizsgálására Szirbek Mihály és Szegvári István urakat kérték fel, kik az átvizsgálás után a következőt jelentik: Bevétel: 11 745 190 pengő 80 fillér. Kiadás: 5 308 754 pengő 57 fillér. Maradvány: 6 436 436 pengő 23 fillér. A választmány a jelentést tudomásul vette.

Miután a március havi villanyszámla összege oly nagy, hogy az egyévi bruttó bevétel nem fedezi azt, Scherer Endre világi elnök javaslatára a hiányzó összeget önkéntes adományok útján fedezzük. Erre a célra Scherer Endre hárommillió pengőt, a Római Katolikus Plébánia kettőmillió pengőt, Kirschtener Mihály egymillió pengőt, Link Frigyes háromszázezer pengőt, Hock János ötszázezer pengőt ajánlott fel a villanyszámla kifizetésére.

Az ezt követő időszakban országosan nemkívánatossá vált a mozgalom, s így elsorvadt a zirci legényegyleti élet is.

Székházuk építésének története:

Mint fenntiekből kiderül, a legényegyletnek megalakulásakor és a rá következő években sem volt saját egyleti háza. Ezért magánházakban, kocsmahelyiségekben kellett meghúzódnia és működését folytatni.

A vezetőségben és a tagokban azonban, kezdettől fogva megvolt az akarat és a vágy, hogy saját egyesületi házat szerezzenek, mely igazi családi otthonává legyen a tagoknak, amelyben még intenzívebben szolgálhatják a legényegylet magasztos célját.

1910-ben elkezdtek egy házalapra tőkét gyűjteni, amely szépen gyarapodott. 867 korona gyűlt össze. Az egyházi elnök Lang Ince dr. előterjeszti, hogy már több lakás ajánltatott az egyletnek, de olyan megfelelőt, mint a Kossuth Lajos utcában, a Punk-féle házban van, nem talált. Beszélt is már a tulajdonosnővel, aki hajlandó a legényegylet részére a lakást kiadni. Az 1910. március 7-én kiküldött szűkebb körű rendkívüli ülésen szerződést kötnek a legényegyleti lakáson özvegy Punk Ferencnével a Kossuth utcai lakásra 750 korona évi bérért. A legényegyleti ház ünnepélyes megnyitása: 1910. április 17. 1910. március 20-án a legényegyleti választmányi ülést már az új helyiségben tartották. Mivel a házrész több helyiségből állt, határozatot hoztak a nem használt helyiségek bérbeadásáról. A különálló lakást 1 konyha, 1 szoba, lakatosműhely, és a fennmaradt kertet Bélán József 200& koronáért kivette bérbe. A különbejáratú szobát Holly Antal veszi bérbe 160 koronáért. A padlás-bérbeadás ügyében Holly Antal Kiss József gőzmalmi üzletvezetővel beszél.

Az 1911. február 2-án a házalapra 1553 korona 88 fillér állt rendelkezésre. Holly Antal 1913. október 1-jével felmondja a bérleti díjat a különbejáratú szobára. Az elnök célszerűnek tartaná, ha az egylet a visszaadott helyiségben tanoncotthont létesítene, hogy a tanonc a szabadidejét ne az utcán töltse, hanem az otthonban, és így hozzászokjék az egyleti élethez.

Az egyházi elnök, dr. Magyarász Ferenc felhívására a rendkívüli gyűlés 1913. szeptember 8-án kimondja, hogy a Holly úr által visszaadott lakást tanoncotthon részére átengedi, de a felügyeletet magának fenntartja. A tanoncotthon működtetésére szabályzatot állítanak össze. Az otthont a legényegylet által választott tisztikar vezeti, és látja el a vasárnapi ügyeleteket. A tanoncotthon tagjaira havi 10 fillér tagdíjbefizetés kötelező.

A tanoncotthon ünnepélyes megnyitása november 5-én volt.

Az 1914. március 22-én tartandó választmányi gyűlésen Czobor Béla mint elnöki megbízott jelenti, hogy Grottó Móric zirci lakos az egyesülettel egy házban lévő Weisz-féle üzlethelyiség bérbevétele végett a háztulajdonossal érintkezésbe lépett, s a bérbevett helyiséget ezután szívesen felcserélné a tanoncotthon helyiségével. Az ajánlott csere a felügyelet szempontjából az egyesületre nézve kedvezőnek bizonyult. A választmány a csere elfogadását helyesli.

