„Horváth Konstantin: Zirc története” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
a
 
(70 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
−
Könyvem azon tanulmányoknak dióhéjban való összefoglalása, melyek teljes kidolgozása és közrebocsájtása akkor történik, mikor a ciszterci rend Magyarországon 800 éves jubileumát fogja ülni, 1942-ben.
+
<center>
 +
Írta
  
−
<Left>Zirc, 1930. júl. 12. </Left>
+
Dr. [[Horváth Konstantin]]
  
−
Dr. Horváth Konstantin.  
+
S. O. CIST.
 +
</center>
 +
[[Image:Zirc tortenete03.jpg|thumb|center|150px]]
 +
<center>Veszprém
 +
Egyházmegyei Könyvnyomda
 +
</center> <center>1 9 3 0.</center>
 +
----
 +
<blockquote>Könyvem azon tanulmányoknak dióhéjban való összefoglalása, melyek teljes kidolgozása és közrebocsájtása akkor történik, mikor a [http://www.ocist.hu/ ciszterci rend] Magyarországon 800 éves jubileumát fogja ülni, 1942-ben. </blockquote>
 +
Zirc, 1930. júl. 12.<br>Dr. Horváth Konstantin.<br>[[Image:Zirc tortenete02.jpg|thumb|center|150px]]
 +
 
 +
[[Image:Zirc tortenete01.jpg|thumb|center|450px]]
 +
 
 +
----
 +
<center>
 +
[http://www.katolikus.hu/szentek/0819.html Clairvaux-i Szent Bernát]<br>egyházdoktorrá avatásának<br>százéves emlékezetére<br>1930-ban, Szent Imre-esztendejében.
 +
</center>
 +
----
 +
 
 +
= Tartalomjegyzék  =
 +
 
 +
*[[#Bevezet.C3.A9s|Bevezetés]]
 +
 
 +
#rész: [[Horváth Konstantin: Zirc története/Első fejezet|Zirc a középkorban (1182—1530)]]
 +
##[[Horváth Konstantin: Zirc története/Első fejezet#I._Az_.C5.91si_zirci_templom_.C3.A9s_monostor|Az ősi zirci templom és monostor]]
 +
##[[Horváth Konstantin: Zirc története/Első fejezet#II._A_zirci_ap.C3.A1ts.C3.A1g_k.C3.B6z.C3.A9pkori_gazd.C3.A1lkod.C3.A1sa|A zirci apátság középkori gazdálkodása]]
 +
##[[Horváth Konstantin: Zirc története/Első fejezet#III._Kiknek_nev.C3.A9t_.C5.91rizte_meg_Zirc_k.C3.B6z.C3.A9pkori_t.C3.B6rt.C3.A9nete.3F|Kiknek nevét őrizte meg Zirc középkori története?]]
 +
##A „Szent Bakony"
 +
##Zirc első írója
 +
##Zirc az egyházkormányzat szolgálatában
 +
###A zirci apátok összeköttetése a magyarországi János-lovagrenddel és a bencés Szentlélek-monostorral
 +
###A zirci apátok összeköttetése a Sz. Mártonról nevezett (pannonhalmi) bencés apátsággal
 +
###A zirci apátok pápai megbizatásai a veszprémi egyházmegyében
 +
###A zirci apátok pápai megbízatásai az esztergomi, kalocsai, pécsi, váci és győri egyházmegyékben
 +
##A zirci apátság hanyatlása a középkor végén
 +
#rész: Zirc idegenek kezén (1530—1659.)
 +
##Kik voltak Zirc urai a mohácsi vész után? (1530—1609)
 +
##Amikor a zirci apátok előkelő világi papok voltak... (1609—1659)
 +
##A ciszterci rend visszaszerzi Zircet
 +
##A zirci apátsági birtokok összefoglaló története 1659-ig
 +
###Voltak-e és melyek voltak azok a birtokok, melyek a mohácsi vész előtt a zirci apátsághoz tartoztak, de a Miksa-féle záloglevélben nincsenek fölsorolva?
 +
###Melyek azok a birtokok, melyek a mohácsi vész után kerültek az apátsághoz és hogyan lettek ezek az apátság birtokaivá?
 +
###Milyen, röviden, a többi apátsági birtok története 1659-ig?
 +
###Itt meg kell említenünk a zirci apátság jövedelmi forrását, amelyről eddig még nem volt sző&nbsp;: a győri és óvári vámot
 +
#rész: Zirc idegen ciszterciek birtoka (1659 - 1814)
 +
##Lilienfeld és Henrichau
 +
##Ujfalusy Márton zirci apát (1660. máj. 26.—1678. nov. 23.)
 +
##A lilienfeldi időszak második fele (1679—1699)
 +
##A henrichaui uralom szomorú kezdete
 +
##Zirc újra a ciszterciek otthona
 +
##Hogyan épült a zirci apátsági templom?
 +
##A henrichaui-zirci apátok
 +
##Szerzetes élet Zircen a XVIII. században
 +
##Zirc község élete a XVIII. században
 +
###A falu
 +
###A major
 +
###Lelkipásztorkodásról Zircen a XVIII. században
 +
##A zirci apátság elszakadása Henrichautól
 +
#Zirc a magyar ciszterci élet középpontja (1814-1923)
 +
##Új célok, új utak
 +
##A zirci monostor a XIX. században
 +
###Építkezések
 +
###Szerzetesélet
 +
##A magyar apátok
 +
##Zirc község a XIX. században
 +
###A falu lassú fejlődése
 +
###A történelem zökkenőinél
 +
##A ciszterciek gazdálkodása a XVIII. és XIX. században
 +
#rész: A világháború után
 +
 
