A középkori zirci apátság

    III. Béla 1182-ben Franciaországból, Clairvaux-ból hívott szerzeteseket, akik benépesítették a zirci apátságot, amelyet Bakonyinak neveztek másfél évszázadon át, de már 1199-ben előfordult Zirc néven is. A legrégebbi emlék a Chronicon Claravallense még csak „Bakonyi” apátságot említ, de már 1221-től kezdve az oklevelekből a Bakonyban lévő zirci apátságról írnak. A zirci apátok is bakonyi-zirci apátnak nevezik magukat ezidőben, talán azért, hogy megkülönböztessék magukat a horvátországi Zirc-től.
     Az első forrás, amely megemlíti a zirci apátságot, Esterházy Pál 1696-ban kiadott Mennyei korona című műve, melyben a Boldogságos Szűz Mária kegyképeit mutatja be. A zirci apátságról ezt írja:
„CLIV. A zirczi csudálatos Boldog Aszszony Képe Magyar Országban. Vagyon Magyar Országban az Bakonban Veszprim Vármegyében egy Zircz nevű Klastrom, mely épéttetett ez előtt négy száz Esztendővel az Cisterciensis Barátoknak, az holott az Bóldogságos Szűznek kiváltképpen való tiszteleti vólt, de az pogány ellenségtűl az Ezer öt száz Harminczadik Esztendőben földig le-rontatott, s most-is csak puszta, néhúnt föl-álván falai azon szent helynek.” A forrás az apátság részleteiben nem igazít el, s egy-két apró pontatlanságot is tartalmaz az alapítás dátumát és a „földig való lerontatás” illetően.
     16999-ben, amikor a heinrichaui apát megbízottja, Abraham Wabrzig ciszterci atya Zircen helyszíni szemlét tartott, a te tamplom felmenő falai,pillérei az ablakok mérművei még mind megvoltak. A főoltár mögött a templom keleti záródásában hatalmas, ép keretű ablaknyílást látott. A kereszthajóból nyíló két-két keleti kápolna ép boltozattal állott. A két bal oldalit rendbe hozták és zirc új lakóinak ott tartották az istentiszteleteket, amíg az új templom el nem készült. A kolstorépület keleti szárnya is még épségben volt. 
     Sajnos a heinrichauiak a régi épületeket nem találták alkalmasnak arra, hogy azokból igényeiknek és a kor művészi ízlésének megfelelő új apátságot alakítsanak ki, ezért elhatározták a régifalak lebontását. A köveket az alapokig elhordták, a kolostorét az új monostorba, a templomét az új templomba építették be. Utoljára a templom díszes nyugati oromfalát robbantották fel puskaporral 1738-ban.

     A zirci középkori templom, hasonlóan a pilisivel háromhajós, kereszthajós bazilika, hossza feltételezések szerint 56 méter; egyenes, négyzet alaprajzú a főszentélye, két-két négyzetes mellékszentéllyel rendelkezett, melyek a kereszthajószárnyakból nyíltak.
     Ezzel egyidőben épült fel a szerzetesek lakóhelye is, amely valószínűleg a XII. század végén kezdődött és a XIII. század első évtizedeiben fejeződött be.
     1196-1204 között Imre király oltárt alapított Zircen. Erről egy feliratos tábla tanuskodik, melyet a középkori ciszterci apátsági templomból a XVIII. században másodlagos helyre, a mai bazilika Minor bal oldali első kápolnájába falaztak be.
     Az ősi ciszterci eszmény megvalósítására a Cuha völgye megfelelt a szerzeteseknek, a világi zajtól elzárkóztak, szigorú fegyelemmel, imádsággal és munkával szolgálták Istent. A túlvilágba vetett hiten kívül a földön való lét érdekében mezőgazdasági munkát kellett végezniük a szerzeteseknek, így Zircen is kialakult földművelő-iskola, állatnemesítő iskola, ahol kezdetben a munkástestvérek dolgoztak. Királyaink adományozása révén birtokos lett az apátság Zirctől távolabb eső helyeken is, így nemcsak szerzetesek látták el a feladatokat, hanem bevonták a családos embereket, jobbágyokat is. Ez eltérés volt az ősi formától, de a malomgazdaság bevezetése is változást jelentett, hiszen a kezdetben csak létfenntartásra működtetett malmot már jövedelemforrásként is használták a későbbi időkben. Szőlőt 1936. óta műveltek a zirci szerzetesek, amely a házi borszükségletet fedezte.
     A zirci középkori apátság alapító apátjairól nincsenek feljegyzések, kivéve az úttörőmunkát végző Limoges-i Jánosról, aki az alapítást követő 25. évben jelenik meg zirci apátként, 1208-tól 1218-ig volt bakonyi-zirci apát, Zirc első írója.
     1552 környékén a török hódítás következtében a zirci középkori apátság kihalt és pusztulás lett a sorsa, a portyázó török csapatok kincset keresve felásták a monostort és a templom környékét is.
A középkori apátság a jelenlegi épületegyüttes keleti szomszédságában állt. Az 1912-es és 1913-as első, Hümpfner Tibor, apáti titkár által vezetett ásatások nyomán kiderült, hogy az északi mellékhajó, továbbá a főhajó északi fele a 82. számú főútvonal (Győr-Veszprém), és a mellette lévő járda alá esik, amelyen megtalálható a középkori apátság egyetlen épen maradt pillérkötege, a XVIII. században arra helyezett Imre herceg szoborral.
A fennt említett ásatás leleteinek legszebb darabjait a tihanyi kőtárban őrzik.
Ezek:

