Zirc keresztjei és történetük

A Könyvtár wikiből

Kereszt:

     A kereszt a keresztény hit legfontosabb szimbóluma, legszentebb ereklyéje, melyen Jézus Krisztus, az Isten Fia kínhalálával megváltotta az emberiséget, a bűn és a halál fölötti győzelmét vagy magát Krisztust jelképezi. A kereszt az élet fája, és Krisztus második eljövetelénél „az Emberfia" jele. A római katolikus egyház által használt ún. latin kereszt hosszabb függőleges szárát közepénél magasabban metszi a vízszintes szár, melyen Jézust a keresztre feszítették úgy, hogy Pilátus a Jézus feje fölötti rövidebb szárra szegezett táblára még rá tudta íratni Jézus nevét és bűnét - INRI.
     Használatban van még a „magyar" kettős kereszt (érseki vagy apostoli kereszt) is. A két vízszintes keresztszár közül a felső rövidebb, Krisztus keresztjének feliratos táblájára emlékeztet.
     A kereszt függőleges oszlopára ülőkeszerű facöveket is szoktak készíteni, melyre a felfeszített Krisztust ültetni szokták, hogy a test a saját súlya alatt le ne szakadjon. Ezt a cöveket a későbbi keresztábrázolások esztétikusabb lábtartóval helyettesítik, melyet ma is használnak: Jézus feje fölé félkörben a kereszt szárához lemezt vagy háromszögben
deszkát szögelnek esetenként.
     A kereszt tisztelete már a legrégibb korban kifejeződött a keresztvetés és a katakombai vagy fali rovásábrázolások által, valamint 380-ban a jeruzsálemi nagyheti kereszthódolásnál, mely hasonlított a mai nagypénteki keresztúthoz. Az útmenti keresztek is e korban kezdtek elterjedni és azóta folyamatosan fejlődtek. A temetői és sírkeresztek őse is a katakombákban és fali ábrázolásokon található meg, de mai formájuk csak a 800-as években kezdett elterjedni. Ezen időből váltak általánossá a templomtornyok keresztjei is, és az egyházak egyházi szertartásainál használatossá váltak a keresztek. A megkínzott és keresztre feszített Jézus kínhalálát a Keresztút végigjárásával láthatjuk szemléletesen.
     

Keresztek Zircen:

Zircen is van egy szép kálvária 14 stációs keresztúti bemutatással és kápolnával. Van több kereszt is az Üdvözítő másával. Hogy I.András zirci királyi udvarházának templomában vagy körülötte valahol volt-e kereszt, arról írás nem található, úgyszintén nem írnak keresztről a III. Béla király által 1182-ben alapított zirci apátság Cuha partján épített templománál s a temetőnél sem. Arra van írás, hogy az épített templom egy nagy római kereszt alakú alapra
épült. Ha írva nincs is, hogy volt-e kereszt vagy sem, biztosak lehetünk benne, hogy ők, a régi idők ciszterci papjai,
szerzetesei rendszeresen használtak keresztet egyházi ténykedésüknél. 


