Arborétum

A Könyvtár wikiből

Az Arborétumot egyrészt  a Damjanich u. 9. szám alól lehet elérni, másik bejárata pedig a Ciszterci Látogatóközpontban található.  Az Arborétum 2013-tól a Ciszterci Apátság tulajdona. A ciszterciek alapította nemzetközi hírű arborétum 20 hektárján a föld minden részéről telepített fák és növénykülönlegességek között nem kevés a több száz éves példány. Látnivalói még a Cuha-patak hídjai, a halastó és a filagória. 1951 óta országosan védett természetvédelmi terület. Magyarország legmagasabban fekvő élőfagyűjteménye.

Kialakulása, története: 

Története szoros összefüggést mutat  a III. Béla magyar király által 1182-ben alapított cisztercita kolostor történetével. A clairvauxból idetelepült szerzetesek az ú.n. "munkásrend" képviselői voltak. A rendház tagjai román ill. gótikus stílusban templomot és rendházat építettek Zircen. A rend jellegéből adódóan a ciszterek birtokaikon magas szintű mezőgazdálkodást folytattak. Erdőket termeltek ki, helyet teremtve a mezőgazdasági kultúrák számára. Belterjesen foglalkoztak növények, gyümölcsfélék és a szőlő magyarországi meghonosításával. A fejlődésnek a török uralom, és a Podmaniczkyak rablólovag-uralma vetett véget. Ez idő tájt a rendház és a falu is elnéptelenedett, a mezőgazdasági területek helyét az erdő ismét visszahódította. 

A rend tagjai a XVIII. században tértek vissza, ekkor ismét felépítették rendházukat, templomukat. A cisztereknek hatalmas birtokaik voltak, amelyek jövedelme lehetővé tette a ma is látható rendház, könyvtár, templom és a hozzájuk kapcsolódó arborétum kiépítését.

Az arborétum helyét eredetileg természtesen erdő borította, amelyet a rend tagajai újbóli letelepedésüket követően kiirtottak. Az egykori halastó mellett vadaskertet hoztak létre, ennek helyén létesült néhány évitizeddel később a mai arborétum. Az arborétumi tó abben az időben lényegesen nagyobb területet borított mint napjainkban. Ezt egy XVIII. századból fennmardt térkép is igazolja.

A mai arborétum mellett 1737-ben hozták létre a konventkertet. Horváth Konstantin szerint 1753-ban a monostor közelében két nagy erdőirtást végeztek. Valószínűleg ekkor került kitermelésre  a későbbi angolkert eredeti faállománya.

Dréta Antal apát idejében jelentős telepítések történtek. Ő látott hozzá apátsága idején az angolkert létrehozásához. Ekkor, 1809-ben telepítették a híres hársfasort. 

Villax Ferdinánd volt a hely továbbfejlesztője. Az ő tevékenysége 1824-1857 közé esik. Nevéhez kapcsolódik még egy üvegház létrehozása is, valamint a könyvtár kialakítása. 

1850 körül a Cuha-pataknak új medret ástak és a meglevő tóban egy kis szigetet hoztak létre. Ekkor hozták létre a vízesést és a filagóriát is. 
Zirci-arboretum02.jpg

Dr. Szentes Anzelm prior újítottam meg az arborétum berendezését és növényanyagát, továbbá dendrológusként a XX. század elején sok fontos értékkel gazdagította a helyet. Az ő tevkénysége nyomán alakult át a park valódi arborétummá.

A háborúk szerencsére nagyobb kárt nem okoztak. 

1951- február 21-én az arborétum területét az Országis Természetvédelmi Tanács 54/1951. számú határozatával védetté nyilvánította.

1970-től jelentős fejlesztés indult el főképp a terület műszaki berendezésének felújításával. 1975-ben portaépület létesült, a gyűjtemény belépődíj ellenében látható.

1978-ban készült el az arborétum részletes geodéziai felmérése. 

Jelene:

A Zirci Arborétum 20 ha-os területe napjainkra a Magyarország
Zirci-arboretum-01.jpg
területéről begyűjtött fafajok és egyéb növényeken kívül, a világ öt kontinensérol származó olyan fás- és lágyszárú növények gyűjteménye, amelyek a Magas-Bakony 400 m tengerszintfeletti mikroklímájában jól érzik magukat.

Mintegy hatszáz fa- és cserjefaj, illetve fajta szín- és formagazdagságát élvezheti az idelátogató.

A XVIII. század második felében kezdődött a nem őshonos fajok betelepítése, azonban az állomány 70 százalékát ma is az őshonos fajok – bükk, magas kőris, kislevelűhárs, különböző tölgyek alkotják. Jelentős értéket képvisel a fenyő- és a juhar gyűjtemény is. 

Az arborétumban előforduló fa-és cserjefajok száma közel 600, melyből mintegy 70 db tűlevelű. É-i, D-i részén nagyobb összefüggő területen természetes erdőállomány-szerű parkrészleteket találunk a Bakonyban őshonos fa-és cserjefajokkal. Középső részén elsősorban a gyűjteményjelleg dominál, ezen területet – a kor divatjának megfelelően- idegen földrészről származó fafajokkal telpítették be.

A Zirci arborétumban való kellemes séta alkalmával nagyszerű élményt nyújtanak az angolparkra jellemző tervszerűen kialakított tisztások, az évelőágyak és a Cuha patak felett átjívelő hídak. Az arborétumban található két barokk stílusú kőhíd 1759-ben épült.

A fenyőfélék közül az egyik legnépesebb csoport a jegenyefenyő félék, ezekből 8 féle faj fordul elő a Zirci arborétum gyönyörű területén. Legértékesebb köztük az óriási jegenyefenyő, a kolorádófenyő, a kéktobozú jegenyefenyő, az andalúziai és görög jegenyefenyő. A fenyőállomány jelentős része a lucfenyő, két idős példány 1784-ből származik. Legértékesebb és fajokban leggazdagabb a juhargyűjtemény, melyből mintegy 30 faj és változat fordul elő. A magas kőris hatalmas, kifejlett példányaival lépten-nyomon találkozhatunk. Említésre méltó még a tölgygyűjtemény, melyből tizennégy faj és változat található itt.

Több kiadványt, ismertetőt vehet a kezébe a látogató, amelyből részletesen megismerkedhet az Arborétum történetével, a látható növények fajtájával, eredeti élőhelyével. Érdekes építménye az Arborétumnak a filagória, ahol kamarahangversenyeket szerveztek már a 1930-as években és annak a hagyománynak az ismeretében az 1950-es, az 1990-es és 2000-es években. A park centrumban egy hársfacsoport árnyábanBékefi Remig apátúr, művelődéstörténész 1934-ben alapított kegyeleti emlékhelye látható. A közelmúltban avattak fel egy több négyzetméteres digitális térképet, mellyel a látogatók az egyes növényfajok helyéről tájékozódhatnak. Kevesen tudják, hogy I. András királyunk Zircen halt meg, melynek a 2005-ben felavatott szobor állít méltó emléket.
A Madarak és Fák napját minden évben természetvédelmi akadályversennyel ünnepli meg a Park a Bakonyi Természettudományi Múzeum szakembereinek segítségével. Az arborétumot szakvezetővel is megtekinthetik a látogatók, előzetes jelentkezés alapján. Belépőjegy és bővebb információ: Zirci Ciszterci Apátság Látogatóközpont

Irodalom:

A zirci arborétum élővilága I.

Forrás:

Az Arborétum honlapja

Zirc : Arborétum. Szerk.: Éri István. [s.l.], TKM Egyesület. 1999.