Zirci boltok egykor IV. A Droksch család óra- és ékszerboltja

Zirci boltok egykor IV. A Droksch család óra- és ékszerboltja

Zircen az első órásmester Scherer János György (1831-1895) volt, aki egy Fekete-erdőbeli faluból érkezett az apátsághoz ajánlólevéllel. A Duna-Rajna menti vidék híres a kakukkos óráiról, így a Scherer ős is értett az óraszerkezetekhez, az órajavításhoz. A családtörténet szerint a Dunán jött tutajjal Győrig, majd innen Zircig, ahol letelepedett. Nemcsak az apátság, hanem a környék elromlott óráit is ő javította. Megnősült, ám fiai nem az órásszakma képviselői lettek, egyikük pap lett, a másik, ifj. Scherer János György jónevű kereskedő Zircen. A Scherer ős a Zirci Felső-temetőben nyugszik, két feleségével közös sírban.

Mivel a családban nem volt folytatása az órásmesterségnek, Scherer János hívására Morvaországból érkezett Zircre Droksch Adolf (1874-1951) Az intelligens, érettségizett (akkoriban nagy rangja volt) fiatalember letelepedett itt. Megnősült, feleségül vette Kellermayer Annát (1879-1953), akitől három gyereke született, Vilma (1901-1970), Ilona (1902-1980), Sándor (1905-1950). A Scherer házban a Rákóczi téren nyitottak üzletet. Nemcsak mindenféle órát árultak itt, hanem ékszereket, arany- és ezüsttárgyakat.

Droksch Adolf jó szakember volt - amit az is tanúsít, hogy 1910-ben a Zirci Iparkiállítás díszoklevelét nyerte el 95 db különféle arany- és ezüsttárgyáért. Két évvel később órás- és ékszerésztanoncot keresett. 1914-ben az Órások Országos Szövetségének tagja lett, ami jelentős szakmai elismerés. Hamarosan beilleszkedett a zirci polgárok körébe. Ahogy a helyi újságban írták róla: „bár idegen föld szülöttje, de tökéletesen elsajátította a magyar nyelvet.” Már 1910-ben a Polgári Olvasókör vezetői közt volt, az apátsági énekkarban is részt vett. 1917-től évtizedeken át a Zircvidéki Takarékpénztár igazgatósági tagja. A Vöröskereszt Kórház gondnoka és irodavezetője. 1919-ben a Zirci Iparoskörben Droksch Adolf indítványozta, hogy előadásokat tartsanak pl. az adózásról. az iparosnemzedék neveléséről, a kisiparos művészetről, az iparkamarákról.

Az órás mesterséget a családtagok is folytatták, Droksch Sándor, sőt a felesége Várhegyi (Winkler) Anna is javított órákat. A családtagok is részt vettek Zirc kulturális és közéletében. Szép énekhangjuk, jó fellépésük volt, kórusokban énekeltek és színdarabokban szerepeltek. A lányok, Vilma és Ilona a Mária Kongregáció vezető tagjai voltak, Sándor a Tűzoltóegyesület tagja, cserkészparancsnok is volt, valamint nemcsak szerepelt színdarabokban, de rendezte is a darabokat.

A magyarországi óra- és ékszerboltok államosítását 1949. december 28-án határozták el. Az államosítás 212 órást és ékszerészt érintett, valamint az ötvös mesterek munkája is ellehetetlenült. A háború utáni pénztelenségben az emberek inkább el akarták adni az ékszereket, nem volt vásárló. 1950 tavaszán az egész országban ugyanazon a napon, az összes óra- és ékszerboltban váratlanul történt az állami tulajdonba vétel. 1950-től Óra- és Ékszerkereskedelmi Vállalat néven működtek az üzletek, a boltokban sokáig csak használt órákat árusítottak. Zircen ekkor megszűnt az ékszerárusítás, csak javítani való órákat vállaltak. Az államosításkor a Droksch boltból több mint 3 kg fazonaranyat és több mint 4 kg ezüstöt vittek el. Kárpótlásul pár száz forintot kaptak, ami egy ideig a család élelmezésére volt elég.

Köszönet Droksch Anikó segítségéért.

Cuhavölgyi Klára

Felhasznált irodalom

• Borenich Péter: A Scherer család történetéből. Kézirat
• Zirc és Vidéke korabeli számai

• 

  A Droksch bolt 1935-ben. Az ajtóban áll Droksch Adolf, mellette Kellermayer Anna. A fiatalember Kasper János, mellette a kislány Kasper Sári.

• 

  Droksch Adolf, felesége Kellermayer Anna és gyermekeik Vilma, Sándor, Ilona 1920-as évek

• 

  Droksch Sándorné Winkler Anna, Wilde Magdolna (Dudi), Kőrös Ilona 1940-es évek