  1.      A Rákóczi-féle szabadságharc leverése után az 1710-es években új falutelepítés indul meg, melynek nyomán 1718. évre Zircen már 28 házat építenek. A több helyről összeverődött lakosság egy fő kivételével mind katolikus vallású volt, amit azzal fejeztek ki, hogy a romokban heverő falusi templomnál egy nagyobb keresztet állítottak fel tiszteletből és annak jelzésére, hogy a telepesek katolikusok.
         Az említett keresztet 1721-ben állították a mai kistemplom melletti romtemplom helyén, melyet már a História Domusban írásban is rögzítettek. Ez volt Zircen az első kereszt. 
  2.      Az 1182-ben Zircre betelepült ciszterci rend fiai évszázadokon át hordták magukon a megtelepedés munkájának fáradságos, nehéz keresztjét. Az ő tiszteletükre 1750-ben az újraéledő ciszterci rend zirci apátsága útra néző szép kőkeresztet állított a Győr felé vezető út mentén a régi monostortemplomának főoltára, imakórusa helyén. A keresztet Rieger Kandid apát úr 1750. június 5-én megáldotta és felszentelte. A kereszt feszülete homokkő. Felirata latinul van írva, de kopottsága miatt már elolvasni nem lehet. A püspöki vizitációk mindig számon tartották. 1817. június 2-án tartott vizitációban röviden így írnak róla: A zirci plébánia területén a bejárathoz közel a keleti irányban Győr felé vezető út mentén van egy kereszt, építését, fenntartását a konvent magának tartotta fenn.
         A kereszt ma is ott áll azon a helyen, a Köztársaság úton, az arborétum falába beépítve, díszes vaskerítéssel védve, zöld kúszónövény élősködik rajta és egy vízvezetéket jelző tábla csúfítja a kerítését. 
  3.      A falu fejlődött és szépült is egy harmadik kereszttel. 1760-ban a Jámbor alapítvány emel egy új kőkeresztet a Veszprém felé vezető megyei út melletti magaslatra. A Veszprém felé vezető megyei út melletti magaslat a mai
    Kossuth Lajos utca 13. sz. ház előtti terület volt, melyre a keresztet állították.
         A kereszt állítása a ma is ott lakó Braun család 1720 után Németországból betelepült őseihez kapcsolható, ezért ismertebb néven Zirc lakosai csak Braun-keresztnek nevezik. A zirci plébániahivatalban vezetett anyakönyv szerint Braun János 1727-ben, Braun József 1729-ben jött Zircre, de ezt követően elszórtan több éven át települtek be Zircre Braun nevű családok, személyek. Ekkor házszámok még nem voltak, így az sem lehet egészen biztos, hogy ez a telek először a Braun családé volt. Ezt a bizonytalanságot az 1807. évben készített Zirc Funduskönyve tárja elénk, mert a Funduskönyvbe a telekhez Mühlbauer Antal név van bejegyezve, s csak az 1862. évi földkönyv
    szerint szerepel a telken és más házszámon Braun János telkesgazda neve, melyet valószínű, hogy utólag írtak át
    ceruzával az 1807. évi Funduskönyvbe a Mühlbauer név alá a 16. hászámmal együtt. Ezen írások után az is elképzelhető, hogy a keresztet 1760-ban zirci hívek állították ájtatosságból az útmenti magaslatra, amely ma Braun-telek. Sajnos a jámbor alapítványt tevő (tevők) neve sem ismert. Maradnak hát a Braunék.
        Az 1760-ban állított kőkeresztről az utódok azt mondták el, hogy az 1700-as évek közepén Németországból betelepült Braun család nagymamája útközben vagy már itt Zircen nagyon beteg lett, aminek folytán a kereszthez akart fohászkodni gyógyulásért, s ekkor derült ki, hogy a már Németországban is imádott keresztet a család elfelejtette magával hozni Zircre. A nagymama gyógyulásáért mindent megtevő családból két kocsival visszaindultak Németországba az ottfelejtett keresztért. Elmondás szerint az út két hónapig tartott és a szerencsésen meghozott kereszt felállítása után a kereszt előtt többször imádkozó nagymama rövid idő alatt meggyógyult, és még hosszú ideig egészségesen élt Zircen a családja körében. A történet meseszerűnek tűnik, de igaz is lehet. 
