Középkori pillérköteg
Az egyik legrégebbi látható műemlék, ami a XII. és a XIII. század fordulóján épült toronynélküli templom egyik tartó pillére és eredeti helyén áll.
A homokkőből faragott oszlopköteg szelvénye a kereszt jelét adja. A keresztnyúlványok közötti sudarasított oszlopbetétek száma 4 X 3, azaz utalás lehet a tizenkét apostolra.
Az oszloplábazat átlósan fordított, lesarkított, négyzetes lemez. Ebből az oszlopköteget tagoló féloszlopok önálló lábazatát bemetsződések vágják ki. A lemez fölött a köteges pillér körvonalát követő attikai ión lábazathoz hasonló tagozat fut körbe, párafogó vájatokkal.A pillérköteg befejezését a vállkövek alkotják, melyek alatt a pillért egyszerű és kifelé hajló - levélcsomók, virágok díszítik.
A pillérköteg kődarabjait a kornak emgfelelő mesze-malteros ragasztással és valószínű, hogy egymásba csapolással-faragással ilesztették össze, hogy ne tudjon szétcsúszni a rá nehezedő súlytól.
Az oszlopfőre 1749-ben kúp alakú, faragott köemelvényt készítettek egyszerű virág és levél díszítéssel, majd erre állították fel 1949. november 17-én Szent Imre egész alakos szobrát, majd 1751. június 19-én az őt körülvevő címereket tartó barokk angyalokat.
A pillérköteget védő díszes vaskerítést Möller István műegyetemi tanár-építész tervei alapján a zirci születésű Wolf Károly 1930-ban készítette el.
A pillérköteg illusztrált keresztmetszete jelenleg Zirc város címerének alkotóeleme.
Forrás
Szűcs István Miklós: Zirc középkori udvarháza és ciszterci monostora. Veszprém, MPI. 1994.
Dombi Ferenc kézirata alapján