• "Hosszú, végig faragott, fekvő hasáb alakú, álló téglalap metszetű kő; a hasáb elülső, alsó sarka frontális  zárólemezhez járuló oldalsó, átlós körszeletívek mentén homorúan kimesztve. E háttér előtt ellentétesen ívelt szélrajzú, hosszanti vonalú, húsos díszétmények. Középen, mély vájatokkal kísérve, hurkás, lentről két dudor közül induló, fent szélesebb gumóban eltűnő borda, legfölül ovális mező körüli leveles díszre utaló nyomok. Kétfelé egy-egy ... hosszában enyhén vájatolt, lent göbbel, fent töredékes, bimbószerűen visszahajló levéldíssszel megtoldott elem, ..." (Tóth Sándor) 
  A konzol jobb oldala nagyolt, míg a többi oldalsó felületet simára faragott: a kő sarokról nyúlt előre. Elképzelhető, hogy az emeleti lakóterek bővítése során elkalmazták. Az emelet falsíkja a földszinti falhoz képest előrelép, és a kiugró részt teljes szélességében nyújtott konzolok támasztják alá. Méretei: m: 46 cm, sz: 31. cm, h: 169 cm. feltételezhető hogy a melegedő helyiség előreugratott emeletét tartotta ez a konzol.
• Az eredetileg két darabból álló fejezettöredék.Közel félhenger alakú, felfelé kismérvűen szélesedő tömb. Palástján kétoldalt és elöl három összeérő tövű, felülethez tapadó, domború peremű, felfelé keskenyedő, letört bimbójú levél, közeikben második levélsor részletei, karéjos szélű elemmel. 
•  A monostor keleti szárnyában feltárt oszloplábazatain mutatkozó magas színvonalról tanúskodik az a féloszloplábazat, amely a fennállóhoz hasonló oszlopkötegből ered. Alacsony, közel négyzetes alapú tömb. A talplemez széleit belülről érintő alsó párnatag alul-felül enyhén visszavágva; fent kissé döntött síkú lemeztag kzvetítésével csatlakozik a durván kiképzett, csaknem szögletes horonyhoz.

     A 82. számú főút északi oldalán 2005-ben építkezés zajlott, amely során a középkori templomból maradványokat találtak, többek között a rózsaablakból, bimbófejes oszlopfőből részleteket, borda- és oszloptöredékeket, és lábazatokat, amelyek alapján, valamint az 1912-től tartó kutatások alapján Bérczi Bernát O.Cist, és Benkő Csaba virtuálisan rekonstruálta a középkori ciszterci apátságot.

Forrás:

Bittmann Angéla: A zirci ciszterci apátsági templom története. Szakdolgozat.

Ciszterci Rend Zirci Kongregációjának honlapja

Szűcs István Miklós: Zirc középkori udvarháza és ciszterci monostora. Veszprém, 1994.