A házalapra eddig gyűjtögetett pénzüket az első világháború hadisegély formájában elvitte, fel kellett ajánlani.

Az egylet világháború utáni ünnepélyes megnyitása 1921. március 20-án volt. Hogy hol, mely helyiségben volt az ünnepélyes megnyitás, arra nincs utalás. Valószínűleg a Hattyú szálló éttermében vagy a Punknétól bérelt régi helyiségben.

1921. március 7-én az egyházi elnök, dr. Várkonyi Fidél örömteli bejelentést tett a választmánynak és a jelen lévő egyesületi tagoknak. Őméltósága Békefi Remig József apát úr a vöröskatonák által 1919-ben elfoglalt helyiséget, a volt „vörösőr szobát" legényegyleti helyiségnek felajánlja. A helyiségbe új kályhát állíttat fel, és 2 méter tűzifát ajándékozott a fűtésre.

A választmány hálás köszönetét fejezte ki az apát úrnak. Kérdés: hogy hol volt a vörösőr szoba? Erre Lőrinc Árpád apátsági intéző adta a következő választ. Emlékezése szerint a volt cserkészotthon helyisége volt a vörösőr szoba. Az utca felé még egy ajtót is nyitottak, hogy könnyebbé tegyék a megközelítését. Az apát úr által adományozott helyiséget 1921 márciusától decemberéig kiürítették, majd teljesen kész állapotba hozták. A tagok társadalmi és kedvezményes munkabérért végezték a munkát. Említésre méltó Udvardy Antal úr festő, aki ingyen festette ki a helyiséget, és a sportcsapat részére ingyen plakátokat festett. Tell Mihály és Amberg Ferenc urak, akik a tűzifát kedvezményesen fűrészelték fel. Lambert István úr a tűzifa beszállításával járult hozzá az egyesület anyagi megerősítéséhez. Most már volt hová elhelyezni az előzőleg kijavított bútorzatot, és volt egy új helyiség, ahol folytathatták az egylethez méltó vallásos és hazafias nevelő munkát. Decemberben most már biztosan kijelölhették az új helyiség avatásának menetét és napját. Az avatásra díszes meghívót készítettek nyomdai úton, és osztották szét a tagság között, valamint a faluban a lakosság között. Vendégeket is hívtak.

A legényegylet új helyiségének, az 1919-ben volt vösörőr szobának (ma cserkészotthon) avatása 1922. január 6-án ünnepélyes keretek között zajlott le. A választmány Xeravits József úr pénztárnokot beszámoltatta az 1921. évi pénzgazdálkodásról. Jelenti, hogy 1921-ben rendes és pártolótag-díjakból, játékpénzből, táncmulatság és színielőadásból befolyt összesen 28 187 korona 43 fillér. Kiadás összesen 25 651 korona 86 fillér, maradvány 2535 korona 86 fillér. Kevés pénzüket az egyleti helyiség berendezésére és a sportjátékokra költötték.

Az 1922., 1923. év szinte építkezésmentes volt a legényegylet részéről.

1923. november 14-én az egyházi elnök, dr. Horváth Szaléz főtisztelendő úr jelentést tesz a tagoknak, hogy őméltósága dr. Békefi Remig József apát úr megint jótékonyságát ajánlotta fel az egylet részére. Az apátság saját költségére bevezettette a villanyt az egyleti helyiségbe. Jegyzőkönyvileg mondtak köszönetet érte.

1923. évi pénztári jelentés: Bevétel: 1 960 496 korona 26 fillér. Kiadás: 1 582 636 korona. Maradvány: 377 860 korona 26 fillér. Jól gazdálkodtak, takarékoskodtak a házalapra.

1924-ben az egyházi elnök indítványozta, hogy az egyleti helyiség fatüzelésű kályháját alakítsák át fűrészporos tüzelésűre, amivel Holly Emil urat bízták meg. Ő el is végezte a kályha átalakítását. Mivel a 25 éves jubileum idején, 1925-ben jelentős anyagi nehézségekkel küzdöttek, azért remélték hogy a harmincéves évfordulót saját egyleti otthonukban ünnepelhetik meg. Először 1925. március 15-én hangzott el egy olyan szó, melyből később valóság lett.