         A 241 évvel ezelőtt állított kereszt anyaga kemény márványkő, úgyszintén a kereszten megfeszített Jézus és az alatta elhelyezett Mária-szobor is. A kereszten német gótbetűs felirat volt. Kopottsága miatt elolvasni már nem lehet. A kereszt formája a magyar keresztformáktól teljesen eltérő, díszítése is a német keresztekéhez hasonlít.
         Tudjuk, és aki arra jár, láthatja, hogy a Braun-telekre egy kisebb házat építettek közben; a kereszt éppen a bejárati kapuban volt, így útban volt a bejáratnak, ezért áthelyezték a ház mögé. A kereszt egyik szára nekiér az épített háznak, mert a ház mögött meg a kúthoz van közel. A házat a családba benősült Pacher József és neje építette. Az 1929. évi kataszteri telekkönyv felmérése szerint már Pacher József nevére van írva a kereszt a Kossuth Lajos utca 15. számú házhoz, úgy, hogy lakóház, udvar, kőfal és kőkereszt.
         A kereszthez keresztjáró napokon sokszor kivonultak a hívek a templomból, hogy a kereszt előtt könyörgő imát mondjanak. 
  4.     A Kálvária kápolna helyén az 1779. évi püspöki vizitációban még nem írtak keresztről, de valamikor már az 1780-as években állítottak a hegyre keresztet, mert 1809-ben Bauch Gottfrid zirci plébános engedélyt kért a veszprémi püspöktől, hogy megáldhassa a Kálvária hegyen tönkrement kereszt helyett állított új fakeresztet. Valószínű, hogy 20-25 évet kibírt egy fából készült kereszt. Az új Kálvária keresztet Mann Alberich áldotta meg 1810-ben.
    1862. október 18-án Rezutsek Antal apát úr alapító levelében írja, hogy Zirc mezőváros napnyugati részén fekvő
    kertet, melyen az új Kálvária építtetett, ezen kálvária fundusául örökösen kijelentem, átajándékozom, megalapítom és az erre való felügyeletet a zirci plébániára átruházom. A kert kálváriának nem használt részét a plébános bérbe adhatja és a befolyt bér pénzből a kálvária fenntartását eszközölje. Ezután már három kereszt volt a Kálvária-hegyen a templomi számadások szerint is. Sajnos rajz és fénykép nem maradt fenn a régi Kálvária-keresztekről, hogy milyenek lehettek.
  5. A Borzavárra vezető út melletti téren, a mai Deák Ferenc utcában 1807-ben Leibel Krisztián 4 Ft-os ájtatos alapítvánnyal állította fel az azóta már többször cserélt fakeresztet (mindez Rezutsek Antal apát úr 1872. november 15-én kelt, az ájtatos alapítványokról szóló jegyzőkönyvébõl tudható, de Bauch Gottfried plébános 1809-ben a keresztáldásra engedélyt kérő levelében is utal az alapításra). Hogy miért? - feltételezhető, hogy Leibei Krisztián, jámbor, vallásos ember lévén, Isten iránti tiszteletből, vagy talán Zircen született tíz gyermekük emlékére ájtatosságból állította 1807-ben a fakeresztet. Leibel Krisztián 1751-ben született Bajorországban, s házasságot is itt kötött 1777-ben Eck Ágotával. Magyarországra már házaspárként kerültek, s itt született meg első gyermekük 1780-ban, a tizedik pedig 1806-ban. Leibel Krisztián 1829. november 11-én halt meg, felesége ezután elköltözött Zircről. 1948. október 31-én volt a helyreállított kereszt megáldása Kukoda Miklós plébános által, ünnepély keretében. A helyreállításához a faanyagot Bauernfeind János gazda adta és faragtatta ki. 1977-ben egy autó az Áfész-irodaház átépítésekor véletlenül nekitolatott a keresztnek és azt kidöntötte, amely helyett Wetzl István ácsmester faragott egy újat, és Sikátori Ferenc festette le (az Áfész állította helyre).
    2003-ban az Országzászló Alapítvány  állította helyre a keresztet. Megáldására ünnepélyes keretek között került sor június 9-én. Keszthelyi Vazul zirci plébános és Kálmán István dudari református tiszteletes úr áldotta meg a keresztet.