 +
**[[A zirci apátok|A zirci apátok]]
 +
**[[Oklevéltár|Oklevéltár]]
 +
**A legfontosabb irodalom
 +
**Név- és tárgymutató
 +
 
 +
= Bevezetés  =
 +
 
 +
Az a lelkes munka, mellyel [[Békefi Remig (József)|Békefi Remig]] dr. a magyar ciszterci monostorok történetét kezdte megírni, sajnos, a Pilisi, Cikádori és Pásztói apátságok történeténél nem haladt tovább. Az általa 1896-ban szerkesztett Emlékkönyvben is csak röviden van szó Zirc történetéről. Nem rajta mult, hogy nagyszerű tervét nem tudta befejezni. Apáttáválasztása, a háborúval és forradalmakkal telített nehéz időnek súlya, több, mint 150 tagú szerzetescsalád szellemi és anyagi igényeiről való gondoskodás további irodalmi működésében gátolta.
 +
 
 +
De az anyaggyűjtés fárasztó munkáját sohasem hagyta abba; övé az érdem, hogy Zirc régi történetének oklevelei lassan mind egy helyre kerültek. Irodalmi hagyatékát, mely a zirci apátsági kézirattárban van, azzal a tisztelettel, mellyel valamikori tudós apátommal szemben viseltetem, kis könyvemben felhasználtam. (Jelzése az Oklevéltárban Békefi H.)
 +
 
 +
A párizsi Bibliothéque Nationale-ban, a troyes-i, lilienfeldi, veszprémi püspöki és a zirci apátsági levéltárban talált, sokszor meglepő és értékes, új adatokat örömmel értékesítettem e rövid összefoglalásban.
 +
 
 +
Sokan aprólékosnak fogják találni; mások meg hiányosnak. Legyen erre egyrészt az a felelet, hogy a magyar ciszterciek belső élete volt elsősorban jelenleg érdeklődésem tárgya, amit eddig, különösen ami a XVIII. és XIX. századot illeti, senki sem méltatott figyelemre; másrészt a zirci apátság gazdálkodását és lelkipásztori működését tárgyaló kötetek e sorozatnak külön-külön számaiban fognak — Isten segítségével — megjelenni.
 +
 