Kasper József úr világi elnök buzdítja is a tagokat összefogásra, és ő indítványozza egy kultúrpalota építését az összes egyesület egyesítése céljából. A választmány részletes program kidolgozására dr. Horváth Szaléz egyházi elnököt kéri fel. Ő egy bizottság választását javasolja az ügy kivitelezésére. A bizottságba dr. Horváth Szaléz, Kasper József, Piedl András, Szülő László, Kaufmann István, Amberg József, Holly Emil és Wéber János választatott meg. Más egyesületekből csak egy tag választható a bizottságba.

1925. április 13-án az egyházi elnök bejelenti a választmánynak, hogy az otthon építése céljából dr. Werner Adolf apát őméltóságához beadvánnyal fordult a házhelyért. Az apát úr két telket ajánlott fel. Az egyiket a Rákóczi téren, a fiúiskola és a Punk-féle vendéglő közt lévő kertnek egy részén. A másikat a Tó utcában a Fischl-féle kaszálót. Közben 1925. április 11-én már az apátság és a legényegylet megbízottjai helyszíni szemlét is tartottak a házhely kiválasztása végett. Először a Tó utcában a Fischl-féle kaszálóra esett a választás. Az 1925. április 25-én tartott válaszmányi ülésen ifj. Stein Ferenc indítványára a házhelyet a Rákóczi téren, a fiúiskola és a Punk-féle vendéglő közötti kertrészen jelölték meg. A választmány ifj. Stein F. indítványát elfogadta.

Még a házhely kiválasztása folyamatban volt, a kő fejtése már 1925. április 20-án megkezdődött, melynek során hat héten keresztül, június 6-áig 75—80 öl követ fejtettek. A kőfejtést részben az egyleti tagok ingyen, részben napszámosok végezték az apátság kőbányájában. 207 kocsival szállítottak be, ebből 50 kocsival fuvarosok által, a többi ingyen.

Ingyen hordtak követ: Pingli Pál nagyesztergári nagybirtokos 40 kocsival, Tell Mihály zirci kisbirtokos 10 kocsival, Klauz Mihály kisbirtokos 8 kocsival, Szalay János, Bauernfiendl József és Witmann János kisbirtokosok 6—6 kocsival, id. Bauernfiendl József és id. Witünann Lőrinc kisbirtokosok egyenként 4—4 kocsival, Kukoda Miklós vendéglős 4 kocsival, Gfellner György, Gfellner Mihály és Rommer József kisbirtokosok egyenként 3—3 kocsival, Braun János és Teli Nándor kisbirtokosok 2—2 kocsival, Szautner Mihály szikvízgyáros 2 kocsival fuvarozak be követ a házhelyre. 1925. július végén egy vagon meszet vettek és oltották le a házhelyen. Augusztus 15-én, búcsú napján kerti mulatságot rendeztek a házhelyen az építkezés javára. Még augusztus folyamán kérvényt küldtek a kultuszminiszterhez építési engedélyért. Október hónapban kutat ásattak a házhelyen. Közben a székház tervezetét Kasper József építőmester, világi elnök, és Offenbechker József gipszmester (fehér munkás) készítették el ingyen. Zirc község egy kútszivattyút ajándékozott az egyletnek. Jegyzőkönyvileg mondtak köszönetet a sok munkáért.

Az 1926. július 18-i igazgatóválasztmányi ülésen az egyházi elnök, dr. Horváth Szaléz főtisztelendő úr beszámol a választmánynak és a tagoknak, hogy a székház építéséhez szükséges fát az olaszfalui gazdák jutányos áron befuvarozták a házhelyre. Már ki is faragtatták.