  6. 1873-ban Wittmann Mihály és neje, Anna kőkeresztet állíttatott a kistemplom melletti Árpád-kori romtemplom területén. Fermerülhet a kérdés, hogy kik voltak ők? Wittman Mihály született 1831. szeptember 18-án Zircen. Akkor a 29. számú házban (ma 43. sz. ház, a Kertbolt szomszédja). Witmann Anna született 1833-ban Zircen. Akkor 60. sz. házban (ma Kossuth Lajos utca 24. sz. ház).
    Házasságot kötött 1852. november 8-án. Ezután a 107. sz. házba költöztek, ami mai viszonylatban a kenyérgyár
    területére esik. Wittman Mihály és neje, Anna a szép kőkeresztet a kistemplom melletti romtemplom bejáratához
    állította 1873-ban. Feltételezhető, hogy azért választották a romtemplom helyét, mert talán őseiktől hallomás útján
    megtudták, hogy a betelepült német katolikusok 1721-ben a romtemplom helyén állítottak fel egy nagyméretű fakeresztet. Valószínűsíthető, hogy 9 forint 54 krajcár összegből állították. Wittman Mihály özvegy maradt, majd 1912. május 9-én ő is meghalt. A keresztet a hozzátartozók 1933-ban felújíttatták Bittmann János zirci kőfaragóval. 
    1982-ben a templom rommaradványainak feltárásakor a keresztet áthelyezték a kistemplom sekrestyéje mellé, ahol ma is áll. 
    A kereszt felirata: Állíttatta Wittman Mihály és neje, Anna, 1873. Megújíttatott 1933. Anyaga: zirci vörösmárvány. Feszülete: alumínium öntvény. Kerítése: kovácsoltvasból készült. Feltehetően Wolf Károly lakatosmester készíthette. A kereszt állapota jó, gondozott.
  7. A vörös márvány keresztet 1890-ben a felső temetőben állíttatta Anton Karls Gatini. Öntöttvas feszületét valaki letörte, csak Jézus bal kézfeje maradt meg a kereszten.
  8. A keresztet Nesztinger János és Nesztinger Anna állíttatta 1898-ban az Akliba vezető út mentén a zsellér földekkel szemben. A keresztalapítványra, fenntartás céljából 50 Ft-ot tettek. Az alapítványt 1898. április 25-én tették a testvérek. A feszülete lemezből volt és festett, a feszület felett félkörívben díszes lemezborítás volt, ma ez már hiányzik. 1992-ben Jezsó Béla alsóörsi lakos a tönkrement keresztet kijavíttatta és új öntött alumínium feszületet készíttetett a keresztre. Kerítést is újat készíttetett a kereszt köré. Megáldása, felszentelése 1992. május elsején volt, melyet Lázár Kelemen atya zirci plébános végzett el. A kereszt újrakészítését végezték és az anyagot adták Jezsó Béla alsóörsi lakos, Fógli István, Szirbek József, Braun Jenő zirci lakosok. A kereszt jó állapotban van.
  9. A keresztet az 1800-as évek végén az 1900-as évek elején állították, az 1780 körül megnyitott alsó temetőben. A zirci vörös márvány betétkő felirata: Én vagyok a feltámadás és az élet. Ki én bennem hisz, ha meghal is élni fog. A kereszt helyén korábban, 1780-1790-es évektől fakereszt állt.
  10. A kőkeresztet a veszprémi út mentén a kakas-hegyi bejáratnál egy tönkrement fakereszt helyén állíttatta 1908-ban 100 korona alapítványi tőkével Vajda Ödön apát úr. Anyaga: zirci vörös márvány, felirata: Isten dicsőségére 1908.
  11. A keresztet 100 korona alapítványi tőkével Witmann Mihály és neje 1910. tavaszán a Kossuth Lajos utca 30. (ma 41.) számú házának (ma Otthon-Kert Áruház) utcafrontján, a kőfal vonalában állíttatta. Wittmann Mihály és neje, Felber Johanna (Janka) házasságából született hat gyermek. Közülük három gyermek kiskorában meghalt. Három gyermek, Nándor, Mihály, Béla egészségesen felnevelkedtek. Nándor folytatta Zircen a szülők után reámaradt gazdálkodást, míg Mihály és Béla az ország más területén kerestek maguknak alkalmas munkát megélhetésükhöz. A meghalt gyermekek közül W. Antal született 1905. október 9-én, meghalt 1908. június 6-án, élt 2 évet és 9 hónapot.  