 +
Anyagi kérdések miatt — legnagyobb sajnálatomra — le kellett mondanom a lapszéli jegyzetekről és idézésekről; ezt hivatva van némileg pótolni az oklevél tár közlése 1700-ig.
 +
 
 +
Szövegezésemben kerülni akartam a nagyon száraz előadást; de a régi történelem töredékes részei, különösen azok, melyek a birtokokra vonatkoznak és amelyek gyakran egyetlen fönnmaradt emlékünk, ennek ellenére is fárasztók lesznek.
 +
 
 +
<br>
 +
 
 +
----
 +
<center>
 +
'''[[#Tartalomjegyz.C3.A9k|Tartalomjegyzék]]&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; [[Horváth Konstantin: Zirc története/Első fejezet|Folytatás]]'''
 +
</center>
 +
----
 +
 
 +
= Külső hivatkozás  =
 +
 
 +
[http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/web/Wiki/Zirc/Zirc_tortenete.pdf Horváth Konstantin: Zirc története pdf formátumban itt olvasható]
  
 
[[Category:Könyvek]] [[Category:Zirc]]
 
[[Category:Könyvek]] [[Category:Zirc]]

A lap jelenlegi, 2011. szeptember 9., 14:44-kori változata

Írta

Dr. Horváth Konstantin

S. O. CIST.

Zirc tortenete03.jpg
Veszprém

Egyházmegyei Könyvnyomda

1 9 3 0.
Könyvem azon tanulmányoknak dióhéjban való összefoglalása, melyek teljes kidolgozása és közrebocsájtása akkor történik, mikor a ciszterci rend Magyarországon 800 éves jubileumát fogja ülni, 1942-ben.
Zirc, 1930. júl. 12.
Dr. Horváth Konstantin.
Zirc tortenete02.jpg
Zirc tortenete01.jpg

Clairvaux-i Szent Bernát
egyházdoktorrá avatásának
százéves emlékezetére
1930-ban, Szent Imre-esztendejében.

Tartalomjegyzék

  1. rész: Zirc a középkorban (1182—1530)
    1. Az ősi zirci templom és monostor
    2. A zirci apátság középkori gazdálkodása
    3. Kiknek nevét őrizte meg Zirc középkori története?
    4. A „Szent Bakony"
    5. Zirc első írója
    6. Zirc az egyházkormányzat szolgálatában
      1. A zirci apátok összeköttetése a magyarországi János-lovagrenddel és a bencés Szentlélek-monostorral
      2. A zirci apátok összeköttetése a Sz. Mártonról nevezett (pannonhalmi) bencés apátsággal
      3. A zirci apátok pápai megbizatásai a veszprémi egyházmegyében
      4. A zirci apátok pápai megbízatásai az esztergomi, kalocsai, pécsi, váci és győri egyházmegyékben
    7. A zirci apátság hanyatlása a középkor végén
  2. rész: Zirc idegenek kezén (1530—1659.)
    1. Kik voltak Zirc urai a mohácsi vész után? (1530—1609)
    2. Amikor a zirci apátok előkelő világi papok voltak... (1609—1659)
    3. A ciszterci rend visszaszerzi Zircet
    4. A zirci apátsági birtokok összefoglaló története 1659-ig
      1. Voltak-e és melyek voltak azok a birtokok, melyek a mohácsi vész előtt a zirci apátsághoz tartoztak, de a Miksa-féle záloglevélben nincsenek fölsorolva?
      2. Melyek azok a birtokok, melyek a mohácsi vész után kerültek az apátsághoz és hogyan lettek ezek az apátság birtokaivá?
      3. Milyen, röviden, a többi apátsági birtok története 1659-ig?
      4. Itt meg kell említenünk a zirci apátság jövedelmi forrását, amelyről eddig még nem volt sző : a győri és óvári vámot
  3. rész: Zirc idegen ciszterciek birtoka (1659 - 1814)
    1. Lilienfeld és Henrichau
    2. Ujfalusy Márton zirci apát (1660. máj. 26.—1678. nov. 23.)
    3. A lilienfeldi időszak második fele (1679—1699)
    4. A henrichaui uralom szomorú kezdete
    5. Zirc újra a ciszterciek otthona
    6. Hogyan épült a zirci apátsági templom?
    7. A henrichaui-zirci apátok
    8. Szerzetes élet Zircen a XVIII. században
    9. Zirc község élete a XVIII. században
      1. A falu
      2. A major
      3. Lelkipásztorkodásról Zircen a XVIII. században
    10. A zirci apátság elszakadása Henrichautól
  4. Zirc a magyar ciszterci élet középpontja (1814-1923)
    1. Új célok, új utak
    2. A zirci monostor a XIX. században
      1. Építkezések
      2. Szerzetesélet
    3. A magyar apátok
    4. Zirc község a XIX. században
      1. A falu lassú fejlődése
      2. A történelem zökkenőinél
    5. A ciszterciek gazdálkodása a XVIII. és XIX. században
  5. rész: A világháború után