Mivel az anyagi fedezet várhatóan kevés lett volna a székház felépítéséhez, dr. Horváth Szaléz egyházi elnök az építéshez szükséges kölcsön ügyében személyesen 1926. június 23-án Budapestre utazott. Ugyanekkor Vizer József urat megbízták, hogy tárgyaljon Gubicza Ferenc nemzetgyűlési képviselő úrral az egyleti székházhoz szükséges homok biztosításáról. A személyes ügyintézés sikerrel járt, mert az 1926. szeptember 8-án tartott igazgatóválasztmányi ülésen az egyházi elnök bemutatja, felolvassa a választmánynak és a tagságnak a Népjóléti Minisztériumnak az 535/1926/ ikt. számú leiratát, amelyben értesíti a zirci egyesület elnökségét, hogy a lakásépítési állandó bizottság székházunk építésére 300 millió korona erejéig kölcsönt engedélyez 10 évi törlesztés és 8% kamat mellett.

A tagság örömmel fogadja a hírt és úgy határoz, hogy egyelőre csak 100 millió koronát vesz igénybe, és felhatalmazza az egyházi elnököt ezen összeg felvételére. Ezután az egyházi elnök bejelenti a választmánynak, hogy dr. Werner Adolf zirci apát úr őméltósága első elhatározását megváltoztatva a házhelyet nem örökbérletként, hanem örök tulajdonul adományozza a legényegyletnek.

Mindjárt bemutatja és felolvassa az ezen adományról szóló szerződést, amelynek aláírására felhatalmazást kér a tagság nevében. A választmány és a tagság mélységes hálával és köszönettel veszi tudomásul apát úr őméltóságának ezen nagylelkű adományozását, és felhatalmazza az egykori elnököt az ajándékozási szerződés aláírására.

Szűkebb körű építési bizottságot választanak az építkezést vezetésére. Tagjai: dr. Horváth Szaléz főtisztelendő úr. Kasper József úr kőműves és ácsmester, Szülő László úr pénztáros.

Fontos dátum 1926. év szeptember 20-a, e nap reggelén elkezdték a székház építését.

Az 1926. október 8-i ülésen az egyházi elnök jelenti, hogy szeptember 12-én alkalma nyílt nagyméltóságú gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter úrral beszélni az egyleti székház megépítése, illetve segélyezése tárgyában. Ő is 300 millió korona adományt helyezett kilátásba, mely összeg a jegyzőkönyv szerint két részletben meg is érkezett, és a Zircvidéki Takarékpénztárnál lett gyümölcsözőleg elhelyezve. A miniszter úr kikötötte, hogy az egylet öt éven belül 50 millió korona értékű könyvtárat létesítsen, illetve ilyen értékben gyarapítsák könyvtárukat. A választmány a jelentést tudomásul vette, és egyben elhatározta hogy az ígért adományt egyelőre nem veszi igénybe. Ugyanezen az ülésen 1926. október 8-án az egyházi elnök nagy örömmel tudatja a választmánnyal és a tagsággal, hogy a székház építése 1926. szeptember 20-án reggel megkezdődött az előzőleg készített és a választmány által elfogadott terv alapján. Ezen munkálat megkezdése előtt az egyházi elnök az építkezés sikeréért szentmisét mondott. Az építkezéshez Walla Ferenc Tündér-majori nagybirtokos öt kocsi követ küldött. Gróf Jankovits Bésán Endre gici nagybirtokos 8000 darab tetőcserepet és ingyen homokot adományozott. Vizer József is eredményesen tárgyalt Gubicza Ferenc nemzetgyűlési képviselővel, mert 10 vagon homokot szavaztatott meg Bakonyszentlászló községgel, melyből ő maga egy vagonnal már le is szállíttatott.

Csoknay Zsigmond olaszfalui plébános hat kocsi homokot, idős Bauernfreid József két kocsi homokot fuvarozott be ingyen a vasútról. Dr. Horváth Szaléz egyházi elnök köszönetét fejezi ki minden segítőnek, de külön név szerint megemlíti Amberg József, Csertek Imre, Dobos Vilmos, ifj . Tell Mihály és Szemmelveisz Iván urakat, kik esténként gyakran részt vettek az építkezésen. A választmány és a tagság köszönetet mondott dr. Werner Adolf apát úr nagylelkű segítségéért. Külön köszönetüket fejezték ki Vass József népjóléti miniszter úrnak, aki maga 10 millió koronát adományozott az egyleti székház építéséhez.