A Zirc és Vidéke 1908. évi június 13-án megjelent számában röviden írnak a gyermek tragédiájáról. 1908. június 6-án Wittmann Mihály a földjérõl estefelé lucernát szállított haza. Az udvaron megállította a lovakat s hívta a feleségét, hogy a lerakodásnál segítsen neki. Ezután tovább akarta állítani a kocsit, hogy útba ne legyen, s mielõtt megindult volna, megkérdezte a feleségét, hogy nincsenek-e a gyermekek a kocsi körül, ahova elõszeretettel szoktak csoportosulni, ha az apa hazaért. Az anya körül is nézett, de nem látott a kocsi körül gyermeket, mire az apa elindult, hogy a pajtába vigye a lucernát. Este az Antal fiúcskát nem találták a ház körül, keresésére indult a család, megnéztek minden helyet, ahol a fiú tartózkodni szokott, de sehol nem találták. A szülõk kétségbeestek, s késõ este újból tüzetesen átvizsgáltak minden helyet, külön megnézték a pajtát, és a pajtában lévõ lucernával megrakott kocsit átvizsgálva látták meg a kisfiút az elsõ kerék küllõire felcsavarodva, holtan. A kisfiú az elsõ keréken akart a kocsira felkapaszkodni, amit az anyja a lelógó lucernától nem vett észre. Amint a kocsi elindult, a fiúcska nyakát a kerékküllõ elcsapta s nyomban megfojtotta, anélkül, hogy csak egy hangot is adhatott volna. A zirci plébániahivatal halotti anyakönyvében a halál okához baleset van bejegyezve. 
    A másik fiút Ernõnek hívták, született 1907. június 25-én, meghalt 1908. október 26-án, élt 1 év 4 hónapot. Õt is baleset érte a házban, mégpedig a szappanfõzésnél használt lúgkõhöz fért valahogy hozzá, amit megevett vagy megivott, és mérgezés következtében halt meg.
    A harmadik fiút Ferencnek hívták, született 1908. augusztus 15-én, meghalt 1908. október 12-én, élt pár nap híján 2 hónapot. A halál okához röviden „bélhurutban hunyt el” van beírva.
    Ezen tragikus események 1908. június 6-tól október 26-ig történtek meg, nem egészen 5 hónap alatt. Wittmann Mihály és neje e nagy csapást csak úgy tudta elfogadni, hogy Istenhez fohászkodtak, hogy családjukat többet ilyen nagy tragédiasorozat ne érje. A vallásos, jámbor lelkületű Wittmann Mihály Istenhez való fohászkodásának jeléül 1910. április 10-én 100 korona kereszt-alapítványi tõkét fizetett be a kereszt-alapítványi fõpénztárba, melynek jóváhagyását a veszprémi püspök 1910. április 12-én 1734 sz. alatt engedélyezte. A szép márványkereszt az engedélyezéstõl függetlenül már hetek óta állt és díszítette a község fõutcáját a telek utcafrontjára állítva. A kereszt felszentelése nagy közönség részvételével 1910. április 19-én a délutáni istentisztelet után ment végbe. A sokaság ünnepies körmenetben vonult az apátsági templomból az újonnan felállított kereszt elé. A kereszt megáldását, felszentelését dr. Szentes Anzelm perjel és kerületi esperes papi segédlettel végezte el. Ünnepi beszédet dr. Láng Ince zirci lelkész mondott. Megható szavakkal magyarázta a megjelenteknek a feszület magasztosságát és nagy jelentõségét a keresztény életben. A kereszt elõtti szertartás után lelkes ének és a szent olvasó imádkozása mellett tért vissza a körmenet az apátsági templomba, ahol ünnepies hálaadás és áldás zárta be a magasztos ünnepséget.
    A kereszten friss virág szinte állandóan van. Jó állapotáról az örökösök gondoskodnak. A kereszt anyaga: zirci márványkõ. Az idõjárás a kereszt kövét kikezdte, több helyen kipattogzott már, fõleg a feliratnál. A feszület és a Mária-szobor jó állapotban van, mind a kettõ szépen le van festve.
    Felirata: „Óh, ti mindnyájan, kik átmentek az úton, figyelmezzétek
    és lássátok, ha van – e fájdalom, mint az az én fájdalmam.
    Siralm. 1., 12. 1910. Állíttatta Wittmann Mihály és neje.”