Bevezetés

Az a lelkes munka, mellyel Békefi Remig dr. a magyar ciszterci monostorok történetét kezdte megírni, sajnos, a Pilisi, Cikádori és Pásztói apátságok történeténél nem haladt tovább. Az általa 1896-ban szerkesztett Emlékkönyvben is csak röviden van szó Zirc történetéről. Nem rajta mult, hogy nagyszerű tervét nem tudta befejezni. Apáttáválasztása, a háborúval és forradalmakkal telített nehéz időnek súlya, több, mint 150 tagú szerzetescsalád szellemi és anyagi igényeiről való gondoskodás további irodalmi működésében gátolta.

De az anyaggyűjtés fárasztó munkáját sohasem hagyta abba; övé az érdem, hogy Zirc régi történetének oklevelei lassan mind egy helyre kerültek. Irodalmi hagyatékát, mely a zirci apátsági kézirattárban van, azzal a tisztelettel, mellyel valamikori tudós apátommal szemben viseltetem, kis könyvemben felhasználtam. (Jelzése az Oklevéltárban Békefi H.)

A párizsi Bibliothéque Nationale-ban, a troyes-i, lilienfeldi, veszprémi püspöki és a zirci apátsági levéltárban talált, sokszor meglepő és értékes, új adatokat örömmel értékesítettem e rövid összefoglalásban.

Sokan aprólékosnak fogják találni; mások meg hiányosnak. Legyen erre egyrészt az a felelet, hogy a magyar ciszterciek belső élete volt elsősorban jelenleg érdeklődésem tárgya, amit eddig, különösen ami a XVIII. és XIX. századot illeti, senki sem méltatott figyelemre; másrészt a zirci apátság gazdálkodását és lelkipásztori működését tárgyaló kötetek e sorozatnak külön-külön számaiban fognak — Isten segítségével — megjelenni.

Anyagi kérdések miatt — legnagyobb sajnálatomra — le kellett mondanom a lapszéli jegyzetekről és idézésekről; ezt hivatva van némileg pótolni az oklevél tár közlése 1700-ig.

Szövegezésemben kerülni akartam a nagyon száraz előadást; de a régi történelem töredékes részei, különösen azok, melyek a birtokokra vonatkoznak és amelyek gyakran egyetlen fönnmaradt emlékünk, ennek ellenére is fárasztók lesznek.


Tartalomjegyzék          Folytatás

Külső hivatkozás

Horváth Konstantin: Zirc története pdf formátumban itt olvasható

A lap eredeti címe: „http://zirc.helyismeret.hu/index.php?title=Horváth_Konstantin:_Zirc_története&oldid=8873”