1927 júniusában dr.Szentes Anzelm perjel megszentelte és ideiglenesen felavatta az új egyleti székház nagytermét.

Az új legényegyleti székházban az első közgyűlést 1928. március 18-án tartották meg. A még nem egészen kész székházhoz, hogy működtetni tudják, valamilyen pénzforráshoz kell hogy jussanak. Ezért, amely helyiségeket lehet, máris bérbe adják. Így az 1928. március 25-i választmányi ülésen az egyházi elnök, dr. Horváth Szaléz bemutatja azon bérleti szerződés tervezetét, amellyel az emeleti két helyiséget bérbe adja a Zirci Járási Ipartestületnek. A nagyterem  bérbeadásáról is határoztak. Helybeli műkedvelők színielőadások alkalmával fizetnek 25 pengőt a teremért, világítás és fűtés nélkül. Színészeknek a terem díja napi 8 pengő, fűtés és világítás nélkül. Világítás fejébe 100 pengőt tartoznak fizetni előadásonként.

Az 1928. április 22-i gyűlésen főleg a házmesteri teendőket és annak járandóságát tárgyalták. Évenként választanak házmestert. Ő felel mindenért, nyitás, zárás, takarítás, berendezési tárgyak megléte, jósága, előadások előkészítése, utca rendbetartása stb. is az ő dolga.

Ő ott lakott a székház lakásában.

Még a helyiségek bérbeadási díja sem fedezte a további építkezési és egyéb költségeket, ezért 1928. május elején az egylet vezetősége a Magyar Királyi Földművelési miniszter úrhoz beadvánnyal folyamodott a már tető alatt álló székház építésének befejezése ügyében, pénz kölcsönkérése miatt.

A miniszter úr e nemes cél érdekében szíves volt 8000 pengő államsegélyt és 8000 pengő államkölcsönt engedélyezni.

A miniszter úr több kikötést helyezett kilátásba a legényegylettel, illetve a vezetőséggel szemben. Pl. garancia a már tető alatt álló székház. Az iskolán kívüli népművelést intenzívebbé kell tenni. Biztosítani kell az egész község minden rétegének, más hazafias egyesületek kulturális előadásainak lehetővé tételét. Kötelességet vállalnak arra, hogy a legényegyleti székház építkezési munkálatait a kilátásba helyezett államsegély és államkölcsön kiutalása, illetőleg folyósítása után rövid idő alatt befejezik. Állami támogatás esetén annak telekkönyvezés útján való biztosítása. (A telekkönyvezés megtörtént.)

Sok hasonló előírás, követelmény után 1928. június 3-án a miniszter úr tudatja az alispán úrral, az pedig a legényegylet vezetőségével, hogy a 8000 pengő államsegélyt és a 8000 pengő államkölcsönt engedélyezte.

Az államsegélyt már az alispán úr kezéhez ki is utalta. Az államkölcsön folyósításáról pedig a Magyar Földintézetek Országos Szövetségét bízta meg. Itt is több kikötéssel, melyek hasonlóak az előzőkben leírtakhoz.

Az 1928. augusztus 19-én tartott választmányi ülésen az egyházi elnök bejelenti, hogy az építkezés folyó hó 21-én kezdődjön el, mivel a pénz pár nap múlva megérkezik. Majd ezután új építési bizottságot választottak.

Elnöke: dr. Horváth Szaléz egyházi elnök, Udvardy Antal úr, Kersch Károly úr, Holly Emil úr.

Az épület befejezésének munkálatait Kasper József építőmester nyerte el, ő tette a legkedvezőbb ajánlatot. Az építkezés befejezése alatt is több egyházi és kulturális tevékenységnek, szórakoztatásnak kellett a legényegylet tagságának eleget tenni.

Az építkezés folyamatos, így a teljes egészében elkészült otthon ünnepélyes felavatására 1928.november 18-án került sor magasrangú vendégek jelenlétében : dr. Rott Nándor veszprémi püspök, dr. Virág Ferenc pécsi püspök, a katolikus legényegyletek országos elnöke, Gubicza Ferenc országgyűlési képviselő stb.

Ezután minden kulturális munka az egyleti helyiségben folyt.