    A keresztet vaskerítés védi.
  12. Már csak a maradványai láthatók a Bakonybéli úton a Háromhegy utca kijáratánál, annak a kőkeresztnek, melyet 1916/17-ben Rommer József és neje Trum Teréz állíttatott a földjük végére. A nagyon vallásos gazdacsalád Istenhez fohászkodva azért állíttatott egy szép kõkeresztet, hogy az elsõ világháborúba elvitt két fiuk épségben hazatérjen. Kisebb sérüléseket leszámítva a két fiú épségben tért haza a háborúból.
    A kereszt az út mentén biztos, hogy szépen mutatott, de szakmai szemmel nézve és az akkori hivatalos eljárást tekintve sok kifogás merült fel ellene. Az elsõ kifogást a lelkészi hivatal tette az 1916. november 18-án megjelent Zirc és Vidéke újságban közzétett írásában: Új kõkereszt címmel. A hivatal kifogásolta, hogy a kereszten németül van írva a fölirat, valamint, hogy a vallásos lelkületű hívek dicséretes szándékukról csak akkor értesítették a lelkészi hivatalt, mikor a kereszt már majdnem készen állt.
    1916. december 2-án egy újabb írás jelent meg a Zirc és Vidéke újságban Óbányai aláírással, aki újabb, sokkal kritikusabb kifogásokat írt le a kereszttel kapcsolatosan:
    „Az új kõkereszt a Bakonybéli úton furcsán fest, elõször is háttal áll a községnek, hibás a német fölirat. A feszületet Krisztusnak, a szenvedõ megváltónak tiszteletére szokás emelni, nem pedig a Boldogságos Szűz tiszteletére, aztán a kereszt alján egy lurdi Mária szobor áll. Oda a Fájdalmas anya való. Látszik, hogy nem keresztény katolikus helyen
    készült. Zsidó kõfaragó készítette, ez nem felekezeti kérdés, csak példa, mint más sok száz is mutatja, hogy ki minek nem mestere, hóhéra az annak, így jönnek létre azok a mindörökre elfuserált jámborságok, amelyeken a gondolkodó ember csak megbotránkozik.
    Óbányai”
    A kereszt megáldását, felszentelését a lelkészi hivatal a hirtelen télre fordult idõjárásra való hivatkozással 1917. év tavaszára halasztotta el, de a megáldás tavasszal is elmaradt, valószínűleg a fent leírt okokból adódóan. Rommer József és neje, Trum Teréz a kereszt német feliratát kijavíttatta magyar feliratúra, melyet zirci vörösmárványból csiszoltatott kõlapba vésettek bele, és a kereszt boltíve és tartóoszlopai közé építtettek be újra. Hogy a keresztben más javítást végeztettek-e, arról írás nem található. Van viszont a Veszprém Megyei Levéltárban a keresztre vonatkozó alapítványi tõkérõl tett leírás a XII/2/e szám alatt a Zirci Cisztercita Rend Esperesi és  Tanfelügyelõi Hivatalának iratai között. Alapítványi tõke a kereszt állításkor 1916-ban még nem lett téve. Ezt a hiányosságot is pótolta Rommer József és neje 1917. október 20-án, mikor 100 korona alapítványi tõkét helyeztek el az alapítványi fõpénztárban. A veszprémi püspök az alapítványt 4299 szám alatt kelt írásával 1917. november 27-én jóváhagyta. Ezért a kereszt állítása 1917. évtõl van jegyezve. Fölirata: A Boldogságos Szűz Mária tiszteletére, a világháborúban állította Rommer József és neje, 1917. Anyaga: homokkõ és zirci márványkõ (volt).
    Az új kõkereszt megáldására, felszentelésére 1917. november 4-én, vasárnap délután a hívek nagy számának ájtatos részvételével került sor. A templomból körmenetben vonultak a hívek a Bakonybéli úton álló kereszthez, ahol dr. Magyarász Ferenc plébános szentbeszédet mondott és megáldotta, felszentelte a sok kritikán átesett szép kõkeresztet. A kereszt feszületét az 1950-es évek közepén egy kisebb feszületre cserélték ki.
    A kereszt ma már csak romjaiban látható a Bakonybéli út és a Háromhegyi út torkolatánál, mert az 1970-es években egy traktorral vontatott tárcsa a keresztnek ütközött és azt a helyérõl ledöntötte. A kereszthez keresztjáró napon, 1918. május 8-án körmenetben vonultak ki az ájtatoskodó hívek elõször, majd ezt hosszú éveken át többször is megtették, amíg csak a kereszt le nem dõlt.
  13. Az apátsági templom jobb oldali harangtorony bejárati falán elhelyezett kereszt. Elhelyezték 1919-ben.
  14. Az apátság folyosóján elhelyezett kereszt 1919, 1990.
  15. A kereszt a felső temetőben található. Ájtatos alapítványát a hívek már 1907-ben létrehozták 275 koronás tőkével, a kereszt felállításához szükséges pénz azonban csak 1926-ra gyűlt össze. A kereszt Ádámi János zirci kőfaragó munkája. Felirata: Szent és üdvösséges gondolat a megholtakért imádkozni 1926. A keresztet 1986-ban egy nagy vihar ledöntötte, helyreállítására a hívek összefogásával, helyi vállalatok segítségével került sor.
  16. A kereszt Bittmann János kőfaragó munkája, az alsó temetőben látható. 1935-ben a zirci gazdaközösség állíttatta. Felirata: Isten dicsőségére és a szenvedő lelkek tiszteletére 1935.
  17. Az apátsági sírkert főkeresztjét 1990-ben Liska Szilveszter atya állíttatta. Feszülete a feltámadó Krisztust ábrázolja.
  18. Deutsch Mór sírköve az Izraelita temetőben, a II. világháború után állíttatták.
  19. Wittmann János állított keresztet a mai Reguly utcában, a keresztkút környékén.
  20. Eszlinger János állított keresztet az Új utcában (mai Kálvária utca).

Forrás:

Dombi Ferenc: Zirc keresztjeinek története. In.: Zirc és Vidéke, 2001. 3, 4, 5, 7, 9, 12. szám, 2002. 2. szám.

Müller Anikó: Ismét áll a kereszt. In: Zirc és Vidéke, 2003. 7. szám.

Zirc város honlapja