1929-ben a házmesteri teendők ellátására négy alkalommal választottak házmestert, hogy a házban zavartalanul tudjon működni a legényegylet és az általuk szervezett kulturális és szórakoztató munka.

1929. április 14-én az építőbizottság felolvassa az építési jegyzőkönyvet, melyet 1929. március 18-án állítottak össze. A jegyzőkönyv szerint az építkezés végösszege 12 247 pengő 60 fillért tett ki. Kasper József építőmester még 180 pengő tartozást kér a választmánytól, melynek kifizetését több elmaradt apróbb munka befejezéséhez kötik.

Az 1930. február 2-án tartott évi rendes közgyűlés jegyzőkönyvében a következő leírás található, olvasható. „Az elmúlt esztendőben (1929) Isten segítségével a székház építését teljesen befejeztük, amennyiben elkészítettük az iskolakert felőli kerítést, a kutat és Kasper József építési vállalkozó helyreállította a tél folyamán ledőlt tűzfalat és a homlokzatot. A székházat be is biztosítottuk az első Magyar Biztosító Társaságnál 50 000 (ötvenezer) pengőre, belső felszereléseit pedig 10 000 pengőre biztosítottuk. Tűzbiztosításért évente fizetünk 57 pengő 10 fillért."

Lambert István házgondnok az egyik utcára nyíló helyiséget bérbe vette asztalosműhely céljára évi 400 pengő bérleti díjért. Még 1930-ban a pénzügyi igazgatóság felszólítására beszüntették az utca felé nyíló asztalosműhelyt, helyette a folyosó felőli oldalon választottak le egy helyiséget, de ezért már csak 80 pengő bérleti díjat fizetett. Ugyanekkor Becskeházi Becske Zoltán mozit reklámozó tábláját is megszüntették a háztetőn. 1931. február 11-én Becskeházi Becske Zoltán mozibérletét is felmondták, mert nem fizette rendesen a bérleti díjat és adót is kellett utána fizetni. Ekkor Szokoly János községi főjegyző évi 400 pengő segélyt ígért az egyletnek, ha leventeszereiknek helyet adnak. Nagyon kellett a pénz az épület fenntartására és a kölcsön visszafizetésére. 1932-ben a színpadhoz két feljárót készítettek és külön villanyórát szereltettek be. 1933-ban a fűtés korszerűsítését, a tetőjavítását, kémény javítását, padlózat javítását és a tekepálya lefedését végezték el. 1934-ben az épületen belül több átalakítást végeztek. Pl. a folyosó, társalgó, WC teljesen át lett alakítva. A pohármosót dróthálóval kerítették el. 1935-ben az épületet tatarozták, asztalos-, lakatos-, festőmunkák, színpad átalakítás, új ülőhelyek beszerzése egyéves garanciával 447 pengő értékben. A 8000 pengő kölcsön visszafizetési határidejét több ízben is kérték meghosszabbítani. Az engedélyt mindig megkapták. A Földművelési Minisztérium a 8000 pengő kölcsönt állami segélyre változtatja meg. Anyagi küszködésükben apát úr őméltósága is segítette őket, kölcsönt adott a legényegylet részére. 1936-ban Wéber Ferenc végzett tatarozást az épületben 160 pengő értékben. A tető javítását Brükner Károly bádogos végezte el.

1938-ban az ipartestület bérbe vette az emeleti helyiségeket 3 évre 250 pengőért évente, és 6 pengő villanydíjat fizettek. 1939-40-ben folytatódik az épület tatarozása, majd 1943-ban kér a házmester nagyobb arányú háztatarozást. A leírtakból jól kiolvasható, hogy mindig volt bőven munka a székházon és területén.

Hiába a sok munka, fáradozás, jótétemény a legényegylet részéről, a történelmi változás megszüntette létezésüket és vele együtt szinte minden a vallással kapcsolatos nevelőmunkát.

Forrás:

  • Kasper Ágota: Zirc kulturális élete a századfordulótól 1944-ig. a Zirc és Vidéke hetilap tükrében
  • Dombi Ferenc: A Zirci Római Katolikus Legényegylet története 1900-1946-ig. In: Zirc és Vidéke 1993.04., 05, 06., 07., 08., 09., 11., 12. szám; 1994.01. szám.